SG.hu·
Megelőzték a kalózok a zöldeket Németországban
Minden korábbinál nagyobbra nőtt a német Kalózpárt választói támogatottsága, egy kedden közölt felmérés szerint a német politikai élet újonca megelőzte a Zöldeket, akiknek pályafutása csaknem pontosan úgy indult, mint a kalózóké, csak bő 30 évvel korábban.
A Zöldek a fennálló viszonyok megkérdőjelezése és az új társadalmi problémákra adott újszerű válaszok révén a hetvenes évek végén robbantak be az akkori nyugatnémet közéletbe. A Kalózpárt pályafutása eddig hasonlóan alakult; a néhány aktuális témára - mindenekelőtt az információs szabadságra - koncentráló és a bejáratott pártpolitikai rendszer működésmódját és szereplőit kritizáló párt tavaly szeptemberben csaknem 9 százalékos eredményt ért el a berlini tartományi választáson.
Azóta a népszerűségük tovább nőtt, és a Forsa közvélemény-kutató intézet felmérése szerint az idén április elején országos szinten megelőzték a Zöldeket; a kalózokra a választók 13 százaléka, az ökopártra 11 százalék szavazna, ha most vasárnap lennének országos parlamenti választások.
A Forsa felmérése egyelőre az egyetlen közvélemény-kutatás, amely azt jelzi, hogy már nem a Zöldek, hanem a Kalózok alkotják a harmadik erőt a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) mellett. A párt azonban egyszer már valódi választáson is lekörözte a Zöldeket, márciusban a Saar-vidéken tartott helyi törvényhozási választáson 7,4 százalékot ért el, míg a Zöldek alig 200 szavazattal lépték át az 5 százalékos parlamenti küszöböt, holott a Saar-vidék lakossága nem kifejezetten a kalózok célközönsége: a diplomás, értelmiségi dolgozók aránya viszonylag alacsony a tartományban, amely egykor a szénbányászatra alapozott nehézipar egyik fellegvára volt.
A párt hamarosan ismét bizonyíthatja, hogy nem csupán egy divathullám emelte magasba a népszerűségét, mert májusban Schleswig-Holstein és Észak-Rajna-Vesztfália tartományban is törvényhozási választást tartanak. Többen a vetélytársak közül arra számítanak, hogy a kalózok a Zöldek helyébe lépnek, Alexander Dobrint, a bajor CSU főtitkára például egy hétvégi interjúban azt mondta: a Kalózpárt lesz az új "protestpárt", amely leváltja a megfáradt Zöldeket, akik nem fogták fel a digitális forradalom jelentőségét. Nem értették meg, hogy az internet alapjaiban alakítja át a politikát, és a mindössze az atomenergia elutasításából álló programjuk miatt nem tudják megszerezni a fennálló rend ellen tiltakozók jelenlegi, a technológiai újításokra érzékeny rétegének támogatását.
A Zöldek a fennálló viszonyok megkérdőjelezése és az új társadalmi problémákra adott újszerű válaszok révén a hetvenes évek végén robbantak be az akkori nyugatnémet közéletbe. A Kalózpárt pályafutása eddig hasonlóan alakult; a néhány aktuális témára - mindenekelőtt az információs szabadságra - koncentráló és a bejáratott pártpolitikai rendszer működésmódját és szereplőit kritizáló párt tavaly szeptemberben csaknem 9 százalékos eredményt ért el a berlini tartományi választáson.
Azóta a népszerűségük tovább nőtt, és a Forsa közvélemény-kutató intézet felmérése szerint az idén április elején országos szinten megelőzték a Zöldeket; a kalózokra a választók 13 százaléka, az ökopártra 11 százalék szavazna, ha most vasárnap lennének országos parlamenti választások.
A Forsa felmérése egyelőre az egyetlen közvélemény-kutatás, amely azt jelzi, hogy már nem a Zöldek, hanem a Kalózok alkotják a harmadik erőt a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) mellett. A párt azonban egyszer már valódi választáson is lekörözte a Zöldeket, márciusban a Saar-vidéken tartott helyi törvényhozási választáson 7,4 százalékot ért el, míg a Zöldek alig 200 szavazattal lépték át az 5 százalékos parlamenti küszöböt, holott a Saar-vidék lakossága nem kifejezetten a kalózok célközönsége: a diplomás, értelmiségi dolgozók aránya viszonylag alacsony a tartományban, amely egykor a szénbányászatra alapozott nehézipar egyik fellegvára volt.
A párt hamarosan ismét bizonyíthatja, hogy nem csupán egy divathullám emelte magasba a népszerűségét, mert májusban Schleswig-Holstein és Észak-Rajna-Vesztfália tartományban is törvényhozási választást tartanak. Többen a vetélytársak közül arra számítanak, hogy a kalózok a Zöldek helyébe lépnek, Alexander Dobrint, a bajor CSU főtitkára például egy hétvégi interjúban azt mondta: a Kalózpárt lesz az új "protestpárt", amely leváltja a megfáradt Zöldeket, akik nem fogták fel a digitális forradalom jelentőségét. Nem értették meg, hogy az internet alapjaiban alakítja át a politikát, és a mindössze az atomenergia elutasításából álló programjuk miatt nem tudják megszerezni a fennálló rend ellen tiltakozók jelenlegi, a technológiai újításokra érzékeny rétegének támogatását.