• philcsy
    #198
    "Nem megismerni nem tudjuk, hanem megjósolni a kimenetelét."
    ?
    Ha nem tudjuk megjósolni a kimenetelét az azt jelenti hogy nem ismerjük hogy mi zajlik benne. Valamelyikünk nagyon fáradt.

    "Természetesen kizárni nem lehet, csak éppen semmi nem utal rá, és nincs rá szükség a világ leírásához.

    Az ember evolúciója viszont ezen elméleteknél sokkal biztosabb lábakon áll, rengeteg bizonyítékunk van rá. Ennél a kis filozofálgatásnál milliószor kézzelfoghatóbb."
    Semmi szükségünk nincs a világ leírásához arra, hogy az ember tulajdonképpen evolúcióval fejlődött-e ki, vagy valamikor teremtették és azóta evolúcióval fejlődik tovább. Ez csak olyan "honnan jövünk hová tartunk" discoveris ch-s faszság.

    "Az ember evolúciója viszont ezen elméleteknél sokkal biztosabb lábakon áll," Egyetértek.
    "rengeteg bizonyítékunk van rá." Rengeteg minden alátámasztja! Nehezedre esik pontosan fogalmazni? Vagy direkt nevezed bizonyításnak azt ami nem az. Alátámaszthatod ezerszer, vagy akárhányszor az ettól még nem lesz bizonyítás csak egy kurvaerős alátámasztás!
    "Ennél a kis filozofálgatásnál milliószor kézzelfoghatóbb." Ebben is egyetértünk, bár ha ezzel is annyit foglalkoznának mint az evolúció alátámasztásával akkor lehet hogy most azt állítanád hogy ez van "bizonyítva".

    "Döntsd el melyik, mert ez, hogy az elején állítasz valamit, aminek később homlokegyenest ellentmondasz, az nem igazán arról árulkodik, hogy tudnád miről beszélsz." Megint valamelyikünknek nagyon későn van. Miért zárná ki a kettő egymást? Tényleg általános tapasztalat hogy amit eddig véletlennek gondoltunk azokról rendre kiderült hogy csak bonyolult a leírásuk. A kvantumos valószínűségek eddig kivételt képeztek. Tudod az általánosításoknál nem ritkák a kivételek. Sőt az a ritka ha nincs. Ez zavar téged?

    ""A legismertebb következmény a bárki bárhol lehet nem nulla valószínűséggel."

    Ilyet a Heisenberg féle határozatlansági elv nem mond. Lehet ez egy elterjedt tévhit, de totális félreértelmezése a dolgoknak."
    De mond. Ha egy olyan mérést hajtok rajtad végre amelyik az impulzusodat nagy pontossággal magadja, akkor utána a helyed mérésének a bizonytalansága nagy lesz.
    De megfogalmazom másként is: A részecskéket leíró hullámfüggvény soha nem lesz véges kiterjedésű térrészben 0. Na ebből is következik hogy az ő megtalálási valószínűsége bármely véges kiterjedésű térrészre nagyobb mint 0.

    ""De az energiamegmaradás megsérülhet"
    Ez sem igaz."
    De ez is igaz. És a Heisenberg féle határozatlansági elvből következik. Ez okozza pl a spektrumokban a természetes vonalkiszélesedést. Kis valószínűséggel képes egy a szükségesnél kissebb energiájú foton is gerjesztést létrehozni, és az is lehetséges hogy az alapállapotba visszatérésnél egy nagyobb energiájú foton keletkezik. Vagy fordítva. Tehát sérülhet az energiamegmaradás. Makroszkópikusan ez csak a véletlennek köszönhetően nem érzékelhető.

    "A kvantumfizika nem tapasztalható emberileg, csak következtethető." Ugyanúgy mint bármi más. Semmi nem tapasztalható meg, csak következtetni lehet rá. Csak hétköznapi esetekben erről hajlamosak vagyunk megfeletkezni. (Illetve csak haszontalan bonyolítást eredményezne.)

    Lehet hogy te nem akarod elfogadni (vagy nem tudod elfogadni), de a jelenlegi tudomány szerint egy olyan világban élünk amelyben szinte bármi szinte bármikor megtörténhet nem nulla valószínűséggel, csak nagyon kicsikkel.

    De nem kell kvantummechanika. Bármikor megtörténhet hogy a levegő "spontán kiürül" körülötted vákum keletkezik és megfulladsz. Vagy "spontán felhevülsz" olyan forróra mint a nap. Statisztikus termodinamikával szépen ki lehet számolni, hogy mekkora a valószínűsége az ilyen szituációknak.