Furának nem az, mert veletek vitatkozni olyan, mint megfogni a szappant a fürdőkádban. Amikor sarokba szorítjuk itt valamelyik pácienst, rémülten szűkölni kezd, és hirtelen elképesztő logikai tornamutatványokat kezd bemutatni, csak hogy nehogy csorbuljon az önértékelése. A vita onnantól arról szól, hogy megpróbálod elmagyarázni, hogy ha tétel az, hogy A esetén B igaz, akkor amennyiben A, akkor B is igaz, meg hasonlók, és hirtelen a vitapartnered, aki addig valamennyire racionálisnak tűnt, hirtelen egy kétéves gyerek szintjére ereszkedik. Elkezdi máshogy értelmezni a szótárat, ha ahhoz van szükség ahhoz, hogy álláspontát fenntarthassa, satöbbi.
Így aztán a frusztráció a végén tényleg csak azt hozza ki az emberből, hogy "anyád". Pontosan ezért érdekes, hogy miért ilyen nehéz egyértelműen meggyőző álláspontokat bemutatni.