teddybear#33
Az X-47A terv egyenlőre. Talán repült már, de nem számít. Utasokat(még személyzetet sem) nem fog szállítani, így túlnyomásra sincs szüksége.
Ami a kompozit-anyagokat illeti, már régóta használják a polgári repülésben is. Nem is lehet másképp, hisz a legtöbb repülőgépgyártó cég egyformán gyárt polgári és katonai célokra gépeket. Példát bőven lehet találni. Gyakran ugyanannak a típusnak a változatait használták mindkét célra.
A csupaszárny-koncepció időnként elő-elő kerül az utasszállítógépek építésekor, de aztán el is tűnik a süllyesztőben. Igaz ugyan, hogy azonos hosszúság mellett többszörös kapacitást jelent, de komoly hátrányai is vannak.
Egyrészt az utasok mozgatása okoz komoly gondot, mert limitált a ki és bejáratok száma.
Másrészt a repülőgép geometriája a szokásos beszállófolyosókhoz nem illeszkedik, azokat is át kéne építeni. Ez pedig a repülőtér átépítését is magával hozza.
Ugyancsak át kell építeni a leszálló és gurulópályákat, mert a nagyobb méret és tömeg más terhelést és mozgásgeometriát okoz.
Műszaki problémák. A leginkább nyomásálló alakzatok a forgástestek. Nem véletlenül hengeres vagy gömb alakú a legtöbb nagynyomású tartály. Az ettől eltérő alakzatok falát jóval erősebbre kell építeni, ami növeli a szerkezeti súlyt, ami a hasznos rakomány elől veszi el a kapacitást.
"Ma már szinte minden gépet instabilra építenek, pont a jobb manőverezésre való tekintettel egyrészt. Másrészt, ha úgy is számítógép vezeti, szinte hót mindegy, nincsenek már a kezelőszervek és az irányító felületek közvetlen összeköttetésben. Turbulenciára érzékenység meg inkább a szárny felületi terhelésétől függ. Nagy felületi terhelésű gép átmegy a turbulencián, mint kés a vajon."
Ahogy egy kívülálló elképzeli. Egyrészt a szállítógépeket(sem a teher, sem pedig az utasszállítókat) nem instabilra építik, mert az nem lenne jó. Nem légiharcra tervezik az ilyen gépeket, hanem stabil repülésre. Szar lenne, ha a teherszállítóban repkednének a konténerek, vagy az utasok rókáznának a tengeribetegségtől.
A turbulenciára meg minden gép érzékeny, csak a gyorsabb gépek hamarabb átrepülnek rajta. A nagyobb szárnyterhelés ebben nem játszik szerepet. A modern gépeken már van olyan rendszer, ami jelzi a turbulenciát, több-kevesebb sikerrel. De ennek ellenére a MALÉV gépei közül is került már több is turbulenciába.
A most használatos módszer szerint nem csupaszárny gépeket építenek, hanem emeletes gépeket, mint az A380-as. Ezekhez nem kell semmit átépíteni.