#175
Kb. 10 éve vagy több jártam a honvédség sziklabarlangjában, ahol a légiirányító központ volt, de ma már nem használják. Már akkor sem nagyon használták.
Én kis naiv, megkérdeztem az egyik légiirányítót, hogy érzékeltek-e már repülő csészealjat. (Mert ha igen, meg is mondta volna, ugye?) :-)
Azt felelte, hogy ő még egyetlen repülő csészealjat sem detektált, de hallomásból sem tud ilyenről. De ha érzékelt volna is, az sem jelent semmit.
Van ugye elektronikus hadviselés is, amelynél simán megoldják, hogy a radarok képernyőjén célpontok jelenjenek meg, de közben nincs semmi az égen.
Legutóbb a közelünkben a délszláv háborúk idején alkalmazták ezt, de picit korábban, 1989 decemberében, a romániai forradalom idején, a román légvédelem naponta ezernél is több hamis légi célpontot mért be a radarjaival. A célpontok északi, nyugati és déli irányból közelítettek Románia határaihoz, amelytől 20-25 km távolságra eltűntek, majd kb. 1 óra múlva, kevesebb számban az ország belsejében bukkantak fel újra. December 22-23 éjszakáján kb. 1200 ilyen légi célpontot mért be a román légelhárítás; gyakorlatilag egy inváziót. A légelhárítás föld-levegő rakétákat is kilőtt ezekre a fiktív célpontokra. (Lásd a Román Hírszerző Szolgálat jelentését). Az már csak feltételezés, hogy ezeket a fiktív célpontokat a Magyarországon is állomásozó szovjet csapatok generálták.
A fentiekkel csak azt akartam bizonyítani, hogy attól, hogy valaki figyeli az égboltot, pl. radarral, és érzékel is valamit, azzal nincs bizonyítva a csészealjak léte, sőt még azonosítatlan repülő tárgyakról sem lehet beszélni, hanem érzéki/műszeres csalódásról.
#175