teddybear#22
A Természetben Élő Emberek rövidebb ideig éltek, mint a letelepedett földműves közösségek tagjai.
A régészeti adatok szerint a neandervölgyiek várható élettartama alig 21 év volt. A legtöbb csontvázon sok sérülés nyomát találták, balesetek, harcok nyomát. Sóval nem volt könnyű életük.
Ennek főleg a bizonytalan élelmiszerellátás, és persze a minimális szociális ellátás volt az oka. Magyarul, ha az élelem kevés, akkor először az erősek esznek, azok, akik esetleg képesek további élelmet szerezni. A sor végén az idősek, sebesültek, betegek és a gyengék álltak, nem is éltek sokáig.
Az élelemet pedig nehéz volt megszerezni. Vadászni nem mindig lehet, télen sokkal nehezebb, pedig ráadásul télen több táplálékot igényel az ember. Növényeket gyűjteni a hó alól szinte lehetetlen, nem véletlen, hogy a legtöbb állat elvándorol délre, vagy téli álmot alszik.
A földműves viszont tartalékot tud felhalmozni. Részben közvetlenül a megtermelt növényekből, részben a háziállatokban. De a természeti csapásoktól ők sem voltak védve.
A 19. században volt egy négy éves aszály, ami éhínséget okozott az egész országban. Túléltük, de azért sokan meghaltak. Egy vadászközösségnek marad ilyenkor az elvándorlás, vagy az elpusztulás.
Ráadásul, ha az is problémát okoz, hogy mit egyek holnap, nem fogok semmi olyannal foglalkozni, ami nem az élelem előteremtéséhez tartozik. Különben éhen halok.