• bvalek2
    #7
    Nem megbízható a teljesítménye, erősen fluktuál, ezért csak kiegészítő termelésre használják egyelőre. Ha az egész elektromos hálózatot ilyenekre alapozzuk, ahol ugye biztosítani kell egy szolgáltatási minimumot, ezért sokkal többet kell telepíteni, mint amennyit gondolnád. Ha mondjuk a szélkerekek összteljesítménye sosem megy 20% alá (és ezzel rendkívül optimista voltam), akkor értelemszerűen a névleges teljesítmény ötszörösét kell telepíteni, hogy a legrosszabb szélviszonyok mellett is megtermeljék a minimumot (ne felejtsük el, hogy áramot nem tudunk raktározni ipari méretekben, tehát ami a konnektorból jön, azt éppen most valahol valamilyen erőmű generátora termeli).

    A másik, hogy az anyagköltség és a nyert energia aránya nem valami jó. Sok szélkereket kell telepíteni akkora teljesítményhez, amivel már lehet valamit kezdeni. Ráadásul ezek nagyrészt kompozit műanyagokból készülnek, aminek a kőolaj a nyersanyaga. És persze kopnak, ez nem úgy megy, hogy odarakjuk aztán csak termeli az nyereséget, rendszeres karbantartást igényel, és a gyorsan romló állagú lapátokat cserélni kell, a szállítás persze benzin/dízel üzemű járművekkel történik, stb. tehát folyamatosan fogyasztja a kőolajat ez az iparág is. Persze az olaj sokkal több áramot termel akkor, ha szélkereket építünk belőle, mintha egyszerűen elégetjük, ráadásul a hulladék műanyag újrahasznosítható (csak hát a sok anyagmozgatás egyben sok benzinégetést is jelent, de még így is jobb a helyzet mint egy hőerőműnél).

    Ennek ellenére szélkerék párti vagyok, csak ne legyenek illúzióink, kiegészítő energiaforrásnak remek, de kizárólag ráhagyatkozni nem lehet, kellenek megbízhatóan állandó nagy teljesítményű erőművek is, és a szélkerék nem az.

    A vízerőmű ebből a szempontból a legjobb, de az óriási területen szétrombolja az ökoszférát, és a gátszakadások sűrűn lakott helyeken sokkal több kárt okoznak emberéletben és tárgyakban, mint egy vegyi/nukleáris katasztrófa. Volt rá példa: Banqiao gátszakadás, 26000-en azonnal meghaltak, 145000 a következményektől, 6 millió épület megrongálódott vagy megsemmisült, 11 millióan fedél nélkül. És egyszerűen nincs annyi folyó ezen a bolygón, hogy kielégítse az energiaszükségletünket, az ivóvíz ihatatlanná tételéről és az élővilág lepusztulásáról nem is beszélve.

    A geotermikus energia jól hangzik, csak nem mindenhol éri meg, és neki is horribilis anyagköltségei vannak.

    Ezek kívül vannak a fosszilis tüzelőanyagot égető hőerőművek, őket nem kell bemutatni.

    Az atomerőmű kis anyagköltséggel hatalmas és állandó teljesítményt produkál, és már arra is van technológia, hogy a hasadási melléktermékektől egy energiatermelő folyamat révén teljesen megszabaduljunk. A kockázatot pedig csökkenti, ha komolyan veszik az atomtechnológiát, és lecserélik a régi reaktorokat újakra, amikkel egy Fukushima nem fordulna elő. De nem ez tették, mert a sötétzöldek nem akartak új reaktort, és nem akartak hőerőművet sem, meg tiltakoztak a gátak ellen is, ezért nem volt mit tenni, mint járatni az ősöreg, eredetileg csak kísérleti célból épített reaktorokat. Meg is lett az eredménye.