• physis
    #129
    Mag alatt azt a részt értem, ami vasból meg nikkelből van, nem pedig kőzetekből. Két részből áll, a folyékony külső magból, és a szilárd belső magból. A mag túl forró ahhoz, hogy úgy legyen mágneses, mint valami állandó mágnes, ennek megfelelően a belső mag nem is mágneses. Azt hiszem, maga mint anyag önmagában a külső mag se lenne mágneses (úgy tudom az is túl forró ehhez), de a külső mag folyékony, ezért áramlatok vannak benne, ezek pedig valami dinamó módjára mégis képesek mágnesességet fejleszteni. A földmágnesesség amit mi itt a felszínen érzékelünk iránytűvel, műszereinkkel, sarki fény útján stb. annak nagy része épp a folyékony külső magból származik. Úgy tudom valha nagyon régen a Földnek csak folyékony magja volt, de aztán abból kezdett kikristályosodni a kristályos belső mag. A belső mag ma is nő a külsö mag rovására, úgy tudom évente kb 1 milliméternyi nagyságrendben.

    A köpeny meg, úgy tudom olyan kemény mint a szikla, még az úgymond ,,megfolyós'' része is. Nagyobb a viszkozitása, mint a szilárd szuroké, aszfalté, sőt nemcsak valamivel nagyobb, hanem nagyságrendekkel nagyobb. Ez csak geológiai időskálán nézve nevezhető megfolyósnak. Szerintem olyasmi mint az az aszfaltút. Szilárd, kemény, mint a kő, de évektizedek alatt ,,megfolyik'' a kamionok súlya alatt. A köpenyben valóban vannak áramlások, mint a lávalámpában, de azokat millió éves skálán kell elképzelni. Ez nem folyadék a hétköznapi értelemben. Régebben nem értettem miért nem eresztenek szondát a földbe. Azért mert nincs hova leereszteni. A föld belül kemény mint a szikla, le egészen a külső mag határáráig. Úgy tudom, a japánok terveznek valami wolfram szondát, de az is beleolvasztja magát a földbe, azt sem lehet csak úgy leereszteni, és nagyon lassan is haladna.

    A külső mag a Föld egyetlen folyékony része.

    Ez az amit nagyon tetszett: Inside Planet Earth.

    A topicról: azt nem tudom, van-e igazolt természetes gejzír, amit közvetlenül mechanikusan, közlekedőedényként (tehát nem közvetve súrlódásos hővel) működtet az árapály. Mindenesetre pl. az Ió árapály kilengése kb. 100 méteres, tehát legalábbis mesterségesen talán lehetne ilyent készíteni.