Milyen mély a nyúl ürege? Vagy:
-
#231
A hullám-részecske kettősségre a fény természete a példa. Feltételezem erre utaltál a #224-ben. Élővilág országaiban, és az általános rendszertani besorolásban nincs kettős természet, ezért nem volt jó az analógia.
Üres pohár / teli pohár pedig filozófiai megközelítés, szintén nem ültethető át a biológiára.
#230: senki nem "nyert", nem is volt célom és nem is támadlak semmilyen formában, pusztán leírtam a biológiai vonatkozást. Ha így érzel, tedd félre, nem kioktatni akarlak.
És egy kis szombati ismeretterjesztés, hogy szórakoztassalak is:
"Ha jól tudom fotoszintetizálni a növényeken kívül egyetlen élőlény sem tud.."
Szintén elemi iskolai tévhit, pontosabban a gyerekek érdekében történő egyszerűsítés a biológiatanárok részéről (bár van ahol később tanítják mélyebben).
..ami szükséges is, nem lehet mindent egyszerre a legnagyobb mélységeiben oktatni és befogadni, mert könnyen elveszítik a kezdeti érdeklődésüket, figyelmüket.
A fotoszintézis ugyanis nem a növények privilégiuma. A baktériumok országában (ami a növények országával egyenrangú "magasságú" rendszertani kategória) a cianobaktériumok (korábban "kékmoszatok" néven is ismertek) is fotoszintetizálnak, sőt rajtuk kívül a színesmoszatok is.
Ráadásul a fotoszintézisnek is több formája létezik (oxigént termelő, oxigént nem termelő fényreakció)
A fény kettős természete nagyon jól megfigyelhető egyébként a biológiai vonatkozásaiban is. A hullámhossz korlátozó ereje a fotoszintetikus folyamatra értelmezhető, részecsketermészetét pedig a fénykvantum (foton) klorofillban történő abszorpciója és a kiváltott elektronmozgás példázza.