Ezt írod:
"Holott ha elébe megyünk a "mindennek" ott nem lehetett semmi. De a semmiből meg nem lesz valami... Ez egy örök dilemma. Talán egyszer meg tudjuk majd válaszolni, és talán egyszer majd képesek leszünk fel is fogni a választ."
Amit leírsz, az a végtelen osztás, lényegében a nulla problémája. Mértani modellre leegyszerűsítve: ha egy egyenest csak felezek, felezek, felezek, akkor végül eljutok a pontig, amelynek kiterjedése nulla. De hogy a francba lehet sok nullából mondjuk egy métert összerakni. Elvileg sehogy. Mégis a méter itt van. Tehát, rossz a módszer, a nulla nem létezik, csak a matematikában, a valóságban csak lim->0 van, és sok ilyenből már kijön a méter.
De mi az hogy méter? Fix egy méter? Van ilyen? Nincs. Akárhogyan méred, adagolod, méricskéled, egy métert nem fogsz tudni kihozni, de egy kilót sem, sőt egy másodpercet sem. Mindig lesz valamennyi hiba. Ez megint csak azt bizonyítja, hogy a világunk nem decimális, még csak nem is digitális, de még csak nem is diszkrét. Trendek vannak csak és bizonytalanságok. Heisenberg bizonytalansági elve tehát - a DronkZero-s hülyeséggel ellentétben - makroszkopikusan is érvényes: egész világunkban nincs semmi bizonyos, csak bizonyos határokon, játékon, tolerancián belül van minden.
Ebből az is következik, hogy a kvantumok elmélete eleve el van cseszve, persze, ettől függetlenül, közbenső megismerési módszerként megfelel.
#122