#67
A világegyetem nagy léptékű szerkezete egyfajta hálós mintázatot mutat. Ez persze létre jöhet úgy is hogy az anyag az ősrobbanás után a gravitáció hatására ilyen alakzatot vett fel.
De fordítva is lehetséges. Nem egy szimmetrikus robbanás volt, és nem is robbanás a hagyományos értelemben, hanem a tér kezdett el több buborékban tágulni. Ezekben a tér buborékokban ugyan nincsen anyag, azonban amikor egy ilyen buborék ami viszonylagos simasággal rendelkezik belül, találkozik egy másik buborékkal ott a határfelületen viszonylag kis méretekben a tér tulajdonságai hatalmas grádienssel különböznek. Gyakorlatilag szakadások a sima téridőn és ez az ami létrehozza az anyagot, a buborékok egyfajta potenciálkülönbségei a határfelületeken egyenlítődnek ki.
A kvazárok például óriási sugárzást, energiákat mutatnak, miközben körülöttük elég kevés anyagot látunk, tényleg egyfajta fehér lyuk képét mutatják. És lehet, hogy azok is.
A galaxisok közepén levő nagy tömeg koncentráció sem biztos, hogy olyan feketlyuk, ahogy az ma elfogadott. Egy potenciálkülönbség maximum, ami köré a gravitáció hatására spirál alakban feltekeredik a téridő és az anyag, és ez az amit galaxisnak hívunk.
Ez a potenciálcsúcs amikor kialakul a galaxis felvesz egy viszonylagos stabilitást, megszűnik az anyag keletkezése, de ez időről időre néha instabillá válik.
#67