125
-
Sir Ny #85 Ami ennél viccesebb, azok a komplex számok. Ha i alkalommal kihánysz(negatívan eszel) i darab kolbászt, akkor az olyan, mintha megettél volna 1 darab kolbászt. -
Sir Ny #84 A végtelennel való osztás az pont annyira értelmes, mint a nullával való osztás.
Van egy kolbászod, amit ha felvágsz végtelen szeletre, akkor lesz végtelen darab 0 térfogatú szeleted. Ha ezeket összerakod 1 nagyságú kolbászt kapsz. Tehát végtelen*0 = 1 ( vagy bármely más véges szám ). Ebből kiindulva egy kolbászt 0 felé osztva egy végtelen nagy kolbászt kapsz. -
#83
Ez így nem telteljesen igaz,legalább is régóta feltételezik,hagy a fekete luk veszít tömegéből,anyag alakul ki ennek hatására,igy párolog.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_lyuk -
#82 Anygbeáramlás 0fok környékén, kiáramlás kb. +-180fokon. A gömb egytized része lehet anyag a többi maradék háttérsugárzás.
Fekete lyukat azért tartom kizárva, mert ahhoz supernova robbanás kellett volna, és a feketelyuk semmit nem enged ki magából.
Ha megforditjuk a dolgot, és azt feltételezzük, hogy a tejutrendszer születését hozta létre ez a valamikori fekelyuk, aminek az összeomlása hozta létre, akkor amit most látunk Gamma-sugárzást az ösrobbanás háttérzajához hasonlithatjuk. -
#81 Most, hogy elolvastam a cikket is, van egy teóriám. A Fermi buborék kialakulását úgy tudjuk a legjobban elképzelni ha egy tornádóra gondolunk. Csak itt a légtömegek felfelé áramlása helyet, gravitációs kölcsönhatások érvényesülnek. Minden a forgó mozgáson alapszik. Egy naprendszer bolygói keringenek a saját csillaga körül, mivel az "egységen belül" annak van a legnagyobb tömege. Több egymáshoz közeli galaxis, gyenge gravitációs kölcsönhatásban áll egymással, ezáltal a tömegvonzás elve alapján, spirális pályán megindulnak egymás felé. Így már kettős spirál mozgást végeznek. Mivel a sok ezer naprendszer egymásra ható tömegvonzásának eredője egy szabályos "lavórba" tereli a bolygórendszereke, aminek a középpontjába sűrűsödik az anyag. Mivel itt nincs semmi féle fekete lyuk (még) az anyagkiáramlás a Fermi féle buborék képződésben testesül meg. -
#80 Ahhoz képest, hogy már 4.5milliárd éve nyújtják, ráadásul gyorsuló mozgással, egész jól tartja magát. Nekem mindig is hiányérzetem volt a téridő megfogalmazása kapcsán. Ugyan lehet ábrázolni 3 dimenziós kép formájában a teret és időt, ami a lét kontextusában 2 dimenzióra - térre és időre - vonatkoztatja Einstein. Kell lennie még valamilyen faktornak, ami kiszámíthatóbbá és realisztikusabbá teszi a világegyetem megértését. Howkins sok mindenben túlmutatott a relativitás elméleten, de nagy áttörést Ő sem tudott elérni. Talán az LHC. -
karesz6 #79 Az az igazság hogy nem értek a témához. Ez csak az ahogy az én fejemben ezek a dolgok megjelennek. Igazából arra voltam kíváncsi hogy mennyi idő alatt oltják szét a kommentemet.:) (az első két hozzászólást kibírta) -
#78
Ezzel a "buborékfúlyónál kialakul a cső"-vel sikerült engem jól meghökkentened, de amiben biztos tévedsz, hogy a végtelennel ne lehetne matekműveletet végezni. Pedig, végtelennel való osztás eredménye nulla.
Na, ezt tedd be a buborékfúlyódba! -
#77
Larry Niven : "Ismert űr" -univerzuma, abból a "Zűrhajós (Crashlander)" -című kötet, és annak a "Legbelül" című fejezete.
Na, az pont arról szól, hogy
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!a főhős Beowulf Shaeffer felfedezi, hogy a galaxismagban szupernovák láncreakciója zajlott le, és hogy ennek a sugárzása harmincezer év alatt el fog törölni minden életet a galaxisban.
1994-ben írta. -
karesz6 #76 Igen. Létrejön a téridő görbület de szinte azonnal a visszájára fordul és az elnyelt energiát szétsugározza. Elegendő sűrűség van hogy a téridőt megbontsa de kevés anyag ahhoz hogy a rendszer stabil legyen és a téridőgörbület fenttarthatóan növekedjen. -
#75
A Hawking-sugárzás kis méretű feketelyukaknál meglehetősen intenzív, a standard modell szerint az ősrobbanás után keletkezett ilyen apró kis feketelyukak pillanatokon belül elpárologtak.
Egy nagy méretű feketelyuk csak több 10 mrd év alatt párolog el. -
karesz6 #74 Az anyag mennyisége véges. Az ebből kialakulni képes fekete lyukak száma ezért szintén véges. Az univerzum a fekete lyukban teóriát úgy tudom elképzelni ahogy lentebb leírtam a buborékfúlyónál kialakul a cső majd a végén egy felfúvódott valami majd a cső elvékonyodik és elszakad lesz egy buborék + az eredeti folyadékhártya "lyukmentesen". Amíg a fekete lyuk létezik és ugye hawking szerint "párolog" addig az új univerzum anyagot veszít és ha jól tudom a mi univerzumunk ilyet nem tesz mert akkor az univerzumunk inkább összehúzódna mint kitágulna vagy legalábbis a gyorsuló tágulás üteme lassulna. Ha pedig gyorsítóban hoznánk létre "mikro" fekete lyukakat akkor pedig a bekerült energia nem elég ahhoz hogy a buborékot "leszakítsa" hanem csak a nagy téridő görbület alakul ki és a téridő növekvő görbülete előbb lelassul majd megindul visszafelé és kiköpi a belé került anyagot így nem jár a történet energiaveszteséggel míg a nagytömegűek elszakadnak és hamarabb tűnnek el mint ahogy hawking sugárzással mindent kiadnának magukból. Nem tudom a hawking sugárzás mennyire intenzív de erős a gyanúm hogy az univerzum még nem elég idős ahhoz hogy egy egész feketlyukat eltűntethetett volna. Ergo ha találnánk egy "elpárolgott" fekete lyukra utaló jelenséget az elég érdekes lenne. Ezenkívül az "elszakadt cső" mi univerzumunkra eső részének létrehozásához szükséges energiát a szakadás után a feketelyuk kiköpi magából vagyis robban. -
Spheriot #73 Einstein egyenletei a fekete lyukban a végtelenbe tartanak, de mi a végtelen? És a végtelen is lehet véges?
Legutóbb valamelyik fizikus pont Einstein egyenleteiből azt vezette le, hogy egy fekete lyukban van az egész Univerzumunk, na így már el lehet képzelni miért végtelen egy fekete lyuk, mivel abban is vannak fekete lyukak és így tovább, az egész világ ezen elmélet szerint egy fraktál.
A másik, a kozmologiai elv, ami azt jelenti nem vagyunk kitüntetett helyzetben az Univerzumban, ez is kezd imbolyogni, ami eléggé átalakítaná az egész nagy bumm és tágulási elméleteket. -
karesz6 #72 Én a fekete lyukak témájában laikusként a végtelen fogalmát nem tudom elhelyezni tekintve hogy valóban végtelen tulajdonságokkal rendelkező objektum az én felfogásom szerint nincs legfeljebb bizonyos tulajdonságai annyira nagyok hogy praktikusan végtelennek tekinthetők. Ennek egyetlen egyszerű oka van mégpedig hogy a végtelen nem egy szám, nem lehet leírni semmilyen formában nem lehet kezelni maximum azt mondhatjuk hogy a "végtelenbe tart". A végtelent nem lehet hozzáadni semmihez nem lehet kivonni semmiből osztani szorozni stb mert az eredmény mindíg végtelen vagyis értelmetlen.
Én a fekete lyukakat úgy tudom elképzelni mint alattam írta valaki: nagyon nehéz kicsi tárgy egy latexruhán. A gravitáció ha jól tudom a tér-idő görbületének a következménye. Ha egy objektum túl kompakt akkor a téridőt nem szétszaggatja hanem nagy mértékben torzítja. Kb úgy tudom elképzelni hogy egy objektum elér egy kritikus sűrűséget és ekkor fénysebességgel belezuhan a "latexruha megnyúlásába" ami nekünk végtelennek adódik mert semmiképpen soha nem tudjuk megmérni a tőlünk fénysebeséggel távolodó objektum semmiféle tulajdonságát. A flair ek pedig akkor keletkeznek amikor túl sok anyag akar bemenni egy túl kicsi lyukon és mivel ugye végtelen nincs így nincs az a végtelen erő sem ami bármennyi anyagot egy bármilyen kis lyukon átprése, az anyag pedig a lyuk előtt addig sűrűsödik amíg már önmaga is mindenféle csuda dolgokat kezd produkálni és végül az energiája elér egy kritikus szintet és kiszabadul a szingularitás (nem 0 csak nagyon kicsi)közvetlen közeléből. Ha pedig úgy képzeljük el mint egy hatalmas nagy szappanbuborék fúlyó karikát akkor azt látjuk hogy ahogy fújjuk bele a levegőt előbb egy cső majd a végén egy gömb keletkezik a cső fokozatosan elvékonyodik majd elszakad és lesz egy buborék illetve illetve a cső maradéka "visszarúg" és a fekete lyuk "felrobban".
Illetve el tudom még képzelni egy valódi lyukként az univerzumunk körül lévő világra arra a bizonyos "semmire" ahol tér ugyan van különben nem lehetne lyukat nyitni idő viszont nincs így a lyuk felszínénél a testek megszűnnek mozogni és az információ megsemmisül ui. hogy ösztökélsz mozgásra olyan dolgot aminek a számára nem létezik az idő. Vagy a fekete lyuk tényleg egy lyuk és a testek tényleg bele tudnak esni akkor pedig az univerzumunk egy nagyobb és/vagy komplexebb objektum része ám ez esetben sem biztosított hogy a fekete lyuk ne semmisítse meg az "információt".
Bocs ha baromságokat írtam de az a helyzet hogy jól esett végiggondolni és leírni.
-
Sir Ny #71 Szerintem nem. -
William Hunter #70 "Naná, hogy van! A Földhöz képest északi és déli."
Akkor most a Földhöz képest észak-déli, vagy a galaxis forgástengelyéhez képest észak-déli, ahogy T0nk 40-es hozzászólásában szerepel.
Szerintem a Földhöz viszonyítani max akkor lenne értelme, ha a Föld forgástengelye párhuzamos lenne a Napunk forgástengelyével, az pedig párhuzamos lenne a galaxis forgástengelyével. Így viszont a Föld és a gammasugár-buborék "tájolása" nem lehet állandó.
Javítsatok ki, ha tévedek
-
#69
"Egyébként nem lenne rossz ha az ilyen híreket lehoznák a tv-ben mondjuk az olyanok helyett mint, hogy a Benkő mikor akarja bevezetni a faszverés világnapját, vagy hogy a Győzi már megint milyen vicceset szólt be tegnap stb...
Bár a nép java részének pont az ilyen eltorzult celebes idétlenségre van igénye..."
Nem, a nép azt eszi, amit elétesznek. Csak tudományos műsort fényévekkel (hogy tárgyszerű legyek) nehezebb csinálni, mint celebest. Utóbbihoz ugyanis nem kell szakértelem, nem kellenek tudósok. Nem könnyebb egy lúzert felcsípni az utcán, átadni egy b u z i sylistnak, aki lilára festi és feltupírozza a haját, leírhatatlan öltözéket ad rá, aztán mehet is a reklám ezerrel, hogy itt van Dambalahamba, az új celeb.
Dolák-Saly ezt a celeb históriát jól kifigurázza a Madáretető című könyvében egy Bendő Bandi nevű figurával, aki "befutott" és lépten-nyomon hírek jelennek meg róla, de az végig nem derül ki, hogy tulajdonképpen mivel futott be, és miért is olyan figyelemreméltó ez a Bandi.
Ha meg valaki tudományos dolgokat szeretne nézni, azt mondják, nézze a Discoveryt, NGC-t, Spektrumot, bár utóbbi adók is kezdenek lassan áltudományos köntöst ölteni, és a popularitásra hajazva egyre nagyobb sületlenségeket tálalni, amiknek már rég nincs köze a tudományhoz. -
#68
"Nekem ez a rész tetszett a legjobban...világűrben északi és déli irány? :D"
Naná, hogy van! A Földhöz képest északi és déli. Mivel a megfigyelés onnan történt, nem az Uránuszon, aminek eléggé "hasra van esve" a forgástengelye. Mivel az űrben abszolút pontok nincsenek, minden viszonyítás kérdése. És mivel a megfigyelés a Földön történik, teljesen természetes, hogy északot és delet emlegetnek.
Egyébként az észak és dél a galaxishoz képest is észak és dél, ahogy a rajzot megfigyeled. Mondhatták volna, hogy fenn és lenn, az is ugyanazt fejezte volna ki. -
#67
A világegyetem nagy léptékű szerkezete egyfajta hálós mintázatot mutat. Ez persze létre jöhet úgy is hogy az anyag az ősrobbanás után a gravitáció hatására ilyen alakzatot vett fel.
De fordítva is lehetséges. Nem egy szimmetrikus robbanás volt, és nem is robbanás a hagyományos értelemben, hanem a tér kezdett el több buborékban tágulni. Ezekben a tér buborékokban ugyan nincsen anyag, azonban amikor egy ilyen buborék ami viszonylagos simasággal rendelkezik belül, találkozik egy másik buborékkal ott a határfelületen viszonylag kis méretekben a tér tulajdonságai hatalmas grádienssel különböznek. Gyakorlatilag szakadások a sima téridőn és ez az ami létrehozza az anyagot, a buborékok egyfajta potenciálkülönbségei a határfelületeken egyenlítődnek ki.
A kvazárok például óriási sugárzást, energiákat mutatnak, miközben körülöttük elég kevés anyagot látunk, tényleg egyfajta fehér lyuk képét mutatják. És lehet, hogy azok is.
A galaxisok közepén levő nagy tömeg koncentráció sem biztos, hogy olyan feketlyuk, ahogy az ma elfogadott. Egy potenciálkülönbség maximum, ami köré a gravitáció hatására spirál alakban feltekeredik a téridő és az anyag, és ez az amit galaxisnak hívunk.
Ez a potenciálcsúcs amikor kialakul a galaxis felvesz egy viszonylagos stabilitást, megszűnik az anyag keletkezése, de ez időről időre néha instabillá válik. -
#66
A lényeg a gravitáción van, ez a motorja a látható univerzum fejlődésének. A világegyetem állandó mozgásban van, galaxisok és naprendszerek születnek, és robbannak szét. -
#65
Ne butáskodjunk, bunkó. -
#64
Azt írod: "ha a galaxis és a fekete lyuk struktúráját összehasonlítjuk"
Szerintem nem a galaxist és a fekete "lyuk" struktúráját kell összehasonlítani, hanem a naprendszer és a galaxis struktúráját.
Ahogyan egy naprendszer kialakul, ahogyan egy egy bolygó kialakul, úgy alakul ki az anyagcsomósodásból a galaxis is, ahogyan az anyagcsomósodás központjában kialakul a központi égitest egy naprendszer közepén, úgy alakul ki a fekete "lyuk" a galaxis közepén.
A nagyobb struktúrát, nagyobb tömegű, nagyobb gravitációjú központi égitest tartja össze.
A galaxisok központjában lévő égitestben persze nem a hidrogén alakul át héliummá, ott más folyamatok játszódnak le, viszotn maga a struktúra egy tőről fakad.
Lyuk tehát, vagy pláne szakadás nincs a galaxis központjában, mint ahogyan a naprendszer központjában sem. -
#63
Ez nagyon bejött nekem!!
-
Darth Dave #62 Szerintem itt az a lényeg, hogyha az a buborék kicsit is ferdén jött volna, most mind grillcsirkék lennénk. Ami belekerült abba a buborékba, az mind nagyon nemlétezett utána. Na ezért nem jött még senki azűrből látogatóba! Mert a nagy mocsok fekete lyuk szépen megsütötte a fél galaxist... 
-
#61
Ne személyeskedjünk! 
-
Pares #60 Na, elég lett volna egy kicsit utána olvasnom. Ezt az angol wiki-n találtam:
"It is now widely accepted that the center of nearly every galaxy contains a supermassive black hole.[16][17] The close observational correlation between the mass of this hole and the velocity dispersion of the host galaxy's bulge, known as the M-sigma relation[18], strongly suggests a connection between the formation of the black hole and the galaxy itself.[16]
The explanation for this correlation remains an unsolved problem in astrophysics. It is believed that black holes and their host galaxies coevolved between 300-800 million years after the Big Bang, passing through a quasar phase and developing correlated characteristics, but models differ on the causality of whether black holes triggered galaxy formation or vice versa, and sequential formation cannot be excluded. The unknown nature of dark matter is a crucial variable in these models.[19][20]"
Ezek szerint ezeknek a központi óriási fekete lyukaknak nagyon is köze van magához a galaxis keletkezéséhez. Így gyakorlatilag az egész galaxis úgy viselkedik, mint egy akkreációs korong? Lassan keringenek a galaxis égitestjei a központ körül, lassacskán közelebb kerülve hozzá (bár erről nem találtam semmit), és végül minden elnyelődik a galaxis (fekete lyuk) közepén található magba. Pont úgy, mint az eddig megfigyelt vagy elméletek alapján alátámasztott fekete lyukak esetében. A mondat végére tehetnék kérdőjelet is, mivel ez egy kérdés. Remélem valami okosabb hozzáértő ember majd helyre teszi ezt az elképzelést. -
#59
Szedd össze magad, és gondolkodj, mert egyébként egy ilyennel ütlek agyon. -
Pares #58 Ja, hogy erre gondoltál. Ezt én is oda írtam, hogy >>jelenlegi ismereteink szerint<< csak csillagokból alakulhatnak ki, ezért írtam azt, hogy ez esetben az a kérdés, hogy akkor ez miből alakulhatott ki.
Ugyanakkor azt ki kell hogy javítsalak, mivel az nem igaz, hogy amit nem ismerünk, az nem elképzelhető/nem létezik.
Csak onnan jött ez az "ötletem", hogy ha a galaxis és a fekete lyuk struktúráját összehasonlítjuk, akkor sok hasonlóságot találhatunk (természetesen más méretarányokban). Továbbá olyanokat is hallottam/olvastam sokszor, hogy sok galaxis (talán az összes?) közepén találhatóak szupermasszív fekete lyukak. Nem lehet az akkor, hogy a galaxisok léte/struktúrája/keletkezése összefügg ezekkel a gigászi fekete lyukakkal? -
#57
"fekete lukak,óriáscsillagok halálakor alakulhatnak ki" mást nem ismerünk
-
#56
Azt nem tom ,hogy létezik e galaxis méretü fekete luk,de nagyvalószinüséggel nem ,ha egy központi gigant feketelukról van szó annak hatása mindenképp kihatással van az egész galaxisra.
Ha csak nincs ultrakicsi galaxis,és ha létezik ultra nagy gigant fekete luk persze ez csak fikció.
Galaxis= csillaghalmaz ,de nem tom hol a határ mikor már galaxisnak hívják.
Galaxisok mérete is nagysága is és sürüsége is egyenként változó(a már ismert 100milliárd galaxisok közt. -
Pares #55 Akkor javítsd ki a megfogalmazást. -
#54
"2 gigant méretü feketelyuk találkozása szép dolgokat produkálhat,talán ezt is már amennyi megmaradt belölle"
Galaxisok központjában gigant fekete luk tátong,ebből az következik az egyik luk vonza a másikat ,és ha találkoznak akkor.......... -
#53
nem ,legalább is nem így megfogalmazva -
#52
Fent látható illusztráció,és a cikk nem tér ki a keletkezésére.
Valószínüsítem azt ,hogy ez nem mostanában alakult ki hanem,talán akkor mikor egy másik galaxissal ütközhetett a "Tejút"(ami nem ma volt) aminek a maradványairól tudunk is,csak ezt ami ugye normálisan nem is észrevehető csak nagyon finomrahangolt rádióteleszkóppal ..gammasugarak alkotta ködöt.
2 gigant méretü feketelyuk találkozása szép dolgokat produkálhat,talán ezt is már amennyi megmaradt belölle. -
Pares #51 Nem lehetséges az, hogy az egész galaxis egy nagy fekete lyuk, mi meg éppen az akkreációs korongban helyezkedünk el? Bár ez esetben az a kérdés, hogy ez a galaxis méretű fekete lyuk miből alakulhatott ki... -
#50
"CSAK?"
Mi csak? -
#49
"milyen galaxis ez? és miért robbant?"
Talán mert összeütközött egy másik galaxissal....nem lehet pontossan tudni.
(a többi mondandódra nem reflektálnék ,talán ennyivel
)
-
#48
Elég ritka lehet a levegő azon a magas lovon amin ülsz. -
Etinger #47 Remélem azért nem a 90%-a, de elég sokan. Mert nem érdeklik, nem kell a mindennapi életükhöz, stb. Nincs is ezzel feltétlen baj, ha az élet más területén értenek valamihez, kétkezi munkával megkeresik a pénzt.. a gond inkább azokkal van akik azt a sok szennyet nézik ami a kereskedelmi csatornákon megy, és az tölti ki a szabadidejüket. -
stain #46 Szerintem az átlagemberek 90%-a azt sem tudja, hogy a Nap csillag, és hogy mi az hogy galaxis.