brueni#46
én bele szoktam nézni a gyerek uzsonnájába amit hazahoz. nem csodálkozok rajta, hogy nem eszi meg. felfújt zsemle félbevágva (olyan amiben több a buborék, mint a tészta, bár közületek sokan szerintem csak ezt a fajtát ismerik), benne jó esetben egy késhegynyi kenhető istentudja mi (tán teszkó gazdaságos műanyagmargarin), minden második héten kedden egy halvány barna folt (talán szalámilenyomat), na meg egy olyan vékony szelet uborka, hogy épphogy csak látszik a színe.
az egész simán elfér az olvasókönyv lapjai között, ott szokta hazahozni a lelkem.
én még emlékszem az én iskolás uzsonnáimra. annyi szelet kenyeret vehettünk a sárga füles kosárból, amennyit akartunk, megkenve vajjal, lekvárral, kőrözöttel, tojáskrémmel. mi még füles bögrében kaptuk a kakaót hozzá, aminek íze volt.
a két hónapja vásárolt lidlis paradicsom pedig nem hajlandó megrohadni otthon, annyira tele van műanyaggal.
szóval minden tiszteletem a kislányé, ő legalább tesz valamit azért, hogy normálisat egyen. sajnos itthon minden támogatást megvonnak, lenyúlnak, így sok helyen még annyit se kapnak a gyerekek mint nálunk. és ez a szégyen, nem pedig, hogy ilyen kezdeményezések vannak...