#64
Kérdezd az államokat. Milyen olyan nagy gáz/olajkitermelő céget ismersz, ami teljes állami kontroll alatt van? Ellenben a kitermelési koncesszió és bányajáradék bevett dolog a nagyvilágban. Aki kitermelelési jogot kapja, az kockáztat. Az állam nem kockáztat semmit, a nyereség nagyobb része nem az övő, viszont stabil.
A makói gázfúrásnál a próbálkozás 50 millárd forintba voltak amennyire én tudom. Akkor képzeld el, hogy mit szólna a magyar választópolgár mit szólna, ha "próbáljunk meg gázt kitermeli" felindulás mellett ennyit eltapsolna és közölné, hogy "bocs, de ezt most buktuk"... Ki vállalna fel ilyet? És úgy volt ennyi a költség, hogy olyan cég jött ide, aki ezzel él, gépparja és tudása is van hozzá és nem 0-ról kell a céget létrehozni.
Ez van. A világ ilyen. Egyes megavállalkozások államok felett/között ívelnek át, mert annyira drágák. Ilyenek a hatalmas távvezetékek, olajfúró tornyok létesítése, vagy reptereké. Iszonyatos beruházási költségük van és bitang lassan térülnek meg egyes esetekben.
Hol lép be az állam? Pl. tömegközlkedés. Összeségében kiadás, hiszen támogatni kell. Viszint - ha normális lenne - akkor a támogatás egy része visszafolyik. Hiszen a vállalatot is működtetik. A benzin, gázolaj és áram is ÁFA terhelt, itthon nem is kicsit.
Az EU-s közlekedésfejlesztésre adott támogatáson nem gondolkoztál el? Nálunk azt jelenti, hogy külföldi cégek építik nagyrészt pl. a metrót és külföldi metró és villamos fut magyar síneken. Tehát az EU lényegében állami pénzen támogatja az adott ország iparát. Mi kapjuk a pénzt, de nem itt csapódik le az a része, ami "munka oldalról" megfogható lenne.
#64