Reneszánsz problémák köszönnek vissza az euró válságban
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#153
Képzeld el, hogy pénzt teremt.
A történet szereplõi: Pista bácsi, a Kereskedelmi bank 1-2, a Jegybank, a Vállalkozó:
Készpénzmérleg:
Pista bácsi: 10
Kereskedelmi bank 1: 2
Kereskedelmi bank 2: 4
Jegybank: 0
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
Pista bácsi berakja az összes pénzét a Kereskedelmi bank 1-be:
Pista bácsi: 0
Kereskedelmi bank 1: 12
Kereskedelmi bank 2: 4
Jegybank: 0
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
A Kereskedelmi bank 1 felkészül a hitelnyújtásra ezért kötelezõ tartalékrátát (20%) helyez el a Jegybanknál e célból vezetett számláján:
Pista bácsi: 0
Kereskedelmi bank 1: 10
Kereskedelmi bank 2: 4
Jegybank: 2
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
A Vállalkozó a megkeresi hitelkérelmével a Kereskedelmi bank 1-et. A felvett hitelösszeget egyenlõre a Kereskedelmi bank 1-nél vezetett számláján tartja:
Pista bácsi: 0
Kereskedelmi bank 1: 10
Kereskedelmi bank 2: 4
Jegybank: 2
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
Hogy tisztább legyen a kép Pista bácsi felveszi a pénzét:
Pista bácsi: 10
Kereskedelmi bank 1: 0
Kereskedelmi bank 2: 4
Jegybank: 2
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
A Vállalkozó is jelzi a Kereskedelmi bank 1-nek, hogy szeretné a felvett hitelét elkölteni. A vásárlás során a pénzt át kell utalnia a Kereskedelmi bank 2-höz.
Pista bácsi: 10
Kereskedelmi bank 1: -8
Kereskedelmi bank 2: 12
Jegybank: 2
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
Ez a negatív mérleg nem túl szép, viszont jól mutatja, hogy itt olyan pénz került elköltésre ami valójában készpénzként soha nem létezett, tehát NEM a jegybank hozta létre. (Ezt nevezik számlapénznek) És most jön a varázslás. A helyzet természetesen tarthatatlan hiszen jogszabály, hogy a banki mérlegeket minden (általában) nap végére rendbe kell tenni. De semmi baj, erre szolgál a bankok közötti rövid lejáratú likviditási hitelezés. Elsõ lépésként a Kereskedelmi bank 2 elhelyezi az ehhez szükséges tartalékot a Jegybanknál:
Pista bácsi: 10
Kereskedelmi bank 1: -8
Kereskedelmi bank 2: 10
Jegybank: 4
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
,majd hitelt nyújt a Kereskedelmi bank 1-nek:
Pista bácsi: 10
Kereskedelmi bank 1: 0
Kereskedelmi bank 2: 2
Jegybank: 4
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
És a világ újra megmenekült hála a pindúrpandúroknak, vagyis a bankok közötti likviditási hitelezésnek.
Igazad van abban, hogy készpénzt CSAK a jegybankok tudnak elõállítani, számlapénzt viszont korlátozott mértékben bármelyik kereskedelmi bank. A gazdaságban pedig nem csak a készpénz hanem a számlapénz is megjelenik.
Nem baj, hogy fogalmad sincs a dolgokról, csak akkor miért adod ki magad pénzügyi zseninek?
A történet szereplõi: Pista bácsi, a Kereskedelmi bank 1-2, a Jegybank, a Vállalkozó:
Készpénzmérleg:
Pista bácsi: 10
Kereskedelmi bank 1: 2
Kereskedelmi bank 2: 4
Jegybank: 0
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
Pista bácsi berakja az összes pénzét a Kereskedelmi bank 1-be:
Pista bácsi: 0
Kereskedelmi bank 1: 12
Kereskedelmi bank 2: 4
Jegybank: 0
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
A Kereskedelmi bank 1 felkészül a hitelnyújtásra ezért kötelezõ tartalékrátát (20%) helyez el a Jegybanknál e célból vezetett számláján:
Pista bácsi: 0
Kereskedelmi bank 1: 10
Kereskedelmi bank 2: 4
Jegybank: 2
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
A Vállalkozó a megkeresi hitelkérelmével a Kereskedelmi bank 1-et. A felvett hitelösszeget egyenlõre a Kereskedelmi bank 1-nél vezetett számláján tartja:
Pista bácsi: 0
Kereskedelmi bank 1: 10
Kereskedelmi bank 2: 4
Jegybank: 2
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
Hogy tisztább legyen a kép Pista bácsi felveszi a pénzét:
Pista bácsi: 10
Kereskedelmi bank 1: 0
Kereskedelmi bank 2: 4
Jegybank: 2
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
A Vállalkozó is jelzi a Kereskedelmi bank 1-nek, hogy szeretné a felvett hitelét elkölteni. A vásárlás során a pénzt át kell utalnia a Kereskedelmi bank 2-höz.
Pista bácsi: 10
Kereskedelmi bank 1: -8
Kereskedelmi bank 2: 12
Jegybank: 2
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
Ez a negatív mérleg nem túl szép, viszont jól mutatja, hogy itt olyan pénz került elköltésre ami valójában készpénzként soha nem létezett, tehát NEM a jegybank hozta létre. (Ezt nevezik számlapénznek) És most jön a varázslás. A helyzet természetesen tarthatatlan hiszen jogszabály, hogy a banki mérlegeket minden (általában) nap végére rendbe kell tenni. De semmi baj, erre szolgál a bankok közötti rövid lejáratú likviditási hitelezés. Elsõ lépésként a Kereskedelmi bank 2 elhelyezi az ehhez szükséges tartalékot a Jegybanknál:
Pista bácsi: 10
Kereskedelmi bank 1: -8
Kereskedelmi bank 2: 10
Jegybank: 4
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
,majd hitelt nyújt a Kereskedelmi bank 1-nek:
Pista bácsi: 10
Kereskedelmi bank 1: 0
Kereskedelmi bank 2: 2
Jegybank: 4
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
És a világ újra megmenekült hála a pindúrpandúroknak, vagyis a bankok közötti likviditási hitelezésnek.
Igazad van abban, hogy készpénzt CSAK a jegybankok tudnak elõállítani, számlapénzt viszont korlátozott mértékben bármelyik kereskedelmi bank. A gazdaságban pedig nem csak a készpénz hanem a számlapénz is megjelenik.
Nem baj, hogy fogalmad sincs a dolgokról, csak akkor miért adod ki magad pénzügyi zseninek?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#152
Az utóbbi 100 évben volt legalább fél tucat nagyobb gazdasági válság plusz a rengeteg kis helyi. Ha tényleg úgy lenne mint ahogyan mondod az emberek már rég barlangokban élnének.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#151
És ki mondja meg, hogy mi a háttér információ? Ki mondja meg, hogy ki szavazhat és ki nem?
Nem kellene keverni a dolgokat. Vagy képezzünk állami tisztségviselõket akik vezetik az országot vagy legyen mindenkinek szavazati joga. A legrosszabb eset ha valamilyen úton korlátozzuk a választói jogot. Az egyenes út lenne az elitista kasztrendszer felé.
Nem kellene keverni a dolgokat. Vagy képezzünk állami tisztségviselõket akik vezetik az országot vagy legyen mindenkinek szavazati joga. A legrosszabb eset ha valamilyen úton korlátozzuk a választói jogot. Az egyenes út lenne az elitista kasztrendszer felé.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#150
Talán bõvítened kellene a "kiemelkedõ gazdasági tudásodat" a kötelezõ tartalékráta fogalmával.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#149
"Egy allam is adhat hitelt, cserebe pedig tulajdonreszt kerhet. Ezt teszi kina is, igy egyfajta allami kapitalizmust hozva letre."
A Kínai állam nem ad hitelt, sõt a devizatartalékai ellenére õ vesz föl hitelt.
A Kínai állam nem ad hitelt, sõt a devizatartalékai ellenére õ vesz föl hitelt.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#148
Én inkább úgy mondanám, hogy a világ szellemi terméke, az amerikai tõkével, a kínai kis kacsóval és ott levõ géppel gyártva.
Az amerikai technológia a világból összelopott javakon a világ összes többi részérõl összevásárolt tudósokkal lett kifejlesztve. Kb ennyi az amerikai innováció.
Az amerikai technológia a világból összelopott javakon a világ összes többi részérõl összevásárolt tudósokkal lett kifejlesztve. Kb ennyi az amerikai innováció.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#147
Szerintem meg ne kötözködj. Sõt arról sem beszéltem hogy kis válság, közepes válság nagy válság, meg kis fellendülés, nagy fellendülés stb. Szerintem mindenki értette rajtad kivül, azt meg ne várd el hogy 100 oldalas esszét irok errõl.
De ha nagyon kukacoskodsz akkor tessék itt egy válság: római birodalom összeomlása. Volt is utánna pár száz év sötét középkor, na az bõven több lépés volt visszafelé.
De ha nagyon kukacoskodsz akkor tessék itt egy válság: római birodalom összeomlása. Volt is utánna pár száz év sötét középkor, na az bõven több lépés volt visszafelé.
#146
"A példaként felhozott Lehman vezetõsége például rossz döntéseket hozott, és el is nyerte méltó büntetését: csõdbe ment."
Nem a vezetõség ment csõdbe, hanem a cég amit vezettek. A vezetõség semmilyen büntetést nem kapott.
Nem a vezetõség ment csõdbe, hanem a cég amit vezettek. A vezetõség semmilyen büntetést nem kapott.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#145
Szerinted kiknek a feladata lenne a pénzügyi rendszer szabályzása? Csak nem a politikusoké?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#144
Országon belül sincs meg az optimális valutaövezet feltétele.
Ez egy kis segítség ahhoz, hogy hogyan lehetne mûködõ "világpénz".
Ez egy kis segítség ahhoz, hogy hogyan lehetne mûködõ "világpénz".
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#143
teszt
#142
Bocs, de te nem ezt mondtad. Te ezt mondtad.
válság = 2 lépés hátra
nincs válság = 1 lépé elõre
Szó sem volt itt évekrõl való súlyozásról. Talán nem ártana kicsit precízebbnek lenni...
válság = 2 lépés hátra
nincs válság = 1 lépé elõre
Szó sem volt itt évekrõl való súlyozásról. Talán nem ártana kicsit precízebbnek lenni...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#141
"100%-os tartalékrátánál nem tudna rugalmasan mozogni a pénzmennyiség a gazdaság teljesítményétõl függõen."
Ez nem feltetlen lenne olyan nagy baj, de nem 100%-os tartalek ratarol beszelek, hanem arrol hogy a lekotetlen penzt tartja a bank, de arra kifizetesi kotlezettseget vallal, mig a lekotott penzt hitelnek tekintene, tehat nem lehetne feltorni es ugyanolyan reszlet alapu lenne a visszafizetese mint a normal hiteleknel, csak forditott iranyba, tehat a lekoto fele.
"Ha 10 évig évi 1 lépést teszel elõre, majd 3 évig évi 3 lépést hátra"
Ez osszessegeben 13 ev alatt egy lepes elore, tehat a kiindulasi allapothoz kepest meg mindig jobban elnek az emberek.
""viszont ami nem lekotott penz, azt nem is helyezethetne ki sehova. (amelyik bank megis megtenne, az kb. sikkasztasnak szamitana)"
Most sem teheti."
Megis ezt teszi a legtobb bank, ami likviditasi valsagba kerul, ugyanis mar a lekotetlen beteteket sem tudjak kifizetni. Pedig ebben az esetben tenylegesen 100%-os tartalekrol lenne szo.
"Minden bank vezet egy számlát a jegybanknál (Magyar Nemzeti Bank), amin pont annyi pénz van, mint az ügyfeleinek. Magyarán, ha te befizetsz a bankodnak 100 ezer forintot, az az MNB-nél a nap végén emeli a bankod számlájának összegét. Amikor a bankod hitelt helyez ki, az meg csökkenti."
Semmi nem garantalja, hogy ez a szamla a bank tenyleges penzosszegevel egyenlo merteku. Ha egy bank azt mondja, hogy betesz az mnb-s szamlajara X forintot, mert ennyit fizettek ki neki, akkor senki nem ellenorzi, hogy az a keszpenz tenyleg megvan-e valahol fizikai formaban. Tehat a bankszamlara befizetett osszegnek megfelelo virtualis penzt papir ellenerteke nem mindig letezik es ez egy lyuk a rendszerben.
"Bankközi piac. Egy bank üzeme megkívánja, hogy a betétejei és a hitelei egyensúlyban legyenek. Ha egy bankhoz több pénz kerül, mint amit hitelezni tud, akkor feleslegben áll neki, míg egy másik több hitelt tudna kihelyezni, mint amit lekötöttek nála, akkor elzavarhatná az ügyfeleit. És ez nem csak ilyen havi szinteken értelmezhetõ, hanem napi szinten. Hol a pénze több, hol a kötelezettsége. Szabad pénzre gondolok, cashflow szerint. Mondjuk holnap kjell kamatot fizetnie, de az adósainak csak holnapután kell törlesztenie. Ekkor két napig pénzre van szüksége, amit ha nem tud fedezni új betétekbõl, akkor arra ott a bankközi piac."
Ez okozza, hogy egy bank kepes bedolteni a tobbit is. X bank kolcsonad Y-nak a bankkozi piacon, Y nem tud fizetni, ekkor X kolcsonvesz Z-tol. Innentol Z-nek is hianya van, de nincs hova fordulnia, mert Y mar eleve nem tud fizetni es X-nek is o adott kolcson. Sikerult 3 bankot fizeteskeptelen allapotba hozni, mindezt ugy, hogy a beteteseket (hitelezoket) nem kerdeztek meg arrol, hogy az o penzuket odaadhatjak-e a kerdeses banknak. Ezert lenne jo ha betet elhelyezesekor meghatarozhato lenne, hogy az adott bank mibe fekteti a penzt. Ez a hagyomanyos beteti es hitel rendszer megszuneset jelentene, helyette minden tranzaciot befekteteskent kezelnenek. Igazabol a hitel jelenleg is az, csak a lekotesi csomagokkal befektetesi csomagot valaszt az ugyfel, akinek persze errol fogalma sincs. Tulsagosan is megbizunk a bankarokban...
ps: Fontos ellenorzesi lehetoseg: Ha egy allam nemzeti bankjaban a banki szamla egyenlegek es a kint levo papirpenz osszege nem egyezik meg az adott allam altal kiadott valos es virtualis penzek osszegevel, akkor valaki csalt! Szerintem jopar allamban ez az osszes nem egyezik, itthon meg csak nem is publikus, hogy mennyi penz van eppen forgalomban. (valos vagy virtualis formaban)
Ez nem feltetlen lenne olyan nagy baj, de nem 100%-os tartalek ratarol beszelek, hanem arrol hogy a lekotetlen penzt tartja a bank, de arra kifizetesi kotlezettseget vallal, mig a lekotott penzt hitelnek tekintene, tehat nem lehetne feltorni es ugyanolyan reszlet alapu lenne a visszafizetese mint a normal hiteleknel, csak forditott iranyba, tehat a lekoto fele.
"Ha 10 évig évi 1 lépést teszel elõre, majd 3 évig évi 3 lépést hátra"
Ez osszessegeben 13 ev alatt egy lepes elore, tehat a kiindulasi allapothoz kepest meg mindig jobban elnek az emberek.
""viszont ami nem lekotott penz, azt nem is helyezethetne ki sehova. (amelyik bank megis megtenne, az kb. sikkasztasnak szamitana)"
Most sem teheti."
Megis ezt teszi a legtobb bank, ami likviditasi valsagba kerul, ugyanis mar a lekotetlen beteteket sem tudjak kifizetni. Pedig ebben az esetben tenylegesen 100%-os tartalekrol lenne szo.
"Minden bank vezet egy számlát a jegybanknál (Magyar Nemzeti Bank), amin pont annyi pénz van, mint az ügyfeleinek. Magyarán, ha te befizetsz a bankodnak 100 ezer forintot, az az MNB-nél a nap végén emeli a bankod számlájának összegét. Amikor a bankod hitelt helyez ki, az meg csökkenti."
Semmi nem garantalja, hogy ez a szamla a bank tenyleges penzosszegevel egyenlo merteku. Ha egy bank azt mondja, hogy betesz az mnb-s szamlajara X forintot, mert ennyit fizettek ki neki, akkor senki nem ellenorzi, hogy az a keszpenz tenyleg megvan-e valahol fizikai formaban. Tehat a bankszamlara befizetett osszegnek megfelelo virtualis penzt papir ellenerteke nem mindig letezik es ez egy lyuk a rendszerben.
"Bankközi piac. Egy bank üzeme megkívánja, hogy a betétejei és a hitelei egyensúlyban legyenek. Ha egy bankhoz több pénz kerül, mint amit hitelezni tud, akkor feleslegben áll neki, míg egy másik több hitelt tudna kihelyezni, mint amit lekötöttek nála, akkor elzavarhatná az ügyfeleit. És ez nem csak ilyen havi szinteken értelmezhetõ, hanem napi szinten. Hol a pénze több, hol a kötelezettsége. Szabad pénzre gondolok, cashflow szerint. Mondjuk holnap kjell kamatot fizetnie, de az adósainak csak holnapután kell törlesztenie. Ekkor két napig pénzre van szüksége, amit ha nem tud fedezni új betétekbõl, akkor arra ott a bankközi piac."
Ez okozza, hogy egy bank kepes bedolteni a tobbit is. X bank kolcsonad Y-nak a bankkozi piacon, Y nem tud fizetni, ekkor X kolcsonvesz Z-tol. Innentol Z-nek is hianya van, de nincs hova fordulnia, mert Y mar eleve nem tud fizetni es X-nek is o adott kolcson. Sikerult 3 bankot fizeteskeptelen allapotba hozni, mindezt ugy, hogy a beteteseket (hitelezoket) nem kerdeztek meg arrol, hogy az o penzuket odaadhatjak-e a kerdeses banknak. Ezert lenne jo ha betet elhelyezesekor meghatarozhato lenne, hogy az adott bank mibe fekteti a penzt. Ez a hagyomanyos beteti es hitel rendszer megszuneset jelentene, helyette minden tranzaciot befekteteskent kezelnenek. Igazabol a hitel jelenleg is az, csak a lekotesi csomagokkal befektetesi csomagot valaszt az ugyfel, akinek persze errol fogalma sincs. Tulsagosan is megbizunk a bankarokban...
ps: Fontos ellenorzesi lehetoseg: Ha egy allam nemzeti bankjaban a banki szamla egyenlegek es a kint levo papirpenz osszege nem egyezik meg az adott allam altal kiadott valos es virtualis penzek osszegevel, akkor valaki csalt! Szerintem jopar allamban ez az osszes nem egyezik, itthon meg csak nem is publikus, hogy mennyi penz van eppen forgalomban. (valos vagy virtualis formaban)
#140
youtube-on van egy érdekes sorozat, elgondolkoztató összefüggésekkel. Érdemes kicsit kutakodni aztán elszomorodni.
Lehet elütöttem pár szót, nem érdekel így is érthető.
#139
Ne legyél hülye, úgy hogy nincs mindig válság. Ha 10 évig évi 1 lépést teszel elõre, majd 3 évig évi 3 lépést hátra, akkor beláthatod hogy az emberek azt fogják érzékelni hogy amikor ment a szekér mindig csak egy kicsit lett jobb, amikor meg nem ment akkor hirtelen nagyon rossz lett.
#138
Tehát akkor hogyan is él jobban az ember, ha mindig egye lép vissza? A példádban gondolom a lépéstáv azonos. Érdekes metekod van...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#137
"Azért ez az egész nem ennyire egyszerû. a hitel és az eladósodottság a gazdaság motorja"
Inkább a gazdasági növekedés kényszerét hozza, bármi áron. Hiszen ha csak az EU-t nézzük, réges régen letettek az adósság visszafizetésérõl. Amellett, hogy napról-napra hitelekért kuncsorogva próbálják legalább a fizetõképesség látszatát fenntartani, a gazdaság növekedésével próbálják az adósságot úgymond kinõni, tehát a gazdaságot gyorsabb növekedésre késztetni, mint ahogy az adósság növekedik. Ez egy olyan kényszer, ami minden egyéb prioritást maga mögé utasít. Ezért bukta bármiféle egyezmény betartása, mely egy élhetõbb Földet próbálna az utódokra hagyni. No de hát, mint azt egy közgazdász megjegyezte: aki egy véges világban a végtelen növekedésben hisz, az vagy hülye, vagy közgazdász.
Inkább a gazdasági növekedés kényszerét hozza, bármi áron. Hiszen ha csak az EU-t nézzük, réges régen letettek az adósság visszafizetésérõl. Amellett, hogy napról-napra hitelekért kuncsorogva próbálják legalább a fizetõképesség látszatát fenntartani, a gazdaság növekedésével próbálják az adósságot úgymond kinõni, tehát a gazdaságot gyorsabb növekedésre késztetni, mint ahogy az adósság növekedik. Ez egy olyan kényszer, ami minden egyéb prioritást maga mögé utasít. Ezért bukta bármiféle egyezmény betartása, mely egy élhetõbb Földet próbálna az utódokra hagyni. No de hát, mint azt egy közgazdász megjegyezte: aki egy véges világban a végtelen növekedésben hisz, az vagy hülye, vagy közgazdász.
#136
Ki mondta, hogy spekuláció történt? A pénzteremtés - megsemmisítés a bankrendszer természetes mûködése. Nem hasraütésszerûen teremtik a bankok a pénzt, hanem a gazdasági tranzakciók pénzigényének megfelelõen.
#135
100%-os tartalékrátánál nem tudna rugalmasan mozogni a pénzmennyiség a gazdaság teljesítményétõl függõen.
#134
Ezzel nem bukik a modell, mert Pitypang kft. tranzakciókat fog kifizetni a hitelbõl, tehát átkerül egy másik cég számlájára, és a pénzteremtés folyamata megy tovább. Ha szerinted nincs pénzteremtés, akkor hogy definiálod a pénzmultiplikátor fogalmát?
#133
Igen és akkor mindjárt mehetünk is tovább, hogy aki azt azt értéket teremtette az kinában van :)
Tehát nem csak a belsõ adóságot növeljük a többszöri hitelezéssel, hanem a külsöt is.
De a lényeg, a multiplikátor nem ellenség, de enzimként müködik. Gyorsitja a folyamatokat, negativ irányba is. Képes arra hogy 1 egységnyi befizetésbõl többen is jól járjanak, de arra is hogy 1 egységnyi hiányból többen megszivják. Most épp ez történik.
Ez egyébként nagyban hasonlít a tõkeáttételes kereskedéshez, 1 egységnyi befizetésbõl könnyen lehet keresni 10 egységnyi pénzt, de ugyanilyen könnyen lehet 10 egységnyi minuszt is elérni.
Tehát nem csak a belsõ adóságot növeljük a többszöri hitelezéssel, hanem a külsöt is.
De a lényeg, a multiplikátor nem ellenség, de enzimként müködik. Gyorsitja a folyamatokat, negativ irányba is. Képes arra hogy 1 egységnyi befizetésbõl többen is jól járjanak, de arra is hogy 1 egységnyi hiányból többen megszivják. Most épp ez történik.
Ez egyébként nagyban hasonlít a tõkeáttételes kereskedéshez, 1 egységnyi befizetésbõl könnyen lehet keresni 10 egységnyi pénzt, de ugyanilyen könnyen lehet 10 egységnyi minuszt is elérni.
#132
Egy valamit felejtesz el.
Valaki legyártotta azt a gépet, és az érték, és az került be a rendszerbe.
Tehát nem a bank teremtette a pénzt, hanem a gazdaság termelte meg.
Pont ez a lényeg. A multiplikátor így már nem ellenség.
Ezt csak azért mondom, mert az egységsugarú nem így értelmezi, hanem valami hókuszpókusznak, és odaböki a végére, hogy az lenne az igazi, ha a termelés állítaná elõ a pénzt. Hát az teszi msot is.
Most érted, hogy mirõl beszélek?
Valaki legyártotta azt a gépet, és az érték, és az került be a rendszerbe.
Tehát nem a bank teremtette a pénzt, hanem a gazdaság termelte meg.
Pont ez a lényeg. A multiplikátor így már nem ellenség.
Ezt csak azért mondom, mert az egységsugarú nem így értelmezi, hanem valami hókuszpókusznak, és odaböki a végére, hogy az lenne az igazi, ha a termelés állítaná elõ a pénzt. Hát az teszi msot is.
Most érted, hogy mirõl beszélek?
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#131
"Ha egy banknal tobb virtualis penz keletkezne mint amennyi fizikai keszpenztartaleka van, akkor azonnal kiderulne, hogy csalt. Ez a virtualis penz fizikai fedezetenek eloirasat jelentene, ami visszadna az allamok kezebe a penztoke iranyitasat."
Totális képzavar arról, hogy mi a számlapénz, és mi a készpénz.
Megteheték, hogy minden banki pénz mögé papírpénzt tennének, csak ki kellene vágni az erdõk felét, illetve uránbányász dömperekkel, és nem páncélautókkal kellene a nap végén hurcolászni a pénzt.
Hidd el, valamit nagyon félreértettél!
Totális képzavar arról, hogy mi a számlapénz, és mi a készpénz.
Megteheték, hogy minden banki pénz mögé papírpénzt tennének, csak ki kellene vágni az erdõk felét, illetve uránbányász dömperekkel, és nem páncélautókkal kellene a nap végén hurcolászni a pénzt.
Hidd el, valamit nagyon félreértettél!
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#130
"Ha ezt egybekotnek a hataridos tranzakciok tilalmaval, akkor nagyjabol stabilizalni is lehetne a penzpiacokat."
Ez az elsõ dolog a 115-ös hozzászólásodban, amivel egyettrétek.
Az határidõs ügyleteknek az volt a célja, hogy egy vállalkozás tudjon tervezni azzal, hogy mekkora lesz valaminek az árfolyama. Mondjuk a dolláré.
Csakhogy amíg egy búzaszemre 15 000 kötés történik, az azt jelenti, hogy az egész egy össznépi szerencsejáték, és a búza árfolyamát nem a valós piaca fogja meghatározni, hanem a rá kötött üzletek. Tehát nem adnak biztonságot a parasztnak, aki megtermeli, hanem éppen ellenkezõleg, kiszolgfáltatottá teszik mások játékának.
Magyarán, amiért kitalálták, arra nem jó, ellenben rengeteg kárt okoz.
Egyértelmû, be kellene tiltani.
Szerintem a legtöbb közgazdász ezt gondolja.
Csak ugye a brókerek és a politikusok...
Ez az elsõ dolog a 115-ös hozzászólásodban, amivel egyettrétek.
Az határidõs ügyleteknek az volt a célja, hogy egy vállalkozás tudjon tervezni azzal, hogy mekkora lesz valaminek az árfolyama. Mondjuk a dolláré.
Csakhogy amíg egy búzaszemre 15 000 kötés történik, az azt jelenti, hogy az egész egy össznépi szerencsejáték, és a búza árfolyamát nem a valós piaca fogja meghatározni, hanem a rá kötött üzletek. Tehát nem adnak biztonságot a parasztnak, aki megtermeli, hanem éppen ellenkezõleg, kiszolgfáltatottá teszik mások játékának.
Magyarán, amiért kitalálták, arra nem jó, ellenben rengeteg kárt okoz.
Egyértelmû, be kellene tiltani.
Szerintem a legtöbb közgazdász ezt gondolja.
Csak ugye a brókerek és a politikusok...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#129
Bizony ám, egyik prominens képviselõje II. András volt, aki - mai szóhasználattal élve - felelõtlen gazdaságpolitikát folytatott. A királyi birtokok elkótyavetyélését pénzrontással próbálta kompenzálni, majd a szép számú külföldi hitelezõt egyszerûen kirúgta az országból, természetesen törlesztés nélkül.
#128
"viszont ami nem lekotott penz, azt nem is helyezethetne ki sehova. (amelyik bank megis megtenne, az kb. sikkasztasnak szamitana)"
Most sem teheti.
Most sem teheti.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#127
"Ezert kellene a lekotetlen bankszamla osszegekre 100%-os tartalekot eloirni. Tehat ha nem kotom le a penzt, akkor az legyen meg fizikai penz formajaban a banknal."
A látra szóló betéteket most sem lehet kihejzni hitelként.
"Ellenkezo esetben tenyleg annyi virtualis penzt ad kolcson a bank amennyit akar."
A bankokban csak virtuális pénz van. A papírpénzt a biztonsági cégek értéktárába szállítják, és töredéke a pénznek.
A virtuális pénz és a kinyomtatott papírpénz arányát a készpénzforgalom szükségletei szerint az állam és a jegybank szabályozza. Mennyi pénzt akarnak az emberek zsebben, zokniban, fiókban tartani.
"Senki nem tudja ellenorizni, hogy egy bank a sajat szamlajahoz nem ir hozza par nullat."
A követlezõ tévedés, ami ismerethiányra utal. Ne vedd sértésnek, ez nem olyan dolog, amit mindenkinek ismernie kell. Ezt tanulod vagy ott dolgozol és tapasztalod, de nem vág egybe azzal, amit kívülállóként képzelsz.
Minden bank vezet egy számlát a jegybanknál (Magyar Nemzeti Bank), amin pont annyi pénz van, mint az ügyfeleinek. Magyarán, ha te befizetsz a bankodnak 100 ezer forintot, az az MNB-nél a nap végén emeli a bankod számlájának összegét. Amikor a bankod hitelt helyez ki, az meg csökkenti.
"Csak akkor derul ki, hogy nincs fedezetuk, amikor tul sok ember probalja kivenni a penzet es kiderul, hogy a banknak nincs is annyi penze, de soha nem is volt. Ha le van kotve a penz, akkor az egy befektetes, mondjuk ugy hogy kolcson, ahol ha a bank nem fizet, akkor vegre lehet hajtani rajta. Igy megoldhato lenne, hogy mind az emberek, mind az allamok mindik tudjak, hogy hol van a pezuk."
A bank akkor is fizetésképtelenné válhat, ha hirtelen mindenki felakarja törni a betétet, és elõbb kérik az emberek a sajátukat, mint a hitelek visszafizetõdnének. Vagy például olyannak adta kölcsön, akik nem tudnak törleszteni. Ez nem arról szól, hogy papírpénz vagy számlapénz.
Nagyon sok a tévképzeted.
" Tovabba meg kellene akadalyozni, hogy a kolcsonadott penzt tovabb kolcsonozhessek, ezzel eloallitva egy banki korbeartozast."
Ez a legnagyobb tévedésed. Bankközi piac. Egy bank üzeme megkívánja, hogy a betétejei és a hitelei egyensúlyban legyenek. Ha egy bankhoz több pénz kerül, mint amit hitelezni tud, akkor feleslegben áll neki, míg egy másik több hitelt tudna kihelyezni, mint amit lekötöttek nála, akkor elzavarhatná az ügyfeleit. És ez nem csak ilyen havi szinteken értelmezhetõ, hanem napi szinten. Hol a pénze több, hol a kötelezettsége. Szabad pénzre gondolok, cashflow szerint. Mondjuk holnap kjell kamatot fizetnie, de az adósainak csak holnapután kell törlesztenie. Ekkor két napig pénzre van szüksége, amit ha nem tud fedezni új betétekbõl, akkor arra ott a bankközi piac.
Mondjuk az egyik nap az Aranytojás Banknak 1000 forinttal többet kell kifizetnie, mint ami szabad pénze van, akkor a bankközi piacról fedezi ezt, míg a következõ nap pont neki lesz 2000 forint feleslege, amit a bankközin tud kiadni a Gyémántvirág Banknak.
Ha nem lenne ez a rendszer, akkor az jelentené az igazi bajt. Ezek egy-két napos ügyletek, amik kiegyenlítik azt, hogy a bevételek és a kiadások ingadoznak. Nem arról van szó, hogy a bank elbukta a pénzt, hanem arról, hogy nem nála van a pénz, hanem annál, akinek kölcsönadott, mondjuk gyártósorra.
Ha ez nem lenne, akkor jóval nagyobb lekötetlen állománynak kellene lenni, ami drágítaná a kamatokat, illetve az is bedönthetné a bankrendszert, ha hirtelenfelindulásból vennék egy plazmatévét, mert pont az a 100 ezer forint hiányozna.
A látra szóló betéteket most sem lehet kihejzni hitelként.
"Ellenkezo esetben tenyleg annyi virtualis penzt ad kolcson a bank amennyit akar."
A bankokban csak virtuális pénz van. A papírpénzt a biztonsági cégek értéktárába szállítják, és töredéke a pénznek.
A virtuális pénz és a kinyomtatott papírpénz arányát a készpénzforgalom szükségletei szerint az állam és a jegybank szabályozza. Mennyi pénzt akarnak az emberek zsebben, zokniban, fiókban tartani.
"Senki nem tudja ellenorizni, hogy egy bank a sajat szamlajahoz nem ir hozza par nullat."
A követlezõ tévedés, ami ismerethiányra utal. Ne vedd sértésnek, ez nem olyan dolog, amit mindenkinek ismernie kell. Ezt tanulod vagy ott dolgozol és tapasztalod, de nem vág egybe azzal, amit kívülállóként képzelsz.
Minden bank vezet egy számlát a jegybanknál (Magyar Nemzeti Bank), amin pont annyi pénz van, mint az ügyfeleinek. Magyarán, ha te befizetsz a bankodnak 100 ezer forintot, az az MNB-nél a nap végén emeli a bankod számlájának összegét. Amikor a bankod hitelt helyez ki, az meg csökkenti.
"Csak akkor derul ki, hogy nincs fedezetuk, amikor tul sok ember probalja kivenni a penzet es kiderul, hogy a banknak nincs is annyi penze, de soha nem is volt. Ha le van kotve a penz, akkor az egy befektetes, mondjuk ugy hogy kolcson, ahol ha a bank nem fizet, akkor vegre lehet hajtani rajta. Igy megoldhato lenne, hogy mind az emberek, mind az allamok mindik tudjak, hogy hol van a pezuk."
A bank akkor is fizetésképtelenné válhat, ha hirtelen mindenki felakarja törni a betétet, és elõbb kérik az emberek a sajátukat, mint a hitelek visszafizetõdnének. Vagy például olyannak adta kölcsön, akik nem tudnak törleszteni. Ez nem arról szól, hogy papírpénz vagy számlapénz.
Nagyon sok a tévképzeted.
" Tovabba meg kellene akadalyozni, hogy a kolcsonadott penzt tovabb kolcsonozhessek, ezzel eloallitva egy banki korbeartozast."
Ez a legnagyobb tévedésed. Bankközi piac. Egy bank üzeme megkívánja, hogy a betétejei és a hitelei egyensúlyban legyenek. Ha egy bankhoz több pénz kerül, mint amit hitelezni tud, akkor feleslegben áll neki, míg egy másik több hitelt tudna kihelyezni, mint amit lekötöttek nála, akkor elzavarhatná az ügyfeleit. És ez nem csak ilyen havi szinteken értelmezhetõ, hanem napi szinten. Hol a pénze több, hol a kötelezettsége. Szabad pénzre gondolok, cashflow szerint. Mondjuk holnap kjell kamatot fizetnie, de az adósainak csak holnapután kell törlesztenie. Ekkor két napig pénzre van szüksége, amit ha nem tud fedezni új betétekbõl, akkor arra ott a bankközi piac.
Mondjuk az egyik nap az Aranytojás Banknak 1000 forinttal többet kell kifizetnie, mint ami szabad pénze van, akkor a bankközi piacról fedezi ezt, míg a következõ nap pont neki lesz 2000 forint feleslege, amit a bankközin tud kiadni a Gyémántvirág Banknak.
Ha nem lenne ez a rendszer, akkor az jelentené az igazi bajt. Ezek egy-két napos ügyletek, amik kiegyenlítik azt, hogy a bevételek és a kiadások ingadoznak. Nem arról van szó, hogy a bank elbukta a pénzt, hanem arról, hogy nem nála van a pénz, hanem annál, akinek kölcsönadott, mondjuk gyártósorra.
Ha ez nem lenne, akkor jóval nagyobb lekötetlen állománynak kellene lenni, ami drágítaná a kamatokat, illetve az is bedönthetné a bankrendszert, ha hirtelenfelindulásból vennék egy plazmatévét, mert pont az a 100 ezer forint hiányozna.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#126
Biztosan én emlékszem rosszul, de mintha nemesfém arányt is hígítottak (inflálták) a kiskirályaink, amikor szarban volt a haza.
http://motionpicture42.freeblog.hu/
#125
Nem. Az egyszerüség kedvéért felejtsük el a tartalékot, tegyük fel hogy a bank minden pénzt kihitelezhet.
1, pista berak a bankba 10 forintot
2, a bank kihitelezi a 10 forintot sanyinak
3, sanyi vesz rajta egy gépet bélától.
4, béla berakja az igy kapott 10 forintot a bankba
5, a bank kihitelezi a 10 forintot sanyinak (innentõl ugyanaz mint a 2-es pont)
6 sanyi vesz rajta...
Az elsõ ciklus után látható, hogy összeségében 10 forint valódi befizetés történt (pista befizetése), de ezt a pénzt a bank 2x is ki tudja hitelezni (feltéve hogy ugyanaz a bank) vagy két bank 1x. A ciklus ennél hosszabb is lehet, de mivel vannak veszteségek a rendszerben (tartalékráta, nem minden pénz forog vissza stb a bank is leveszi a hasznot) nyilván limitált hossz lesz.
És ami általában az egész bedölését okozza az az hogyha a végén sanyi nem tud fizetni, és a fedezet sem ér annyit mint amennyi a kihitelezett pénz. Ez történik a világban, innen indult az egész, az amerikai ingatlanpiac bedölésétõl, ahol a bankok kihiteleztek 100 millió forint egy 10 milliót érõ ingatlanra, majd amikor a felvevõ nem tudott fizetni akkor a bank bebukta a pénzét és igy a betétesek is.
1, pista berak a bankba 10 forintot
2, a bank kihitelezi a 10 forintot sanyinak
3, sanyi vesz rajta egy gépet bélától.
4, béla berakja az igy kapott 10 forintot a bankba
5, a bank kihitelezi a 10 forintot sanyinak (innentõl ugyanaz mint a 2-es pont)
6 sanyi vesz rajta...
Az elsõ ciklus után látható, hogy összeségében 10 forint valódi befizetés történt (pista befizetése), de ezt a pénzt a bank 2x is ki tudja hitelezni (feltéve hogy ugyanaz a bank) vagy két bank 1x. A ciklus ennél hosszabb is lehet, de mivel vannak veszteségek a rendszerben (tartalékráta, nem minden pénz forog vissza stb a bank is leveszi a hasznot) nyilván limitált hossz lesz.
És ami általában az egész bedölését okozza az az hogyha a végén sanyi nem tud fizetni, és a fedezet sem ér annyit mint amennyi a kihitelezett pénz. Ez történik a világban, innen indult az egész, az amerikai ingatlanpiac bedölésétõl, ahol a bankok kihiteleztek 100 millió forint egy 10 milliót érõ ingatlanra, majd amikor a felvevõ nem tudott fizetni akkor a bank bebukta a pénzét és igy a betétesek is.
#124
Ez igaz, de nehezebb aranyat elõállítani mint papirt nyomtatni vagy néhány nullát odairni a számlád után.
Nagyjából ennyi volt az elõnye, azzal már akkor is mindenki tisztában volt hogy amint lehet csalni az emberek csalni fognak, csak a nemesfémtartalmú pénzzel nehezebb volt csalni másrészt ha a csalás kiderült az egyértelmü volt és már vittek is a lámpavas alá.
Ma meg úgy lehet csalni a pénzzel hogy az átlagember fel sem fogja hogy átb@szták.
Nagyjából ennyi volt az elõnye, azzal már akkor is mindenki tisztában volt hogy amint lehet csalni az emberek csalni fognak, csak a nemesfémtartalmú pénzzel nehezebb volt csalni másrészt ha a csalás kiderült az egyértelmü volt és már vittek is a lámpavas alá.
Ma meg úgy lehet csalni a pénzzel hogy az átlagember fel sem fogja hogy átb@szták.
#123
Azért ez az egész nem ennyire egyszerû. a hitel és az eladósodottság a gazdaság motorja, teljesen természetes és semmi baj nincs vele, ameddig befektetési és nem felélési céllal teszik ki a nagy részét.
hogy mást ne mondjak az összes gyerek hitelben kap mindent tanulmányai befejezéséig. mennyibe kerül egy gyermek (normális) felnevelése? mind a szülõ, mind az állam részérõl rengetegbe. más kérdés, hogy sem a szülõ, sem az állam ezt nem direkt módon kéri vissza a gyerektõl. az állam abban bízik, hogy az az ember hála az iskolázottságának, valami hasznosat fog csinálni és adót fizet, a szülõ meg abban, hogy majd az unokájának fogja visszaadni a gyerek(ahogy õ is a szüleitõl kapta).
A gond akkor kezdõdik amikor hitelben plazmatévét kérünk a jézuskától, hogy jobban élvezhessük a fradi-újpestet fullhádéban, de értékteremtõ hatása az nincs (közvetve amúgy még ennek is van, mert a plazmatévé gyártó cég így majd több munkást tud alkalmazni, akiknek így lesz pénze vásárolni).
Kínában meg közvetve az állam a fõ hitelezõ, de a lényeg ugyanaz (hogy csak egy példát említsek, Huawei).
hogy mást ne mondjak az összes gyerek hitelben kap mindent tanulmányai befejezéséig. mennyibe kerül egy gyermek (normális) felnevelése? mind a szülõ, mind az állam részérõl rengetegbe. más kérdés, hogy sem a szülõ, sem az állam ezt nem direkt módon kéri vissza a gyerektõl. az állam abban bízik, hogy az az ember hála az iskolázottságának, valami hasznosat fog csinálni és adót fizet, a szülõ meg abban, hogy majd az unokájának fogja visszaadni a gyerek(ahogy õ is a szüleitõl kapta).
A gond akkor kezdõdik amikor hitelben plazmatévét kérünk a jézuskától, hogy jobban élvezhessük a fradi-újpestet fullhádéban, de értékteremtõ hatása az nincs (közvetve amúgy még ennek is van, mert a plazmatévé gyártó cég így majd több munkást tud alkalmazni, akiknek így lesz pénze vásárolni).
Kínában meg közvetve az állam a fõ hitelezõ, de a lényeg ugyanaz (hogy csak egy példát említsek, Huawei).
Elösször lõjünk rájuk atomot, aztán valami DURVÁT!
#122
"Ez teljesen mindegy, akkor gépgyártó béla számláján fog megjelenni ez az összeg mint betét."
Nem mindegy, mert ebben az esetben nem a bank teremtett pénzt, hanem a Gépgyártó Kft termelt értéket. Az pedig ugye nem pénzügyi manipuláció, meg nyerészkedés, hanem igazi termelés, mint egy ház felépítése, egy autó legyártása, stb. Tehát a bankrendszer ebben az esetben a termelést támogatta, nem spekuláció történt, hanem termelés.
Csak azért kényszerítettem ki ezt a számoljuk csak ki és vezessük le számokkal játékot, mert célszerûbb volt érvekkel megcáfolni azt a téveszmét, amit tudatosan gerjesztenek szkeptikusok, összeesküvés hívõk, hogy félre vezessék az embereket, mint odavetni, hogy ez baromság, ezt nem érted, stb..
Ugyanis a multiplikátor nem az, amit ezek az "elméletek" sugalnak.
Nem mindegy, mert ebben az esetben nem a bank teremtett pénzt, hanem a Gépgyártó Kft termelt értéket. Az pedig ugye nem pénzügyi manipuláció, meg nyerészkedés, hanem igazi termelés, mint egy ház felépítése, egy autó legyártása, stb. Tehát a bankrendszer ebben az esetben a termelést támogatta, nem spekuláció történt, hanem termelés.
Csak azért kényszerítettem ki ezt a számoljuk csak ki és vezessük le számokkal játékot, mert célszerûbb volt érvekkel megcáfolni azt a téveszmét, amit tudatosan gerjesztenek szkeptikusok, összeesküvés hívõk, hogy félre vezessék az embereket, mint odavetni, hogy ez baromság, ezt nem érted, stb..
Ugyanis a multiplikátor nem az, amit ezek az "elméletek" sugalnak.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#121
"Regen fix erteke volt minden penznek, tobbnyire a benne levo arany vagy ezust aratol fuggott."
Ja, csak éppen az nemesfém nem volt fix, miután azt meg bányásszák, min d a mai napig. XD
Ja, csak éppen az nemesfém nem volt fix, miután azt meg bányásszák, min d a mai napig. XD
http://motionpicture42.freeblog.hu/
#120
Nem fogom ezt neked cáfolni, mert igaz. Mármint a kisegített bankoknál.
Miért feltételezted, hogy cáfolgatni fotom?
Mert a "hangsúlyod" olyan volt...
Nem ugyanaz a megszûnt, és az állami segítséggel talpon maradt bank.
Miért feltételezted, hogy cáfolgatni fotom?
Mert a "hangsúlyod" olyan volt...
Nem ugyanaz a megszûnt, és az állami segítséggel talpon maradt bank.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#119
Látraszóló betéteket nem hitelezhet a bank egyébként sem, csak a lekötött betétekbõl. Számlapénzbõl csak a saját tüke rejéig hitelezhetnek, vagy még addig sem. Nem véletlen, hogy a látra szoló betétek kamata 0,5%, a lekötéseké meg egy nagyságrenddel nagyobb.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#118
Bizony. Abba is érdemes belegondolni, hogy most nálunk a végtörlesztés miatt kialakult mizéria miatt alig van valakinek pénze, de akinek még most is van, az nagyon olcsón be tud most vásárolni, az eladni kívánt lakásokból/telkekbõl/kocsikból.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#117
Ez teljesen mindegy, akkor gépgyártó béla számláján fog megjelenni ez az összeg mint betét.
A vége mindig az, hogy 10 forint betétbõl bemegy 3 forint a nemzeti bankba és ki lesz hitelezve 30 forint. Ez amúgy önmagában még nem gond, mert amikor a sor végén álló törleszt akkor visszagöngyölödik az egész és zárul, csakhogy ha valaki nem fizet a sorban akkor az egész vonal dõl a p.csába.
Na ez történik most a világban. A görögök nem tudnak fizetni, de a görögöket a franciák hitelezték ámde a francia bankok a német bankoktól vettek fel ehhez hitelt és igy tovább ráadásul ilyenkor a kihitelezett pénzek összeadódnak mert mindenki a pénzét akarja.
A vége mindig az, hogy 10 forint betétbõl bemegy 3 forint a nemzeti bankba és ki lesz hitelezve 30 forint. Ez amúgy önmagában még nem gond, mert amikor a sor végén álló törleszt akkor visszagöngyölödik az egész és zárul, csakhogy ha valaki nem fizet a sorban akkor az egész vonal dõl a p.csába.
Na ez történik most a világban. A görögök nem tudnak fizetni, de a görögöket a franciák hitelezték ámde a francia bankok a német bankoktól vettek fel ehhez hitelt és igy tovább ráadásul ilyenkor a kihitelezett pénzek összeadódnak mert mindenki a pénzét akarja.
#116
Volt arra is példa, hogy a kicsi ette meg a nagyot. Bár igaz, nem a válságban, de a pénzpiaci manipulációkkal.
Volt egy magyar sikerszoftver, a Recognita. Karaktereket, kézírást ismert fel. Beszkenneled az írást, és megjelenik a gépen, mintha begépelted volna. A tengerentúli konkurense elterjesztette azt az álhírt, hogy az MS az Officba líszenszeli a szoftverüket, és felszaladtak a részvényáraik. Piacra dobtak pár sajátot, és felvásárolták a Recognitát, akinek a részvényeik pénzügyi befektetõk kezében voltak, akik beijedtek, hogy lesöpri õket a konkurencia.
Mire kiderült, hogy az MS-nek nem áll szándékában semmiéle líszenszelés, már a szélhámosoké volt a Recognita. Persze széttárták a kezüket, hogy a hír nem tõlük eredt...
Volt egy magyar sikerszoftver, a Recognita. Karaktereket, kézírást ismert fel. Beszkenneled az írást, és megjelenik a gépen, mintha begépelted volna. A tengerentúli konkurense elterjesztette azt az álhírt, hogy az MS az Officba líszenszeli a szoftverüket, és felszaladtak a részvényáraik. Piacra dobtak pár sajátot, és felvásárolták a Recognitát, akinek a részvényeik pénzügyi befektetõk kezében voltak, akik beijedtek, hogy lesöpri õket a konkurencia.
Mire kiderült, hogy az MS-nek nem áll szándékában semmiéle líszenszelés, már a szélhámosoké volt a Recognita. Persze széttárták a kezüket, hogy a hír nem tõlük eredt...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#115
Ezert kellene a lekotetlen bankszamla osszegekre 100%-os tartalekot eloirni. Tehat ha nem kotom le a penzt, akkor az legyen meg fizikai penz formajaban a banknal. Ellenkezo esetben tenyleg annyi virtualis penzt ad kolcson a bank amennyit akar. Senki nem tudja ellenorizni, hogy egy bank a sajat szamlajahoz nem ir hozza par nullat. Csak akkor derul ki, hogy nincs fedezetuk, amikor tul sok ember probalja kivenni a penzet es kiderul, hogy a banknak nincs is annyi penze, de soha nem is volt. Ha le van kotve a penz, akkor az egy befektetes, mondjuk ugy hogy kolcson, ahol ha a bank nem fizet, akkor vegre lehet hajtani rajta. Igy megoldhato lenne, hogy mind az emberek, mind az allamok mindik tudjak, hogy hol van a pezuk. Tovabba meg kellene akadalyozni, hogy a kolcsonadott penzt tovabb kolcsonozhessek, ezzel eloallitva egy banki korbeartozast. Ezt legjobban a betetek (azaz a bank altal felvett kolcsonok) szabalyozasaval lehetne megoldani. Igy a bank nem vehetne be lekotott szamlara tobb penzt mint amennyire szuksege van, viszont ami nem lekotott penz, azt nem is helyezethetne ki sehova. (amelyik bank megis megtenne, az kb. sikkasztasnak szamitana) Ha ezt egybekotnek a hataridos tranzakciok tilalmaval, akkor nagyjabol stabilizalni is lehetne a penzpiacokat. Lenne hitelezes, csak korrektebb, ellenorzottebb formaban es minden allam mindig tudna, hogy hol van az utolso fillerig az osszes penze. Ha egy banknal tobb virtualis penz keletkezne mint amennyi fizikai keszpenztartaleka van, akkor azonnal kiderulne, hogy csalt. Ez a virtualis penz fizikai fedezetenek eloirasat jelentene, ami visszadna az allamok kezebe a penztoke iranyitasat.
#114
"Bankook százai dõltek be az USA-ban.
Úgy, hogy voltak, de ma már nincsenek."
Hm... Az megvolt hogy az állami pénzbõl kisegitett bankok vezetõi extra prémiumokat kaptak amiért csõdbe vitték a bankjaikat?... Gyanitom hogy annak a több száz banknak a felsõvezetõi több pénzt vittek haza 2008-2011 között mint elõtte bármikor...
Úgy, hogy voltak, de ma már nincsenek."
Hm... Az megvolt hogy az állami pénzbõl kisegitett bankok vezetõi extra prémiumokat kaptak amiért csõdbe vitték a bankjaikat?... Gyanitom hogy annak a több száz banknak a felsõvezetõi több pénzt vittek haza 2008-2011 között mint elõtte bármikor...
#113
"Pista bácsi és Juli néni betesz 100 forintot a bankba. A bank ebbõl képez mondjuk (pontosan nem tudom) 10% tartalékot a maradék 90 Ft ot kölcsönadja a pitypang KFT nek. Így pitypang kft számláján megjelenik 90 Ft amibõl a bank képez 10% tartalékot a maradék 81 Ft ot pedik kölcsönadja a tulipán kft nekakinek a számláján így megjelenki 81 Ft. stb stb stb."
Na itt bukik a modelled, mert a Pitypang Kft nem fog azért kölcsön kérni, hogy a bankszámlán hagyja a pénzt alacsonyabb kamatra, mint amennyit õ fizet érte. A Pitypang Kft azért fog külcsönt kérni, hogy gépeket, berendezéseket, nyersanyagot, telephelyet vegyen rajta.
Na itt bukik a modelled, mert a Pitypang Kft nem fog azért kölcsön kérni, hogy a bankszámlán hagyja a pénzt alacsonyabb kamatra, mint amennyit õ fizet érte. A Pitypang Kft azért fog külcsönt kérni, hogy gépeket, berendezéseket, nyersanyagot, telephelyet vegyen rajta.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#112
Igen, én is így gondolom. A legnagyobb halak megették a kicsiket.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#111
Még a pénzemberek közül is csak kevesen. Néhányan megszabaduklnak a peches konkurenciától vagy bekebelezik, de alapvetõen a legtöbben ott is buknak.
Bankook százai dõltek be az USA-ban.
Úgy, hogy voltak, de ma már nincsenek.
Bankook százai dõltek be az USA-ban.
Úgy, hogy voltak, de ma már nincsenek.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#110
Pista bácsi és Juli néni betesz 100 forintot a bankba. A bank ebbõl képez mondjuk (pontosan nem tudom) 10% tartalékot a maradék 90 Ft ot kölcsönadja a pitypang KFT nek. Így pitypang kft számláján megjelenik 90 Ft amibõl a bank képez 10% tartalékot a maradék 81 Ft ot pedik kölcsönadja a tulipán kft nekakinek a számláján így megjelenki 81 Ft. stb stb stb. Így teremtenek pénzt a bankok. A rendszer pedig azért mûködik mert te a bankban tartod a pénzt és nem a számládon, utalsz bankkártyával fizetsz stb. Valódi pénzt csak az esetek bizonyos hányadában használsz.
A banki hitelek biztosítékait (jelzálog) pedig azért veszélyes megvonni a bankoktól mert ha pitypang kft nem fizeti vissza a 90Ft hitelt akkor az a pénz amit tulipánk kft nek hiteleztek abból a 90 Ft ból egy nagy kere nullát fog érni. Ekkor a bank elveszi Pitypang KFT telephelyét hogy az így keletkezett feszültséget enyhítse.
A banki hitelek biztosítékait (jelzálog) pedig azért veszélyes megvonni a bankoktól mert ha pitypang kft nem fizeti vissza a 90Ft hitelt akkor az a pénz amit tulipánk kft nek hiteleztek abból a 90 Ft ból egy nagy kere nullát fog érni. Ekkor a bank elveszi Pitypang KFT telephelyét hogy az így keletkezett feszültséget enyhítse.
#109
Akkor csak optimista vagy. :-)
Pedig hamar eljön a harmadik.
Az europai gettókban nyüzsögnek a bevándorlók. A munkát mégis kiszervezik a Távol-Keletre. És ehhez hozzájárul a CO2 mizéria is, hogy csökkentsük a kibocsátást. Hát persze, hogy a termelés kiszervezése felé hat ez...
De csak papíron van ettõl kibocsátás csökkenés...
Pedig hamar eljön a harmadik.
Az europai gettókban nyüzsögnek a bevándorlók. A munkát mégis kiszervezik a Távol-Keletre. És ehhez hozzájárul a CO2 mizéria is, hogy csökkentsük a kibocsátást. Hát persze, hogy a termelés kiszervezése felé hat ez...
De csak papíron van ettõl kibocsátás csökkenés...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#108
Igen, erre gondoltam, amikor azt mondtam, hogy a válságot a politikusok okozták.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#107
Nem, azt állítom, hogy a válságot minden társadalmi réteg megérzi. Vannak olyanok, akik nyernek rajta. Azért, mert megpróbálják kiaknázni a válság adta lehetõségeket (amit szerintem nagyon okosan tesznek). A befektetõk megpróbálják úgy alakítani a befektetéseiket és az üzleteiket, hogy nyerjenek rajta. A vállalkozások is elkezdenek új piaci réseket keresni-ha tehetik-hogy ne menjenek tönkre.
#106
Ez így igaz.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#105
"Ezzel a szemlélettel sehol nem nõtt volna az életszínvonal. Márpedig nõtt, nem is egy helyen.."
Nem. Azt állítom hogy sokkal nagyobbat esik a szinvonal válság alatt mint amennyivel nõ a fellendülés alatt. Magyarán a fellendülés alatt egy lépést tesztünk elõre, majd egy válság során kettõt hátra. Ez az ami zavarja az embereket.
Nem. Azt állítom hogy sokkal nagyobbat esik a szinvonal válság alatt mint amennyivel nõ a fellendülés alatt. Magyarán a fellendülés alatt egy lépést tesztünk elõre, majd egy válság során kettõt hátra. Ez az ami zavarja az embereket.
#104
Pont, hogy kevesebbet tudnak kihelyezni, mint amennyit betétben elhejeznek náluk.
Számold végig!
A rendszerbe a Manyika nénik és Pista bácsik beraknak ezer petákot. Mennyi pénzt lehet kölcsönadni abból a Pitypang Kft-nek?
Maximum 800-at, ha a példában 20%-os tartalékrátát írnak elõ a bankoknak.
Ha az elsõ bank tovább adja a 800-at a másodiknak, akkor abból a 800-ból már csak 640 juthat el a Pitypang Kft-hez.
Ha azt mondod, hogy na de hát a második banknak is volt betétje, akkor a példában kell a Marika nénik és Pista bácsik mellett Ilona néniknek és Józsi bácsiknak is lenniük 1000 forinttal, na de akkor már 2000 forintból csak 1440 petákot hitelezhet a bankrendszer.
Itt sehol nincs pénzteremtés.
Számold végig!
A rendszerbe a Manyika nénik és Pista bácsik beraknak ezer petákot. Mennyi pénzt lehet kölcsönadni abból a Pitypang Kft-nek?
Maximum 800-at, ha a példában 20%-os tartalékrátát írnak elõ a bankoknak.
Ha az elsõ bank tovább adja a 800-at a másodiknak, akkor abból a 800-ból már csak 640 juthat el a Pitypang Kft-hez.
Ha azt mondod, hogy na de hát a második banknak is volt betétje, akkor a példában kell a Marika nénik és Pista bácsik mellett Ilona néniknek és Józsi bácsiknak is lenniük 1000 forinttal, na de akkor már 2000 forintból csak 1440 petákot hitelezhet a bankrendszer.
Itt sehol nincs pénzteremtés.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!