Tegyük fel, hogy a bankok holnaptól azt mondják, hogy ők fabatkát árulnak. Száz forint befizetése ellenére jóváírnak neked száz fabatkát. A fabatkákat a bankok között lehet cserélgetni, és mindegyik bank vállalja, hogy kérés esetén minden fabatkát átvált forintra.
Ez a rendszer tökéletesen ugyanaz lenne, mint a mai, csak a számlapénzt nem pénznek hívnánk, és a bankok műveleteit nem pénzteremtésnek, hanem fabatkacsinálásnak. De amúgy az égvilágon semmi de semmi különbség nem lenne.
"az azért tisztázódott, hogy a magánszemélyek egymás közötti 20-as hitelezgetése nem fogja növelni a pénzmennyiséget a gazdaságban"
De, amíg a szereplők által kiállított váltókat elfogadjuk. Tegyük fel, hogy például Pista fizetett nekem öt forintért egy sört, és megegyezhetünk, hogy mondjuk lefestem a kerítését, és a meglévő tartozásainkat átírjuk öt forint értékben: én öttel kevesebbel tartozom neki. A munka ellentételezéseként szolgáló öt forintot, miután a hitelezési egyenlegeink változnak csak meg, mi teremtettük.