Óriás buborékokat találtak galaxisunkban
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#75
A Hawking-sugárzás kis méretû feketelyukaknál meglehetõsen intenzív, a standard modell szerint az õsrobbanás után keletkezett ilyen apró kis feketelyukak pillanatokon belül elpárologtak.
Egy nagy méretû feketelyuk csak több 10 mrd év alatt párolog el.
Egy nagy méretû feketelyuk csak több 10 mrd év alatt párolog el.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#74
Az anyag mennyisége véges. Az ebbõl kialakulni képes fekete lyukak száma ezért szintén véges. Az univerzum a fekete lyukban teóriát úgy tudom elképzelni ahogy lentebb leírtam a buborékfúlyónál kialakul a csõ majd a végén egy felfúvódott valami majd a csõ elvékonyodik és elszakad lesz egy buborék + az eredeti folyadékhártya "lyukmentesen". Amíg a fekete lyuk létezik és ugye hawking szerint "párolog" addig az új univerzum anyagot veszít és ha jól tudom a mi univerzumunk ilyet nem tesz mert akkor az univerzumunk inkább összehúzódna mint kitágulna vagy legalábbis a gyorsuló tágulás üteme lassulna. Ha pedig gyorsítóban hoznánk létre "mikro" fekete lyukakat akkor pedig a bekerült energia nem elég ahhoz hogy a buborékot "leszakítsa" hanem csak a nagy téridõ görbület alakul ki és a téridõ növekvõ görbülete elõbb lelassul majd megindul visszafelé és kiköpi a belé került anyagot így nem jár a történet energiaveszteséggel míg a nagytömegûek elszakadnak és hamarabb tûnnek el mint ahogy hawking sugárzással mindent kiadnának magukból. Nem tudom a hawking sugárzás mennyire intenzív de erõs a gyanúm hogy az univerzum még nem elég idõs ahhoz hogy egy egész feketlyukat eltûntethetett volna. Ergo ha találnánk egy "elpárolgott" fekete lyukra utaló jelenséget az elég érdekes lenne. Ezenkívül az "elszakadt csõ" mi univerzumunkra esõ részének létrehozásához szükséges energiát a szakadás után a feketelyuk kiköpi magából vagyis robban.
#73
Einstein egyenletei a fekete lyukban a végtelenbe tartanak, de mi a végtelen? És a végtelen is lehet véges?
Legutóbb valamelyik fizikus pont Einstein egyenleteibõl azt vezette le, hogy egy fekete lyukban van az egész Univerzumunk, na így már el lehet képzelni miért végtelen egy fekete lyuk, mivel abban is vannak fekete lyukak és így tovább, az egész világ ezen elmélet szerint egy fraktál.
A másik, a kozmologiai elv, ami azt jelenti nem vagyunk kitüntetett helyzetben az Univerzumban, ez is kezd imbolyogni, ami eléggé átalakítaná az egész nagy bumm és tágulási elméleteket.
Legutóbb valamelyik fizikus pont Einstein egyenleteibõl azt vezette le, hogy egy fekete lyukban van az egész Univerzumunk, na így már el lehet képzelni miért végtelen egy fekete lyuk, mivel abban is vannak fekete lyukak és így tovább, az egész világ ezen elmélet szerint egy fraktál.
A másik, a kozmologiai elv, ami azt jelenti nem vagyunk kitüntetett helyzetben az Univerzumban, ez is kezd imbolyogni, ami eléggé átalakítaná az egész nagy bumm és tágulási elméleteket.
#72
Én a fekete lyukak témájában laikusként a végtelen fogalmát nem tudom elhelyezni tekintve hogy valóban végtelen tulajdonságokkal rendelkezõ objektum az én felfogásom szerint nincs legfeljebb bizonyos tulajdonságai annyira nagyok hogy praktikusan végtelennek tekinthetõk. Ennek egyetlen egyszerû oka van mégpedig hogy a végtelen nem egy szám, nem lehet leírni semmilyen formában nem lehet kezelni maximum azt mondhatjuk hogy a "végtelenbe tart". A végtelent nem lehet hozzáadni semmihez nem lehet kivonni semmibõl osztani szorozni stb mert az eredmény mindíg végtelen vagyis értelmetlen.
Én a fekete lyukakat úgy tudom elképzelni mint alattam írta valaki: nagyon nehéz kicsi tárgy egy latexruhán. A gravitáció ha jól tudom a tér-idõ görbületének a következménye. Ha egy objektum túl kompakt akkor a téridõt nem szétszaggatja hanem nagy mértékben torzítja. Kb úgy tudom elképzelni hogy egy objektum elér egy kritikus sûrûséget és ekkor fénysebességgel belezuhan a "latexruha megnyúlásába" ami nekünk végtelennek adódik mert semmiképpen soha nem tudjuk megmérni a tõlünk fénysebeséggel távolodó objektum semmiféle tulajdonságát. A flair ek pedig akkor keletkeznek amikor túl sok anyag akar bemenni egy túl kicsi lyukon és mivel ugye végtelen nincs így nincs az a végtelen erõ sem ami bármennyi anyagot egy bármilyen kis lyukon átprése, az anyag pedig a lyuk elõtt addig sûrûsödik amíg már önmaga is mindenféle csuda dolgokat kezd produkálni és végül az energiája elér egy kritikus szintet és kiszabadul a szingularitás (nem 0 csak nagyon kicsi)közvetlen közelébõl. Ha pedig úgy képzeljük el mint egy hatalmas nagy szappanbuborék fúlyó karikát akkor azt látjuk hogy ahogy fújjuk bele a levegõt elõbb egy csõ majd a végén egy gömb keletkezik a csõ fokozatosan elvékonyodik majd elszakad és lesz egy buborék illetve illetve a csõ maradéka "visszarúg" és a fekete lyuk "felrobban".
Illetve el tudom még képzelni egy valódi lyukként az univerzumunk körül lévõ világra arra a bizonyos "semmire" ahol tér ugyan van különben nem lehetne lyukat nyitni idõ viszont nincs így a lyuk felszínénél a testek megszûnnek mozogni és az információ megsemmisül ui. hogy ösztökélsz mozgásra olyan dolgot aminek a számára nem létezik az idõ. Vagy a fekete lyuk tényleg egy lyuk és a testek tényleg bele tudnak esni akkor pedig az univerzumunk egy nagyobb és/vagy komplexebb objektum része ám ez esetben sem biztosított hogy a fekete lyuk ne semmisítse meg az "információt".
Bocs ha baromságokat írtam de az a helyzet hogy jól esett végiggondolni és leírni.
Én a fekete lyukakat úgy tudom elképzelni mint alattam írta valaki: nagyon nehéz kicsi tárgy egy latexruhán. A gravitáció ha jól tudom a tér-idõ görbületének a következménye. Ha egy objektum túl kompakt akkor a téridõt nem szétszaggatja hanem nagy mértékben torzítja. Kb úgy tudom elképzelni hogy egy objektum elér egy kritikus sûrûséget és ekkor fénysebességgel belezuhan a "latexruha megnyúlásába" ami nekünk végtelennek adódik mert semmiképpen soha nem tudjuk megmérni a tõlünk fénysebeséggel távolodó objektum semmiféle tulajdonságát. A flair ek pedig akkor keletkeznek amikor túl sok anyag akar bemenni egy túl kicsi lyukon és mivel ugye végtelen nincs így nincs az a végtelen erõ sem ami bármennyi anyagot egy bármilyen kis lyukon átprése, az anyag pedig a lyuk elõtt addig sûrûsödik amíg már önmaga is mindenféle csuda dolgokat kezd produkálni és végül az energiája elér egy kritikus szintet és kiszabadul a szingularitás (nem 0 csak nagyon kicsi)közvetlen közelébõl. Ha pedig úgy képzeljük el mint egy hatalmas nagy szappanbuborék fúlyó karikát akkor azt látjuk hogy ahogy fújjuk bele a levegõt elõbb egy csõ majd a végén egy gömb keletkezik a csõ fokozatosan elvékonyodik majd elszakad és lesz egy buborék illetve illetve a csõ maradéka "visszarúg" és a fekete lyuk "felrobban".
Illetve el tudom még képzelni egy valódi lyukként az univerzumunk körül lévõ világra arra a bizonyos "semmire" ahol tér ugyan van különben nem lehetne lyukat nyitni idõ viszont nincs így a lyuk felszínénél a testek megszûnnek mozogni és az információ megsemmisül ui. hogy ösztökélsz mozgásra olyan dolgot aminek a számára nem létezik az idõ. Vagy a fekete lyuk tényleg egy lyuk és a testek tényleg bele tudnak esni akkor pedig az univerzumunk egy nagyobb és/vagy komplexebb objektum része ám ez esetben sem biztosított hogy a fekete lyuk ne semmisítse meg az "információt".
Bocs ha baromságokat írtam de az a helyzet hogy jól esett végiggondolni és leírni.
#71
Szerintem nem.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
"Naná, hogy van! A Földhöz képest északi és déli."
Akkor most a Földhöz képest észak-déli, vagy a galaxis forgástengelyéhez képest észak-déli, ahogy T0nk 40-es hozzászólásában szerepel.
Szerintem a Földhöz viszonyítani max akkor lenne értelme, ha a Föld forgástengelye párhuzamos lenne a Napunk forgástengelyével, az pedig párhuzamos lenne a galaxis forgástengelyével. Így viszont a Föld és a gammasugár-buborék "tájolása" nem lehet állandó.
Javítsatok ki, ha tévedek <#zavart2>
Akkor most a Földhöz képest észak-déli, vagy a galaxis forgástengelyéhez képest észak-déli, ahogy T0nk 40-es hozzászólásában szerepel.
Szerintem a Földhöz viszonyítani max akkor lenne értelme, ha a Föld forgástengelye párhuzamos lenne a Napunk forgástengelyével, az pedig párhuzamos lenne a galaxis forgástengelyével. Így viszont a Föld és a gammasugár-buborék "tájolása" nem lehet állandó.
Javítsatok ki, ha tévedek <#zavart2>
#69
"Egyébként nem lenne rossz ha az ilyen híreket lehoznák a tv-ben mondjuk az olyanok helyett mint, hogy a Benkõ mikor akarja bevezetni a faszverés világnapját, vagy hogy a Gyõzi már megint milyen vicceset szólt be tegnap stb...
Bár a nép java részének pont az ilyen eltorzult celebes idétlenségre van igénye..."
Nem, a nép azt eszi, amit elétesznek. Csak tudományos mûsort fényévekkel (hogy tárgyszerû legyek) nehezebb csinálni, mint celebest. Utóbbihoz ugyanis nem kell szakértelem, nem kellenek tudósok. Nem könnyebb egy lúzert felcsípni az utcán, átadni egy b u z i sylistnak, aki lilára festi és feltupírozza a haját, leírhatatlan öltözéket ad rá, aztán mehet is a reklám ezerrel, hogy itt van Dambalahamba, az új celeb.
Dolák-Saly ezt a celeb históriát jól kifigurázza a Madáretetõ címû könyvében egy Bendõ Bandi nevû figurával, aki "befutott" és lépten-nyomon hírek jelennek meg róla, de az végig nem derül ki, hogy tulajdonképpen mivel futott be, és miért is olyan figyelemreméltó ez a Bandi.
Ha meg valaki tudományos dolgokat szeretne nézni, azt mondják, nézze a Discoveryt, NGC-t, Spektrumot, bár utóbbi adók is kezdenek lassan áltudományos köntöst ölteni, és a popularitásra hajazva egyre nagyobb sületlenségeket tálalni, amiknek már rég nincs köze a tudományhoz.
Bár a nép java részének pont az ilyen eltorzult celebes idétlenségre van igénye..."
Nem, a nép azt eszi, amit elétesznek. Csak tudományos mûsort fényévekkel (hogy tárgyszerû legyek) nehezebb csinálni, mint celebest. Utóbbihoz ugyanis nem kell szakértelem, nem kellenek tudósok. Nem könnyebb egy lúzert felcsípni az utcán, átadni egy b u z i sylistnak, aki lilára festi és feltupírozza a haját, leírhatatlan öltözéket ad rá, aztán mehet is a reklám ezerrel, hogy itt van Dambalahamba, az új celeb.
Dolák-Saly ezt a celeb históriát jól kifigurázza a Madáretetõ címû könyvében egy Bendõ Bandi nevû figurával, aki "befutott" és lépten-nyomon hírek jelennek meg róla, de az végig nem derül ki, hogy tulajdonképpen mivel futott be, és miért is olyan figyelemreméltó ez a Bandi.
Ha meg valaki tudományos dolgokat szeretne nézni, azt mondják, nézze a Discoveryt, NGC-t, Spektrumot, bár utóbbi adók is kezdenek lassan áltudományos köntöst ölteni, és a popularitásra hajazva egyre nagyobb sületlenségeket tálalni, amiknek már rég nincs köze a tudományhoz.
A szenvedés az az, amitõl az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#68
"Nekem ez a rész tetszett a legjobban...világûrben északi és déli irány? :D"
Naná, hogy van! A Földhöz képest északi és déli. Mivel a megfigyelés onnan történt, nem az Uránuszon, aminek eléggé "hasra van esve" a forgástengelye. Mivel az ûrben abszolút pontok nincsenek, minden viszonyítás kérdése. És mivel a megfigyelés a Földön történik, teljesen természetes, hogy északot és delet emlegetnek.
Egyébként az észak és dél a galaxishoz képest is észak és dél, ahogy a rajzot megfigyeled. Mondhatták volna, hogy fenn és lenn, az is ugyanazt fejezte volna ki.
Naná, hogy van! A Földhöz képest északi és déli. Mivel a megfigyelés onnan történt, nem az Uránuszon, aminek eléggé "hasra van esve" a forgástengelye. Mivel az ûrben abszolút pontok nincsenek, minden viszonyítás kérdése. És mivel a megfigyelés a Földön történik, teljesen természetes, hogy északot és delet emlegetnek.
Egyébként az észak és dél a galaxishoz képest is észak és dél, ahogy a rajzot megfigyeled. Mondhatták volna, hogy fenn és lenn, az is ugyanazt fejezte volna ki.
A szenvedés az az, amitõl az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#67
A világegyetem nagy léptékû szerkezete egyfajta hálós mintázatot mutat. Ez persze létre jöhet úgy is hogy az anyag az õsrobbanás után a gravitáció hatására ilyen alakzatot vett fel.
De fordítva is lehetséges. Nem egy szimmetrikus robbanás volt, és nem is robbanás a hagyományos értelemben, hanem a tér kezdett el több buborékban tágulni. Ezekben a tér buborékokban ugyan nincsen anyag, azonban amikor egy ilyen buborék ami viszonylagos simasággal rendelkezik belül, találkozik egy másik buborékkal ott a határfelületen viszonylag kis méretekben a tér tulajdonságai hatalmas grádienssel különböznek. Gyakorlatilag szakadások a sima téridõn és ez az ami létrehozza az anyagot, a buborékok egyfajta potenciálkülönbségei a határfelületeken egyenlítõdnek ki.
A kvazárok például óriási sugárzást, energiákat mutatnak, miközben körülöttük elég kevés anyagot látunk, tényleg egyfajta fehér lyuk képét mutatják. És lehet, hogy azok is.
A galaxisok közepén levõ nagy tömeg koncentráció sem biztos, hogy olyan feketlyuk, ahogy az ma elfogadott. Egy potenciálkülönbség maximum, ami köré a gravitáció hatására spirál alakban feltekeredik a téridõ és az anyag, és ez az amit galaxisnak hívunk.
Ez a potenciálcsúcs amikor kialakul a galaxis felvesz egy viszonylagos stabilitást, megszûnik az anyag keletkezése, de ez idõrõl idõre néha instabillá válik.
De fordítva is lehetséges. Nem egy szimmetrikus robbanás volt, és nem is robbanás a hagyományos értelemben, hanem a tér kezdett el több buborékban tágulni. Ezekben a tér buborékokban ugyan nincsen anyag, azonban amikor egy ilyen buborék ami viszonylagos simasággal rendelkezik belül, találkozik egy másik buborékkal ott a határfelületen viszonylag kis méretekben a tér tulajdonságai hatalmas grádienssel különböznek. Gyakorlatilag szakadások a sima téridõn és ez az ami létrehozza az anyagot, a buborékok egyfajta potenciálkülönbségei a határfelületeken egyenlítõdnek ki.
A kvazárok például óriási sugárzást, energiákat mutatnak, miközben körülöttük elég kevés anyagot látunk, tényleg egyfajta fehér lyuk képét mutatják. És lehet, hogy azok is.
A galaxisok közepén levõ nagy tömeg koncentráció sem biztos, hogy olyan feketlyuk, ahogy az ma elfogadott. Egy potenciálkülönbség maximum, ami köré a gravitáció hatására spirál alakban feltekeredik a téridõ és az anyag, és ez az amit galaxisnak hívunk.
Ez a potenciálcsúcs amikor kialakul a galaxis felvesz egy viszonylagos stabilitást, megszûnik az anyag keletkezése, de ez idõrõl idõre néha instabillá válik.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#66
A lényeg a gravitáción van, ez a motorja a látható univerzum fejlõdésének. A világegyetem állandó mozgásban van, galaxisok és naprendszerek születnek, és robbannak szét.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#65
Ne butáskodjunk, bunkó.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#64
Azt írod: "ha a galaxis és a fekete lyuk struktúráját összehasonlítjuk"
Szerintem nem a galaxist és a fekete "lyuk" struktúráját kell összehasonlítani, hanem a naprendszer és a galaxis struktúráját.
Ahogyan egy naprendszer kialakul, ahogyan egy egy bolygó kialakul, úgy alakul ki az anyagcsomósodásból a galaxis is, ahogyan az anyagcsomósodás központjában kialakul a központi égitest egy naprendszer közepén, úgy alakul ki a fekete "lyuk" a galaxis közepén.
A nagyobb struktúrát, nagyobb tömegû, nagyobb gravitációjú központi égitest tartja össze.
A galaxisok központjában lévõ égitestben persze nem a hidrogén alakul át héliummá, ott más folyamatok játszódnak le, viszotn maga a struktúra egy tõrõl fakad.
Lyuk tehát, vagy pláne szakadás nincs a galaxis központjában, mint ahogyan a naprendszer központjában sem.
Szerintem nem a galaxist és a fekete "lyuk" struktúráját kell összehasonlítani, hanem a naprendszer és a galaxis struktúráját.
Ahogyan egy naprendszer kialakul, ahogyan egy egy bolygó kialakul, úgy alakul ki az anyagcsomósodásból a galaxis is, ahogyan az anyagcsomósodás központjában kialakul a központi égitest egy naprendszer közepén, úgy alakul ki a fekete "lyuk" a galaxis közepén.
A nagyobb struktúrát, nagyobb tömegû, nagyobb gravitációjú központi égitest tartja össze.
A galaxisok központjában lévõ égitestben persze nem a hidrogén alakul át héliummá, ott más folyamatok játszódnak le, viszotn maga a struktúra egy tõrõl fakad.
Lyuk tehát, vagy pláne szakadás nincs a galaxis központjában, mint ahogyan a naprendszer központjában sem.
http://www.tradeximp.com/
#62
Szerintem itt az a lényeg, hogyha az a buborék kicsit is ferdén jött volna, most mind grillcsirkék lennénk. Ami belekerült abba a buborékba, az mind nagyon nemlétezett utána. Na ezért nem jött még senki azûrbõl látogatóba! Mert a nagy mocsok fekete lyuk szépen megsütötte a fél galaxist... <#alien2><#idiota>
#61
Ne személyeskedjünk!<#kocsog>
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#60
Na, elég lett volna egy kicsit utána olvasnom. Ezt az angol wiki-n találtam:
"It is now widely accepted that the center of nearly every galaxy contains a supermassive black hole.<16><17> The close observational correlation between the mass of this hole and the velocity dispersion of the host galaxy's bulge, known as the M-sigma relation<18>, strongly suggests a connection between the formation of the black hole and the galaxy itself.<16>
The explanation for this correlation remains an unsolved problem in astrophysics. It is believed that black holes and their host galaxies coevolved between 300-800 million years after the Big Bang, passing through a quasar phase and developing correlated characteristics, but models differ on the causality of whether black holes triggered galaxy formation or vice versa, and sequential formation cannot be excluded. The unknown nature of dark matter is a crucial variable in these models.<19><20>"
Ezek szerint ezeknek a központi óriási fekete lyukaknak nagyon is köze van magához a galaxis keletkezéséhez. Így gyakorlatilag az egész galaxis úgy viselkedik, mint egy akkreációs korong? Lassan keringenek a galaxis égitestjei a központ körül, lassacskán közelebb kerülve hozzá (bár errõl nem találtam semmit), és végül minden elnyelõdik a galaxis (fekete lyuk) közepén található magba. Pont úgy, mint az eddig megfigyelt vagy elméletek alapján alátámasztott fekete lyukak esetében. A mondat végére tehetnék kérdõjelet is, mivel ez egy kérdés. Remélem valami okosabb hozzáértõ ember majd helyre teszi ezt az elképzelést.
"It is now widely accepted that the center of nearly every galaxy contains a supermassive black hole.<16><17> The close observational correlation between the mass of this hole and the velocity dispersion of the host galaxy's bulge, known as the M-sigma relation<18>, strongly suggests a connection between the formation of the black hole and the galaxy itself.<16>
The explanation for this correlation remains an unsolved problem in astrophysics. It is believed that black holes and their host galaxies coevolved between 300-800 million years after the Big Bang, passing through a quasar phase and developing correlated characteristics, but models differ on the causality of whether black holes triggered galaxy formation or vice versa, and sequential formation cannot be excluded. The unknown nature of dark matter is a crucial variable in these models.<19><20>"
Ezek szerint ezeknek a központi óriási fekete lyukaknak nagyon is köze van magához a galaxis keletkezéséhez. Így gyakorlatilag az egész galaxis úgy viselkedik, mint egy akkreációs korong? Lassan keringenek a galaxis égitestjei a központ körül, lassacskán közelebb kerülve hozzá (bár errõl nem találtam semmit), és végül minden elnyelõdik a galaxis (fekete lyuk) közepén található magba. Pont úgy, mint az eddig megfigyelt vagy elméletek alapján alátámasztott fekete lyukak esetében. A mondat végére tehetnék kérdõjelet is, mivel ez egy kérdés. Remélem valami okosabb hozzáértõ ember majd helyre teszi ezt az elképzelést.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#59
Szedd össze magad, és gondolkodj, mert egyébként egy ilyennel ütlek agyon.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#58
Ja, hogy erre gondoltál. Ezt én is oda írtam, hogy >>jelenlegi ismereteink szerint<< csak csillagokból alakulhatnak ki, ezért írtam azt, hogy ez esetben az a kérdés, hogy akkor ez mibõl alakulhatott ki.
Ugyanakkor azt ki kell hogy javítsalak, mivel az nem igaz, hogy amit nem ismerünk, az nem elképzelhetõ/nem létezik.
Csak onnan jött ez az "ötletem", hogy ha a galaxis és a fekete lyuk struktúráját összehasonlítjuk, akkor sok hasonlóságot találhatunk (természetesen más méretarányokban). Továbbá olyanokat is hallottam/olvastam sokszor, hogy sok galaxis (talán az összes?) közepén találhatóak szupermasszív fekete lyukak. Nem lehet az akkor, hogy a galaxisok léte/struktúrája/keletkezése összefügg ezekkel a gigászi fekete lyukakkal?
Ugyanakkor azt ki kell hogy javítsalak, mivel az nem igaz, hogy amit nem ismerünk, az nem elképzelhetõ/nem létezik.
Csak onnan jött ez az "ötletem", hogy ha a galaxis és a fekete lyuk struktúráját összehasonlítjuk, akkor sok hasonlóságot találhatunk (természetesen más méretarányokban). Továbbá olyanokat is hallottam/olvastam sokszor, hogy sok galaxis (talán az összes?) közepén találhatóak szupermasszív fekete lyukak. Nem lehet az akkor, hogy a galaxisok léte/struktúrája/keletkezése összefügg ezekkel a gigászi fekete lyukakkal?
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#57
"fekete lukak,óriáscsillagok halálakor alakulhatnak ki" mást nem ismerünk
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#56
Azt nem tom ,hogy létezik e galaxis méretü fekete luk,de nagyvalószinüséggel nem ,ha egy központi gigant feketelukról van szó annak hatása mindenképp kihatással van az egész galaxisra.
Ha csak nincs ultrakicsi galaxis,és ha létezik ultra nagy gigant fekete luk persze ez csak fikció.
Galaxis= csillaghalmaz ,de nem tom hol a határ mikor már galaxisnak hívják.
Galaxisok mérete is nagysága is és sürüsége is egyenként változó(a már ismert 100milliárd galaxisok közt.
Ha csak nincs ultrakicsi galaxis,és ha létezik ultra nagy gigant fekete luk persze ez csak fikció.
Galaxis= csillaghalmaz ,de nem tom hol a határ mikor már galaxisnak hívják.
Galaxisok mérete is nagysága is és sürüsége is egyenként változó(a már ismert 100milliárd galaxisok közt.
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#55
Akkor javítsd ki a megfogalmazást.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#54
"2 gigant méretü feketelyuk találkozása szép dolgokat produkálhat,talán ezt is már amennyi megmaradt belölle"
Galaxisok központjában gigant fekete luk tátong,ebbõl az következik az egyik luk vonza a másikat ,és ha találkoznak akkor..........
Galaxisok központjában gigant fekete luk tátong,ebbõl az következik az egyik luk vonza a másikat ,és ha találkoznak akkor..........
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#53
nem ,legalább is nem így megfogalmazva
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#52
Fent látható illusztráció,és a cikk nem tér ki a keletkezésére.
Valószínüsítem azt ,hogy ez nem mostanában alakult ki hanem,talán akkor mikor egy másik galaxissal ütközhetett a "Tejút"(ami nem ma volt) aminek a maradványairól tudunk is,csak ezt ami ugye normálisan nem is észrevehetõ csak nagyon finomrahangolt rádióteleszkóppal ..gammasugarak alkotta ködöt.
2 gigant méretü feketelyuk találkozása szép dolgokat produkálhat,talán ezt is már amennyi megmaradt belölle.
Valószínüsítem azt ,hogy ez nem mostanában alakult ki hanem,talán akkor mikor egy másik galaxissal ütközhetett a "Tejút"(ami nem ma volt) aminek a maradványairól tudunk is,csak ezt ami ugye normálisan nem is észrevehetõ csak nagyon finomrahangolt rádióteleszkóppal ..gammasugarak alkotta ködöt.
2 gigant méretü feketelyuk találkozása szép dolgokat produkálhat,talán ezt is már amennyi megmaradt belölle.
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#51
Nem lehetséges az, hogy az egész galaxis egy nagy fekete lyuk, mi meg éppen az akkreációs korongban helyezkedünk el? Bár ez esetben az a kérdés, hogy ez a galaxis méretû fekete lyuk mibõl alakulhatott ki...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#49
"milyen galaxis ez? és miért robbant?"
Talán mert összeütközött egy másik galaxissal....nem lehet pontossan tudni.
(a többi mondandódra nem reflektálnék ,talán ennyivel
<#fogmosas>)
Talán mert összeütközött egy másik galaxissal....nem lehet pontossan tudni.
(a többi mondandódra nem reflektálnék ,talán ennyivel
<#fogmosas>)
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#47
Remélem azért nem a 90%-a, de elég sokan. Mert nem érdeklik, nem kell a mindennapi életükhöz, stb. Nincs is ezzel feltétlen baj, ha az élet más területén értenek valamihez, kétkezi munkával megkeresik a pénzt.. a gond inkább azokkal van akik azt a sok szennyet nézik ami a kereskedelmi csatornákon megy, és az tölti ki a szabadidejüket.
#46
Szerintem az átlagemberek 90%-a azt sem tudja, hogy a Nap csillag, és hogy mi az hogy galaxis.
Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E
#45
Oldal irányban azért nem terjedt ki a buborék, mert a központi fekete lyuk a beesõ anyag egy jelentõs részét jet-ek formájában a forgástengelye mentén (ami egybe esik a galaxistányér keringési síkjával) dobja ki. A buborék meg nem áll 25e fényévre a középponttól, hanem folyamatosan fúvódik felfele, csak mi most éppen akkorának látjuk, amekkora. Van valamilyen tágulási sebessége, abból visszaszámolható, hogy mennyi idõvel ezelõtt történt a kitörés, aminek az eredményét látjuk. Nem lennék meglepve, ha ez egybevágna valamilyen fontos földi biológiai kihalási/diverzifikációs idõszakkal, amikor hirtelen megugrott az evolúció.
Amúgy ez annyira azért nem váratlanul nagy felfedezés, inkább az lett volna érdekes, ha nem találnak semmit. Pl. rádiógalaxisoknál pontosan ilyen buborékokat látni, csak az nem rádió tartományban is sugároz, de a folyamatot ott a fekete lyukba zuhanó anyag indítja be. Ilyenbõl rengeteg van. Aktív galaxisból is rengeteg van, ahol történik valami nagyenergiás folyamat a középpontban. Mondjuk a Tejútról azt hittük, hogy nyugalmasabb hely, pontosan amiatt, hogy a földi élet már bírja néhány milliárd éve, de ezek szerint aktívabb annál, mint ami a feltételezés volt, és az élet ezt képes túlélni.
Amúgy ez annyira azért nem váratlanul nagy felfedezés, inkább az lett volna érdekes, ha nem találnak semmit. Pl. rádiógalaxisoknál pontosan ilyen buborékokat látni, csak az nem rádió tartományban is sugároz, de a folyamatot ott a fekete lyukba zuhanó anyag indítja be. Ilyenbõl rengeteg van. Aktív galaxisból is rengeteg van, ahol történik valami nagyenergiás folyamat a középpontban. Mondjuk a Tejútról azt hittük, hogy nyugalmasabb hely, pontosan amiatt, hogy a földi élet már bírja néhány milliárd éve, de ezek szerint aktívabb annál, mint ami a feltételezés volt, és az élet ezt képes túlélni.
Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E
#44
nem az izotrópiát bizonyítja, hanem a homogenitást, akkor már...
Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E
#43
Na ez érdekes hír.
Egyébként nem lenne rossz ha az ilyen híreket lehoznák a tv-ben mondjuk az olyanok helyett mint, hogy a Benkõ mikor akarja bevezetni a faszverés világnapját, vagy hogy a Gyõzi már megint milyen vicceset szólt be tegnap stb...
Bár a nép java részének pont az ilyen eltorzult celebes idétlenségre van igénye...
Egyébként nem lenne rossz ha az ilyen híreket lehoznák a tv-ben mondjuk az olyanok helyett mint, hogy a Benkõ mikor akarja bevezetni a faszverés világnapját, vagy hogy a Gyõzi már megint milyen vicceset szólt be tegnap stb...
Bár a nép java részének pont az ilyen eltorzult celebes idétlenségre van igénye...
Xfire: tetko4 / name in game: TetkoRoland COD2/COD4/COD5/COD6/COD8/BFBC2/BFP4F/BF3/MOH2010/OP7/Red Orchestra/Sacred2/DC Universe Online/UT3/GTA4
#42
Azt feltételezzük hogy majdnem tudjuk a feltevések alapján elméletben ez nem egy téves adatból származó újdonság, amibe bármit bele lehet magyarázni.<#nevetes1>
Jó hogy vannak olyan bonyolult szerkezetek, és elmék akik ki ötlik és ezért még pénzt és elismerést is kapnak.
Jó hogy vannak olyan bonyolult szerkezetek, és elmék akik ki ötlik és ezért még pénzt és elismerést is kapnak.
#41
Szerintem elég sûrû a cuccos ott bent középen hogy felfogja az oldalirányú (keleti és nyugati <#crazya>) terjedést.
NEXUS6: Lehet hogy ott középen el is szakadt, elõbukkant Isten segge, és fingott egy 50ezer fényéveset. <#idiota>
NEXUS6: Lehet hogy ott középen el is szakadt, elõbukkant Isten segge, és fingott egy 50ezer fényéveset. <#idiota>
#40
Jep.
http://en.wikipedia.org/wiki/North
"On any rotating object, north denotes the side appearing to rotate counter-clockwise when viewed from afar along the axis of rotation."
http://en.wikipedia.org/wiki/North
"On any rotating object, north denotes the side appearing to rotate counter-clockwise when viewed from afar along the axis of rotation."
#39
"a középponttól északi és déli irányba egyaránt 25 000 fényévet ölelnek fel"
Nekem ez a rész tetszett a legjobban...világûrben északi és déli irány? :D
Nekem ez a rész tetszett a legjobban...világûrben északi és déli irány? :D
#38
Nem nagyon szoktam írogatni ilyen témákban ide,de most megosztom...
Ami elgondolkoztat a dolgon engem az nem az hogy mekkora energia feszült neki, hogy ki tudott dobni két buborékot 2 szer 25 ezer fényévre, hanem az, hogy mekkora tudja azt visszafogni, hogy " vízszintesen " <#papakacsint> ne terjedjen ki szintén 25-25 ezer fényévnyire. Vagy az is lehet, hogy ebben az irányban is kiterjedt és a babapiskóta forma igazából egy gömb? Mi meg észre sem vettük és jól benne vagyunk abban a buborékúban és nem látunk ki belõle "elõre", csak "felfelé-lefelé"?
És vajon most már nem lökõdött-e egy újabb buborék mondjuk 10 évvel ezelõtt, amit nem tud a "Mekkora hatalmas erõ" visszafogni és már úton van felénk és a Tejút már valójában szét is esett, csak csak nem ért ide az összeomlás szele, hisz a fénysebesség a lehetõ legnagyobb sebesség az Univerzumban!
Szerintem így is meg lehetne közelíteni ezt a cikket és már nincs is akkora hírértéke, bár érdekes, hisz meglódult az agyam tõle elég keményen...<#guluszem1>
Ami elgondolkoztat a dolgon engem az nem az hogy mekkora energia feszült neki, hogy ki tudott dobni két buborékot 2 szer 25 ezer fényévre, hanem az, hogy mekkora tudja azt visszafogni, hogy " vízszintesen " <#papakacsint> ne terjedjen ki szintén 25-25 ezer fényévnyire. Vagy az is lehet, hogy ebben az irányban is kiterjedt és a babapiskóta forma igazából egy gömb? Mi meg észre sem vettük és jól benne vagyunk abban a buborékúban és nem látunk ki belõle "elõre", csak "felfelé-lefelé"?
És vajon most már nem lökõdött-e egy újabb buborék mondjuk 10 évvel ezelõtt, amit nem tud a "Mekkora hatalmas erõ" visszafogni és már úton van felénk és a Tejút már valójában szét is esett, csak csak nem ért ide az összeomlás szele, hisz a fénysebesség a lehetõ legnagyobb sebesség az Univerzumban!
Szerintem így is meg lehetne közelíteni ezt a cikket és már nincs is akkora hírértéke, bár érdekes, hisz meglódult az agyam tõle elég keményen...<#guluszem1>
#36
Szerintem, meg a téridõ valós szerkezetérõl nem sok elképzelésünk van. Max annyit tudunk, hogy Einstein valamely perverziójából következõen úgy képzelte, hogy olyan, mint a latexgatya.
Ettõl függetlenül még nem biztos, hogy olyan is. Mellesleg õ egy roppant jó minõségû végtelenségig nyújtható latexgatyát képzelt el, aminek a szövete a szingularitásig deformálható.
Én mérnöki szemmel nézve az univerzumot, nem hiszek az ilyen idealisztikus tulajdonságokat mutató anyagokban. Valahol szakadnia kell, és ha szakad ott nagy balhé lesz, mert elõ bukkan Isten segge, bármit is jelentsen ez.
<#nyes>
Ettõl függetlenül még nem biztos, hogy olyan is. Mellesleg õ egy roppant jó minõségû végtelenségig nyújtható latexgatyát képzelt el, aminek a szövete a szingularitásig deformálható.
Én mérnöki szemmel nézve az univerzumot, nem hiszek az ilyen idealisztikus tulajdonságokat mutató anyagokban. Valahol szakadnia kell, és ha szakad ott nagy balhé lesz, mert elõ bukkan Isten segge, bármit is jelentsen ez.
<#nyes>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#35
"Tehát csak a kész átverés mûsorba való az a megnevezés, miszerint ez egy másik univerzumba átívelõ lyuk, vagyis hogy szakadás lenne a téridõ szövetében. Nem és nem, ez simán pont olyan mint a mi naprendszerünkben a nap, amely körül keringenek a bolygók, csak az úgynevezett "fekete lyuk" körül egy kicsit bonyolultabb elrendezésû, és kicsit nagyobb mennyiségû bolygó, meg egyéb kering. Aztán ahogyan a nap is produkál napkitöréseket, hát ugyanúgy vannak ezek a kitörések a "fekete lyuk"-nál is."
Vö. cikk:
"Más galaxisokban már észleltek részecske sugarakat, amit a fekete lyukba beáramló anyag táplált, és bár arra nincs bizonyíték, hogy a Tejút megközelítõleg 400 millió naptömeggel rendelkezõ központi fekete lyukja is rendelkezne ilyen sugarakkal, a csillagászok meggyõzõdése, hogy a múltban elõfordultak."
Egy 400 milkó naptömegú "feketelyuk" nem ua. mûfaj, mint egy kicsit meghízott napocska. Ekörül csillagok tucatjai keringenek szépen befelé spirálozva, amíg szét nem szakadnak, szóval meglehetõsen dúrva egy hely. A pokol hozzá képest Riviéra.
Vö. cikk:
"Más galaxisokban már észleltek részecske sugarakat, amit a fekete lyukba beáramló anyag táplált, és bár arra nincs bizonyíték, hogy a Tejút megközelítõleg 400 millió naptömeggel rendelkezõ központi fekete lyukja is rendelkezne ilyen sugarakkal, a csillagászok meggyõzõdése, hogy a múltban elõfordultak."
Egy 400 milkó naptömegú "feketelyuk" nem ua. mûfaj, mint egy kicsit meghízott napocska. Ekörül csillagok tucatjai keringenek szépen befelé spirálozva, amíg szét nem szakadnak, szóval meglehetõsen dúrva egy hely. A pokol hozzá képest Riviéra.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#34
Ez de jó kis rajzfilmsorozat volt!
<#hehe>
<#hehe>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#33
meglehet
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#32
Veszélyes játék feltételezésekbe bocsátkozni háttérinformáció nélkül. Az emberi képzelet alapvetõ igénye a dolgok egymásnak megfeleltetni akarása. De rendre bebizonyosodik, hogy a világ bonyolultabb annál, hogy ezek bejöjjenek. A képzelet helyett jobban járunk, ha tanulunk. Egy kis ismertetõ a fekete lyukakról:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_lyuk
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_lyuk
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#31
Szerintem a téridõ szövete nem olyan mint a vászongatya, hanem olyan mint a latexgatya. Nem szakad, hanem nyúlik, illetve máshol meg tömörödik. Ezért nem lehet szakadásról beszélni, és ezért nem lehet másik univerzumba ezen a "lyukon" átmenni.
De, gondolom, te is fogsz még olvasgatni, komolyabb könyveket, és azokból megérted....
<#taps>
De, gondolom, te is fogsz még olvasgatni, komolyabb könyveket, és azokból megérted....
<#taps>
http://www.tradeximp.com/
#30
Igazából nem mondott olyan nagy hülyeségeket:
"Na, ha jól értem a cikket, a fekete lyuk nem is lyuk, hanem egy iszonyú sûrû, nagy tömegû objektum."
"ez simán pont olyan mint a mi naprendszerünkben a nap, amely körül keringenek a bolygók"
"csak az úgynevezett "fekete lyuk" körül egy kicsit bonyolultabb elrendezésû, és kicsit nagyobb mennyiségû bolygó, meg egyéb kering."
"Aztán ahogyan a nap is produkál napkitöréseket, hát ugyanúgy vannak ezek a kitörések a "fekete lyuk"-nál is."
Csak azt nem hiszi el hogy egy "iszonyú sûrû, nagy tömegû objektum" szétszaggatja a téridõt. De majd olvasgat még, aztán rájön. Vagy nem ...
"Na, ha jól értem a cikket, a fekete lyuk nem is lyuk, hanem egy iszonyú sûrû, nagy tömegû objektum."
"ez simán pont olyan mint a mi naprendszerünkben a nap, amely körül keringenek a bolygók"
"csak az úgynevezett "fekete lyuk" körül egy kicsit bonyolultabb elrendezésû, és kicsit nagyobb mennyiségû bolygó, meg egyéb kering."
"Aztán ahogyan a nap is produkál napkitöréseket, hát ugyanúgy vannak ezek a kitörések a "fekete lyuk"-nál is."
Csak azt nem hiszi el hogy egy "iszonyú sûrû, nagy tömegû objektum" szétszaggatja a téridõt. De majd olvasgat még, aztán rájön. Vagy nem ...
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#29
A szokásos duma most kivételesen igaz.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#28
milyen galaxis ez? és miért robbant?
biztos azért mert nem állították le idejében a részecskefizikai kutatásokat<#mf1>
biztos azért mert nem állították le idejében a részecskefizikai kutatásokat<#mf1>
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#26
Csak?
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!