203
-
philcsy #163 Te nagyon súlyos fogalomzavarban szenvedsz.
A gazdaság jószágokat állít elő. A jószágoknak ugyan van pénzbeli értéke, de a cserekereskedelmen kívül a jószág nem tekinthető pénznek. Tehát a modern gazdaságban a gazdaság nem állít elő pénzt, csak értékkel rendelkező jószágot! A pénz fizető eszköz.
Volt neked bármi közöd a közgazdaságtanhoz?
A kérdés költői mert valószínűleg nem, vagy nem jutottál el túl messzire. Éppen ezért ajánlom, hogy olvass el egy bevezetés a pénzügyekbe jegyzetet, vagy ha egyetemi városban vagy hallgass végig egy szemeszternyi előadást. (Az egyetemi előadásokra bárki bemehet. Az időpontot/helyszínt a neten megtalálhatod.) -
kukacos #162 Nagyon szépen levezetted, amit Kotász mond, hogy a pénz összege a ker.bankok tevékenységétől függetlenül állandó marad. Ott van minden sorod végén, hogy összesen 16.
Talán Mórickának úgy lehetne elmagyarázni, hogy amikor a ker.bank pénzt csinál, akkor vele együtt mindig csinál "negatív pénzt" is, így az összeg zérus marad. A "pozitív pénz" megjelenik a gazdaságban, a negatív csak a bank mérlegfőkönyvében.
Most hogy pénzteremtésnek tartjuk-e a negatív plusz pozitív összeg létrehozását, az definíció kérdése. Te például nagyon erősködsz, hogy igen, de akkor vedd figyelembe, hogy ha kölcsönadok neked egy húszast, akkor én is pénzt csináltam: neked van egy huszasod, amit elkölthetsz, nekem pedig elvileg megvan a húszasom, amivel te tartozol - az nem látszik, hiszen csak megállapodásban rögzítettük, hogy van valahol még minusz húsz forint is. Voilá, nem is olyan titokzatos, amit a bank csinál, sőt, elég könnyű megismételni bárkinek.
Amúgy pont ez adja a kapitalizmus egyik építőkövét: a bank csak akkor hitelez, ha a kockázat elfogadhatóan alacsony. Rugalmas: konjunktúrában kibővül, válságban összehúzódik. Majd húsz évig felfutás volt a világban, hatalmas kötések jöttek létre, ezeket átrendezni, lebontani idő kell.
Az itt sokat emlegetett Kína amúgy jó példa, mi történik akkor, ha a kritizált cégszerűen működő bankot kivonjuk a rendszerből. Kína gazdaságának egyik legnagyobb problémája, hogy a bankrendszere nem szabad, lényegében az itt sokak által istenített centrális bankrendszert követi. Az eredményéről naponta lehet olvasni a sajtóban: a belső hitelezés katasztrofális állapotban van, irtózatos pénzt öltek nem működő projektekbe. Csak reménykedhetünk, hogy nem szakad rájuk és így ránk is az egész. -
kukacos #161 Épp ezt kérdeztem: szerinted talán akasszuk fel egy cég vezetését, ha a cége csődbe ment? Ezzel az erővel akkor tegyük már jogilag felelőssé a tulajdonost is, aki kinevezte a cégvezetőt...
Butaság nyilván. Egy cég a vezetősége teljes jóhiszeműsége és a szabályok betartása mellett is csődbemehet, bűnözni pedig csőd nélkül is lehet. Ne mossuk már össze a csőd fogalmát az etikátlan/korrupt viselkedéssel, az egyik egy mindennapos gazdasági jelenség, a másik meg bűnügyi kérdés.
Lehmanék esetében a vezetőség nyilván nem járt túl jól azzal, hogy a cég csődbement, és mai napig senki sem bizonyította rájuk, hogy valamit elrontottak volna. Nem így tucatnyi másik pénzügyi szereplő esetében, ahol bizony perek sokasága zajlott és zajlik most is. -
WoodrowWilson #160 "Nem, a gazdaság teremti. A bankokhoz csak befolyik közvetítésre, kezelésre."
Nem, a bankok teremtik, de azért, mert a gazdaságnak szüksége van rá. Ha csak a hozzájuk befolyt pénzt osztanék szét újból, akkor mindig maximum annyi pénz lehetne a gazdaságban, amennyit a jegybank létrehozott. Ha a kerbank nem teremthetne pénzt, akkor nem különböztetné meg semmi egy egyszerű takarékszövetkezettől. Gyakorlatilag egyszintű bankrendszer lenne. -
Doktor Kotász #159 Hát ennek semmi köze nincs a témához... -
Doktor Kotász #158 És ne menjünk bele abba, hogy a forgási sebessége számít, meg egyebek.
Felesleges... -
Doktor Kotász #157 Nem a bank teremti a pénzt, hanem a gazdaság, azok, akik jószágot, szolgáltatást állítanak elő. A bankhoz csak kerül a pénz, mert az emberek, a vállalkozások, és a szervezetek ott tartják.
Mit nem értesz azon, hogy valakinek arra a kijelentésére fejtettem ki, hogy nem a bank, hangsúlyozom, nem a bank teremti a pénzt, hanem a gazdaság, aki azt állította, hogy nincs jól az úgy, hogy a bankok teremtik a pénzt, és nem a kormányok.
Teljesen tévesen télte meg a számlapénz és a kinyomtatott fizikális készpénz szerepét, és azt pedzegette, hogy bekellene tiltani a számlapénzt, csak a kinyomtatott pénzt lehetne használni. És, hogy ez nem így van, milyen rossz, mert nincs a kormánynak hatalma, mert a bankok teremtik a pénzt...
Nem, a gazdaság teremti. A bankokhoz csak befolyik közvetítésre, kezelésre.
Ha ezt nem érted, akkor sajnálom. -
philcsy #156 Az se igaz, hogy a bankok önkényesen rakosgathatják a 0-kat. A bankok közötti pénzáramlást folyamatosan ellenőrzik. A bankon belüli egyenlegeket is rendszeresen ellenőrzik. Ha lebuknak akkor gyakorlatilag végük. Ez a kockázat egyszerűen nem éri meg főleg úgy, hogy normál körülmények között gyakorlatilag tetszőleges mennyiségű pénzhez férnek hozzá a bankok a bankközi hitelezés révén.
A 100%-os tatalék azt jelenti, hogy azt SEMMIRE nem használhatja föl a bank. Ennek nem sok értelme van. Ennyi erővel tartsd a párnád alatt a pénzed.
A bankok megrohamozása pedig mindenképpen problémát jelent hiszen ilyenkor készpénzt szeretnének az emberek és nem azt, hogy tudják kinek adták kölcsön az ő pénzét. -
philcsy #155 Tévedés, hogy korlátlan mértékben hitelt tudnának adni a bankok. A lentebb linkelt multiplikátor is csak egy elvi határ. A valóságban közel sincs szükség annyi hitelre amennyit a bankok összesen ki tudnának helyezni. A tartalékráta egy szabályzó eszköz. Ha a jegybank úgy látja, hogy, hogy a hitelezés alacsony csökkent ezen a rátán, ha úgy látja magas növel.
Ez egy teljesen egészséges működés addig amíg a politika nem szól bele (államilag ösztönzött hitelfelvétel) vagy nem kezdenek el más célt követni a jegybank (teljes foglalkoztatottság mint jegybanki cél, gazdaságélénkítés mint jegybanki cél). -
kisemlős #154 Igazad van, és nagyon érthetően írtad le!
Bizonyíték: barátom bement a bankba, berakott 40.000 HUF-t. Sms kap róla. minden oké.
Eltelik 15 perc, megint sms, hogy berakott újabb 40.000 HUF-t. Bankba vissza, mi történt?!
Kiderült az ügyintéző véletlenül kétszer vitte be a tételt. Elnézés, helyzet tisztázva - 40.000 HUF.
Barátom haza, este megnézi a számlainformációt a neten. 1 X SZEREPELT A 40.000 HUF!!! SEMMI NYOMA NEM VOLT, A MÁSODIK BEVITELNEK ÉS A JAVÍTÁSNAK! -
philcsy #153 Képzeld el, hogy pénzt teremt.
A történet szereplői: Pista bácsi, a Kereskedelmi bank 1-2, a Jegybank, a Vállalkozó:
Készpénzmérleg:
Pista bácsi: 10
Kereskedelmi bank 1: 2
Kereskedelmi bank 2: 4
Jegybank: 0
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
Pista bácsi berakja az összes pénzét a Kereskedelmi bank 1-be:
Pista bácsi: 0
Kereskedelmi bank 1: 12
Kereskedelmi bank 2: 4
Jegybank: 0
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
A Kereskedelmi bank 1 felkészül a hitelnyújtásra ezért kötelező tartalékrátát (20%) helyez el a Jegybanknál e célból vezetett számláján:
Pista bácsi: 0
Kereskedelmi bank 1: 10
Kereskedelmi bank 2: 4
Jegybank: 2
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
A Vállalkozó a megkeresi hitelkérelmével a Kereskedelmi bank 1-et. A felvett hitelösszeget egyenlőre a Kereskedelmi bank 1-nél vezetett számláján tartja:
Pista bácsi: 0
Kereskedelmi bank 1: 10
Kereskedelmi bank 2: 4
Jegybank: 2
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
Hogy tisztább legyen a kép Pista bácsi felveszi a pénzét:
Pista bácsi: 10
Kereskedelmi bank 1: 0
Kereskedelmi bank 2: 4
Jegybank: 2
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
A Vállalkozó is jelzi a Kereskedelmi bank 1-nek, hogy szeretné a felvett hitelét elkölteni. A vásárlás során a pénzt át kell utalnia a Kereskedelmi bank 2-höz.
Pista bácsi: 10
Kereskedelmi bank 1: -8
Kereskedelmi bank 2: 12
Jegybank: 2
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
Ez a negatív mérleg nem túl szép, viszont jól mutatja, hogy itt olyan pénz került elköltésre ami valójában készpénzként soha nem létezett, tehát NEM a jegybank hozta létre. (Ezt nevezik számlapénznek) És most jön a varázslás. A helyzet természetesen tarthatatlan hiszen jogszabály, hogy a banki mérlegeket minden (általában) nap végére rendbe kell tenni. De semmi baj, erre szolgál a bankok közötti rövid lejáratú likviditási hitelezés. Első lépésként a Kereskedelmi bank 2 elhelyezi az ehhez szükséges tartalékot a Jegybanknál:
Pista bácsi: 10
Kereskedelmi bank 1: -8
Kereskedelmi bank 2: 10
Jegybank: 4
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
,majd hitelt nyújt a Kereskedelmi bank 1-nek:
Pista bácsi: 10
Kereskedelmi bank 1: 0
Kereskedelmi bank 2: 2
Jegybank: 4
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
És a világ újra megmenekült hála a pindúrpandúroknak, vagyis a bankok közötti likviditási hitelezésnek.
Igazad van abban, hogy készpénzt CSAK a jegybankok tudnak előállítani, számlapénzt viszont korlátozott mértékben bármelyik kereskedelmi bank. A gazdaságban pedig nem csak a készpénz hanem a számlapénz is megjelenik.
Nem baj, hogy fogalmad sincs a dolgokról, csak akkor miért adod ki magad pénzügyi zseninek? -
philcsy #152 Az utóbbi 100 évben volt legalább fél tucat nagyobb gazdasági válság plusz a rengeteg kis helyi. Ha tényleg úgy lenne mint ahogyan mondod az emberek már rég barlangokban élnének. -
philcsy #151 És ki mondja meg, hogy mi a háttér információ? Ki mondja meg, hogy ki szavazhat és ki nem?
Nem kellene keverni a dolgokat. Vagy képezzünk állami tisztségviselőket akik vezetik az országot vagy legyen mindenkinek szavazati joga. A legrosszabb eset ha valamilyen úton korlátozzuk a választói jogot. Az egyenes út lenne az elitista kasztrendszer felé. -
philcsy #150 Talán bővítened kellene a "kiemelkedő gazdasági tudásodat" a kötelező tartalékráta fogalmával. -
philcsy #149 "Egy allam is adhat hitelt, cserebe pedig tulajdonreszt kerhet. Ezt teszi kina is, igy egyfajta allami kapitalizmust hozva letre."
A Kínai állam nem ad hitelt, sőt a devizatartalékai ellenére ő vesz föl hitelt. -
philcsy #148 Én inkább úgy mondanám, hogy a világ szellemi terméke, az amerikai tőkével, a kínai kis kacsóval és ott levő géppel gyártva.
Az amerikai technológia a világból összelopott javakon a világ összes többi részéről összevásárolt tudósokkal lett kifejlesztve. Kb ennyi az amerikai innováció. -
torreadorz #147 Szerintem meg ne kötözködj. Sőt arról sem beszéltem hogy kis válság, közepes válság nagy válság, meg kis fellendülés, nagy fellendülés stb. Szerintem mindenki értette rajtad kivül, azt meg ne várd el hogy 100 oldalas esszét irok erről.
De ha nagyon kukacoskodsz akkor tessék itt egy válság: római birodalom összeomlása. Volt is utánna pár száz év sötét középkor, na az bőven több lépés volt visszafelé. -
philcsy #146 "A példaként felhozott Lehman vezetősége például rossz döntéseket hozott, és el is nyerte méltó büntetését: csődbe ment."
Nem a vezetőség ment csődbe, hanem a cég amit vezettek. A vezetőség semmilyen büntetést nem kapott. -
philcsy #145 Szerinted kiknek a feladata lenne a pénzügyi rendszer szabályzása? Csak nem a politikusoké? -
philcsy #144 Országon belül sincs meg az optimális valutaövezet feltétele.
Ez egy kis segítség ahhoz, hogy hogyan lehetne működő "világpénz". -
gombabácsi #143 teszt -
#142
Bocs, de te nem ezt mondtad. Te ezt mondtad.
válság = 2 lépés hátra
nincs válság = 1 lépé előre
Szó sem volt itt évekről való súlyozásról. Talán nem ártana kicsit precízebbnek lenni... -
kvp #141 "100%-os tartalékrátánál nem tudna rugalmasan mozogni a pénzmennyiség a gazdaság teljesítményétől függően."
Ez nem feltetlen lenne olyan nagy baj, de nem 100%-os tartalek ratarol beszelek, hanem arrol hogy a lekotetlen penzt tartja a bank, de arra kifizetesi kotlezettseget vallal, mig a lekotott penzt hitelnek tekintene, tehat nem lehetne feltorni es ugyanolyan reszlet alapu lenne a visszafizetese mint a normal hiteleknel, csak forditott iranyba, tehat a lekoto fele.
"Ha 10 évig évi 1 lépést teszel előre, majd 3 évig évi 3 lépést hátra"
Ez osszessegeben 13 ev alatt egy lepes elore, tehat a kiindulasi allapothoz kepest meg mindig jobban elnek az emberek.
""viszont ami nem lekotott penz, azt nem is helyezethetne ki sehova. (amelyik bank megis megtenne, az kb. sikkasztasnak szamitana)"
Most sem teheti."
Megis ezt teszi a legtobb bank, ami likviditasi valsagba kerul, ugyanis mar a lekotetlen beteteket sem tudjak kifizetni. Pedig ebben az esetben tenylegesen 100%-os tartalekrol lenne szo.
"Minden bank vezet egy számlát a jegybanknál (Magyar Nemzeti Bank), amin pont annyi pénz van, mint az ügyfeleinek. Magyarán, ha te befizetsz a bankodnak 100 ezer forintot, az az MNB-nél a nap végén emeli a bankod számlájának összegét. Amikor a bankod hitelt helyez ki, az meg csökkenti."
Semmi nem garantalja, hogy ez a szamla a bank tenyleges penzosszegevel egyenlo merteku. Ha egy bank azt mondja, hogy betesz az mnb-s szamlajara X forintot, mert ennyit fizettek ki neki, akkor senki nem ellenorzi, hogy az a keszpenz tenyleg megvan-e valahol fizikai formaban. Tehat a bankszamlara befizetett osszegnek megfelelo virtualis penzt papir ellenerteke nem mindig letezik es ez egy lyuk a rendszerben.
"Bankközi piac. Egy bank üzeme megkívánja, hogy a betétejei és a hitelei egyensúlyban legyenek. Ha egy bankhoz több pénz kerül, mint amit hitelezni tud, akkor feleslegben áll neki, míg egy másik több hitelt tudna kihelyezni, mint amit lekötöttek nála, akkor elzavarhatná az ügyfeleit. És ez nem csak ilyen havi szinteken értelmezhető, hanem napi szinten. Hol a pénze több, hol a kötelezettsége. Szabad pénzre gondolok, cashflow szerint. Mondjuk holnap kjell kamatot fizetnie, de az adósainak csak holnapután kell törlesztenie. Ekkor két napig pénzre van szüksége, amit ha nem tud fedezni új betétekből, akkor arra ott a bankközi piac."
Ez okozza, hogy egy bank kepes bedolteni a tobbit is. X bank kolcsonad Y-nak a bankkozi piacon, Y nem tud fizetni, ekkor X kolcsonvesz Z-tol. Innentol Z-nek is hianya van, de nincs hova fordulnia, mert Y mar eleve nem tud fizetni es X-nek is o adott kolcson. Sikerult 3 bankot fizeteskeptelen allapotba hozni, mindezt ugy, hogy a beteteseket (hitelezoket) nem kerdeztek meg arrol, hogy az o penzuket odaadhatjak-e a kerdeses banknak. Ezert lenne jo ha betet elhelyezesekor meghatarozhato lenne, hogy az adott bank mibe fekteti a penzt. Ez a hagyomanyos beteti es hitel rendszer megszuneset jelentene, helyette minden tranzaciot befekteteskent kezelnenek. Igazabol a hitel jelenleg is az, csak a lekotesi csomagokkal befektetesi csomagot valaszt az ugyfel, akinek persze errol fogalma sincs. Tulsagosan is megbizunk a bankarokban...
ps: Fontos ellenorzesi lehetoseg: Ha egy allam nemzeti bankjaban a banki szamla egyenlegek es a kint levo papirpenz osszege nem egyezik meg az adott allam altal kiadott valos es virtualis penzek osszegevel, akkor valaki csalt! Szerintem jopar allamban ez az osszes nem egyezik, itthon meg csak nem is publikus, hogy mennyi penz van eppen forgalomban. (valos vagy virtualis formaban) -
bunny #140 youtube-on van egy érdekes sorozat, elgondolkoztató összefüggésekkel. Érdemes kicsit kutakodni aztán elszomorodni. -
torreadorz #139 Ne legyél hülye, úgy hogy nincs mindig válság. Ha 10 évig évi 1 lépést teszel előre, majd 3 évig évi 3 lépést hátra, akkor beláthatod hogy az emberek azt fogják érzékelni hogy amikor ment a szekér mindig csak egy kicsit lett jobb, amikor meg nem ment akkor hirtelen nagyon rossz lett. -
#138
Tehát akkor hogyan is él jobban az ember, ha mindig egye lép vissza? A példádban gondolom a lépéstáv azonos. Érdekes metekod van... -
Thrawn #137 "Azért ez az egész nem ennyire egyszerű. a hitel és az eladósodottság a gazdaság motorja"
Inkább a gazdasági növekedés kényszerét hozza, bármi áron. Hiszen ha csak az EU-t nézzük, réges régen letettek az adósság visszafizetéséről. Amellett, hogy napról-napra hitelekért kuncsorogva próbálják legalább a fizetőképesség látszatát fenntartani, a gazdaság növekedésével próbálják az adósságot úgymond kinőni, tehát a gazdaságot gyorsabb növekedésre késztetni, mint ahogy az adósság növekedik. Ez egy olyan kényszer, ami minden egyéb prioritást maga mögé utasít. Ezért bukta bármiféle egyezmény betartása, mely egy élhetőbb Földet próbálna az utódokra hagyni. No de hát, mint azt egy közgazdász megjegyezte: aki egy véges világban a végtelen növekedésben hisz, az vagy hülye, vagy közgazdász. -
WoodrowWilson #136 Ki mondta, hogy spekuláció történt? A pénzteremtés - megsemmisítés a bankrendszer természetes működése. Nem hasraütésszerűen teremtik a bankok a pénzt, hanem a gazdasági tranzakciók pénzigényének megfelelően. -
WoodrowWilson #135 100%-os tartalékrátánál nem tudna rugalmasan mozogni a pénzmennyiség a gazdaság teljesítményétől függően. -
WoodrowWilson #134 Ezzel nem bukik a modell, mert Pitypang kft. tranzakciókat fog kifizetni a hitelből, tehát átkerül egy másik cég számlájára, és a pénzteremtés folyamata megy tovább. Ha szerinted nincs pénzteremtés, akkor hogy definiálod a pénzmultiplikátor fogalmát? -
torreadorz #133 Igen és akkor mindjárt mehetünk is tovább, hogy aki azt azt értéket teremtette az kinában van :)
Tehát nem csak a belső adóságot növeljük a többszöri hitelezéssel, hanem a külsöt is.
De a lényeg, a multiplikátor nem ellenség, de enzimként müködik. Gyorsitja a folyamatokat, negativ irányba is. Képes arra hogy 1 egységnyi befizetésből többen is jól járjanak, de arra is hogy 1 egységnyi hiányból többen megszivják. Most épp ez történik.
Ez egyébként nagyban hasonlít a tőkeáttételes kereskedéshez, 1 egységnyi befizetésből könnyen lehet keresni 10 egységnyi pénzt, de ugyanilyen könnyen lehet 10 egységnyi minuszt is elérni. -
Doktor Kotász #132 Egy valamit felejtesz el.
Valaki legyártotta azt a gépet, és az érték, és az került be a rendszerbe.
Tehát nem a bank teremtette a pénzt, hanem a gazdaság termelte meg.
Pont ez a lényeg. A multiplikátor így már nem ellenség.
Ezt csak azért mondom, mert az egységsugarú nem így értelmezi, hanem valami hókuszpókusznak, és odaböki a végére, hogy az lenne az igazi, ha a termelés állítaná elő a pénzt. Hát az teszi msot is.
Most érted, hogy miről beszélek? -
Doktor Kotász #131 "Ha egy banknal tobb virtualis penz keletkezne mint amennyi fizikai keszpenztartaleka van, akkor azonnal kiderulne, hogy csalt. Ez a virtualis penz fizikai fedezetenek eloirasat jelentene, ami visszadna az allamok kezebe a penztoke iranyitasat."
Totális képzavar arról, hogy mi a számlapénz, és mi a készpénz.
Megteheték, hogy minden banki pénz mögé papírpénzt tennének, csak ki kellene vágni az erdők felét, illetve uránbányász dömperekkel, és nem páncélautókkal kellene a nap végén hurcolászni a pénzt.
Hidd el, valamit nagyon félreértettél! -
Doktor Kotász #130 "Ha ezt egybekotnek a hataridos tranzakciok tilalmaval, akkor nagyjabol stabilizalni is lehetne a penzpiacokat."
Ez az első dolog a 115-ös hozzászólásodban, amivel egyettrétek.
Az határidős ügyleteknek az volt a célja, hogy egy vállalkozás tudjon tervezni azzal, hogy mekkora lesz valaminek az árfolyama. Mondjuk a dolláré.
Csakhogy amíg egy búzaszemre 15 000 kötés történik, az azt jelenti, hogy az egész egy össznépi szerencsejáték, és a búza árfolyamát nem a valós piaca fogja meghatározni, hanem a rá kötött üzletek. Tehát nem adnak biztonságot a parasztnak, aki megtermeli, hanem éppen ellenkezőleg, kiszolgfáltatottá teszik mások játékának.
Magyarán, amiért kitalálták, arra nem jó, ellenben rengeteg kárt okoz.
Egyértelmű, be kellene tiltani.
Szerintem a legtöbb közgazdász ezt gondolja.
Csak ugye a brókerek és a politikusok... -
Thrawn #129 Bizony ám, egyik prominens képviselője II. András volt, aki - mai szóhasználattal élve - felelőtlen gazdaságpolitikát folytatott. A királyi birtokok elkótyavetyélését pénzrontással próbálta kompenzálni, majd a szép számú külföldi hitelezőt egyszerűen kirúgta az országból, természetesen törlesztés nélkül. -
Doktor Kotász #128 "viszont ami nem lekotott penz, azt nem is helyezethetne ki sehova. (amelyik bank megis megtenne, az kb. sikkasztasnak szamitana)"
Most sem teheti. -
Doktor Kotász #127 "Ezert kellene a lekotetlen bankszamla osszegekre 100%-os tartalekot eloirni. Tehat ha nem kotom le a penzt, akkor az legyen meg fizikai penz formajaban a banknal."
A látra szóló betéteket most sem lehet kihejzni hitelként.
"Ellenkezo esetben tenyleg annyi virtualis penzt ad kolcson a bank amennyit akar."
A bankokban csak virtuális pénz van. A papírpénzt a biztonsági cégek értéktárába szállítják, és töredéke a pénznek.
A virtuális pénz és a kinyomtatott papírpénz arányát a készpénzforgalom szükségletei szerint az állam és a jegybank szabályozza. Mennyi pénzt akarnak az emberek zsebben, zokniban, fiókban tartani.
"Senki nem tudja ellenorizni, hogy egy bank a sajat szamlajahoz nem ir hozza par nullat."
A követlező tévedés, ami ismerethiányra utal. Ne vedd sértésnek, ez nem olyan dolog, amit mindenkinek ismernie kell. Ezt tanulod vagy ott dolgozol és tapasztalod, de nem vág egybe azzal, amit kívülállóként képzelsz.
Minden bank vezet egy számlát a jegybanknál (Magyar Nemzeti Bank), amin pont annyi pénz van, mint az ügyfeleinek. Magyarán, ha te befizetsz a bankodnak 100 ezer forintot, az az MNB-nél a nap végén emeli a bankod számlájának összegét. Amikor a bankod hitelt helyez ki, az meg csökkenti.
"Csak akkor derul ki, hogy nincs fedezetuk, amikor tul sok ember probalja kivenni a penzet es kiderul, hogy a banknak nincs is annyi penze, de soha nem is volt. Ha le van kotve a penz, akkor az egy befektetes, mondjuk ugy hogy kolcson, ahol ha a bank nem fizet, akkor vegre lehet hajtani rajta. Igy megoldhato lenne, hogy mind az emberek, mind az allamok mindik tudjak, hogy hol van a pezuk."
A bank akkor is fizetésképtelenné válhat, ha hirtelen mindenki felakarja törni a betétet, és előbb kérik az emberek a sajátukat, mint a hitelek visszafizetődnének. Vagy például olyannak adta kölcsön, akik nem tudnak törleszteni. Ez nem arról szól, hogy papírpénz vagy számlapénz.
Nagyon sok a tévképzeted.
" Tovabba meg kellene akadalyozni, hogy a kolcsonadott penzt tovabb kolcsonozhessek, ezzel eloallitva egy banki korbeartozast."
Ez a legnagyobb tévedésed. Bankközi piac. Egy bank üzeme megkívánja, hogy a betétejei és a hitelei egyensúlyban legyenek. Ha egy bankhoz több pénz kerül, mint amit hitelezni tud, akkor feleslegben áll neki, míg egy másik több hitelt tudna kihelyezni, mint amit lekötöttek nála, akkor elzavarhatná az ügyfeleit. És ez nem csak ilyen havi szinteken értelmezhető, hanem napi szinten. Hol a pénze több, hol a kötelezettsége. Szabad pénzre gondolok, cashflow szerint. Mondjuk holnap kjell kamatot fizetnie, de az adósainak csak holnapután kell törlesztenie. Ekkor két napig pénzre van szüksége, amit ha nem tud fedezni új betétekből, akkor arra ott a bankközi piac.
Mondjuk az egyik nap az Aranytojás Banknak 1000 forinttal többet kell kifizetnie, mint ami szabad pénze van, akkor a bankközi piacról fedezi ezt, míg a következő nap pont neki lesz 2000 forint feleslege, amit a bankközin tud kiadni a Gyémántvirág Banknak.
Ha nem lenne ez a rendszer, akkor az jelentené az igazi bajt. Ezek egy-két napos ügyletek, amik kiegyenlítik azt, hogy a bevételek és a kiadások ingadoznak. Nem arról van szó, hogy a bank elbukta a pénzt, hanem arról, hogy nem nála van a pénz, hanem annál, akinek kölcsönadott, mondjuk gyártósorra.
Ha ez nem lenne, akkor jóval nagyobb lekötetlen állománynak kellene lenni, ami drágítaná a kamatokat, illetve az is bedönthetné a bankrendszert, ha hirtelenfelindulásból vennék egy plazmatévét, mert pont az a 100 ezer forint hiányozna. -
#126
Biztosan én emlékszem rosszul, de mintha nemesfém arányt is hígítottak (inflálták) a kiskirályaink, amikor szarban volt a haza. -
torreadorz #125 Nem. Az egyszerüség kedvéért felejtsük el a tartalékot, tegyük fel hogy a bank minden pénzt kihitelezhet.
1, pista berak a bankba 10 forintot
2, a bank kihitelezi a 10 forintot sanyinak
3, sanyi vesz rajta egy gépet bélától.
4, béla berakja az igy kapott 10 forintot a bankba
5, a bank kihitelezi a 10 forintot sanyinak (innentől ugyanaz mint a 2-es pont)
6 sanyi vesz rajta...
Az első ciklus után látható, hogy összeségében 10 forint valódi befizetés történt (pista befizetése), de ezt a pénzt a bank 2x is ki tudja hitelezni (feltéve hogy ugyanaz a bank) vagy két bank 1x. A ciklus ennél hosszabb is lehet, de mivel vannak veszteségek a rendszerben (tartalékráta, nem minden pénz forog vissza stb a bank is leveszi a hasznot) nyilván limitált hossz lesz.
És ami általában az egész bedölését okozza az az hogyha a végén sanyi nem tud fizetni, és a fedezet sem ér annyit mint amennyi a kihitelezett pénz. Ez történik a világban, innen indult az egész, az amerikai ingatlanpiac bedölésétől, ahol a bankok kihiteleztek 100 millió forint egy 10 milliót érő ingatlanra, majd amikor a felvevő nem tudott fizetni akkor a bank bebukta a pénzét és igy a betétesek is. -
torreadorz #124 Ez igaz, de nehezebb aranyat előállítani mint papirt nyomtatni vagy néhány nullát odairni a számlád után.
Nagyjából ennyi volt az előnye, azzal már akkor is mindenki tisztában volt hogy amint lehet csalni az emberek csalni fognak, csak a nemesfémtartalmú pénzzel nehezebb volt csalni másrészt ha a csalás kiderült az egyértelmü volt és már vittek is a lámpavas alá.
Ma meg úgy lehet csalni a pénzzel hogy az átlagember fel sem fogja hogy átb@szták.