kukacos#162
Nagyon szépen levezetted, amit Kotász mond, hogy a pénz összege a ker.bankok tevékenységétől függetlenül állandó marad. Ott van minden sorod végén, hogy összesen 16.
Talán Mórickának úgy lehetne elmagyarázni, hogy amikor a ker.bank pénzt csinál, akkor vele együtt mindig csinál "negatív pénzt" is, így az összeg zérus marad. A "pozitív pénz" megjelenik a gazdaságban, a negatív csak a bank mérlegfőkönyvében.
Most hogy pénzteremtésnek tartjuk-e a negatív plusz pozitív összeg létrehozását, az definíció kérdése. Te például nagyon erősködsz, hogy igen, de akkor vedd figyelembe, hogy ha kölcsönadok neked egy húszast, akkor én is pénzt csináltam: neked van egy huszasod, amit elkölthetsz, nekem pedig elvileg megvan a húszasom, amivel te tartozol - az nem látszik, hiszen csak megállapodásban rögzítettük, hogy van valahol még minusz húsz forint is. Voilá, nem is olyan titokzatos, amit a bank csinál, sőt, elég könnyű megismételni bárkinek.
Amúgy pont ez adja a kapitalizmus egyik építőkövét: a bank csak akkor hitelez, ha a kockázat elfogadhatóan alacsony. Rugalmas: konjunktúrában kibővül, válságban összehúzódik. Majd húsz évig felfutás volt a világban, hatalmas kötések jöttek létre, ezeket átrendezni, lebontani idő kell.
Az itt sokat emlegetett Kína amúgy jó példa, mi történik akkor, ha a kritizált cégszerűen működő bankot kivonjuk a rendszerből. Kína gazdaságának egyik legnagyobb problémája, hogy a bankrendszere nem szabad, lényegében az itt sokak által istenített centrális bankrendszert követi. Az eredményéről naponta lehet olvasni a sajtóban: a belső hitelezés katasztrofális állapotban van, irtózatos pénzt öltek nem működő projektekbe. Csak reménykedhetünk, hogy nem szakad rájuk és így ránk is az egész.