kukacos#343
Szerintem az elsődleges hatások a környező épületek feltétlen összeomlását jelentenék, amelyek valamennyire a hőhatást is lefognák. De nem eléggé.
A lényeges különbség egy város ellen végrehajtott robbantás és mondjuk egy kísérleti robbantás között az az, hogy nagy mennyiségű gyúlékony anyag van egy helyen, amelyet egy nukleáris robbanás feltétlen begyújt. Gondoljunk az utcán álló autók benzintankjára, az irodákban felhalmozott papírokra, amelyek pusztán a villanás hatására meggyulladnak. Az epicentrum körüli épületek, ha nem dőlnek össze, lángolni fognak, és aztán dőlnek össze. Kérdés persze a gyúláshatár sugara. Ez erősen függhet a széltől, bár egy profi terrorista brigád, ha maga választhatja meg az időpontot, nyilván "kedvező" széljárás esetén robbantana (amikor a felhő sűrűn lakott terület fölé jut majd).
Egyébként az ilyen esetnél számít marhára a sugárzás. A tüzek kiválóan alkalmasak arra, hogy a radioaktív szemetet felvigyék magasra, és onnan terítsék. Szóval jó ötlet a "bújjunk el épületben" taktika, csak igyekezzünk nem túlságosan égő épületbe bújni...
Egyébként van erről egy szép nagy fekete könyv, Szabó Ervinben a Kálvinon olvasgattam anno, a címére nem emlékszem. Szépen kielemez pár forgatókönyvet, 1. 1 Mt Chicago és Leningrád felett, 2. 25Mt Chicago és 8 Mt Leningrád felett, 3. 5x100kt a két város felett, terrorista támadás nagyvárosban.