Komolytalan#28
Az 1 km az nem feltétlen sétahajózás, egyszerűen kell neki némi távolság, míg lelassul, merthogy van lendülete. Vízen nincs fék:-) Ez egyébként 5 hajóhossz, szóval nem sok.
A hajó kanyarban való dőlése is ebből a lendületből következik. Ha a hajó oldalazva halad (vagyis (nagy) szöget zár be a haladási irány és a hajó hossztengelye), egyre nagyobb lesz az a felület, amely a vízben "akad". Mivel a levegő meg a víz közegellenállása különböző, így a vízben lévő része jobban lassul, mint a víz fölött lévő része (előre haladásnál ezt a hajótest kialakítása kompenzálja). Oldalazásnál szélsőséges esetben (magas súlypont, rosszul elhelyezett tőkesúly) bizony felborul. Egyébként a tőkesúlynak (ballasztnak) pont az az értelme, hogy ez ne következzen be (gravitációs erő kompenzálja a közegellenállást), ezért a nagyobb hajók ha nyílt tengerre mennek (ahol nagyobbak a hullámok) akkor vizet szivattyúznak a hajótestbe, mikor part közelbe érnek (ahol meg sekély a víz, pláne a kikötőkben) akkor meg kiszivattyúzzák. Gondolom itt is csekély mennyiségű volt a ballaszt, ez is hozzájárult a boruláshoz.