• kukacos
    #42
    A cikkben leírtakhoz valami nagyon hasonló gondolattal régóta játszadozom, de ez inkább elméleti úton következik. Ha számbavesszük egy biológiai úton kialakult értelmes élet előtt álló utakat, a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy előbb-utóbb megfejti a maga anyagi alapjait, tehát esetünkben mi megértjük az emberi testet. Ez után nyilván saját létezését fokozatosan biológiai hordozójától függetlenné teszi. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban nem köti tér és idő, halál és szaporodás kényszere, lényegében az Univerzum bármilyen szegletében létezhet. "Teste" alkatrészei lehetnek a földi homokszemekben éppúgy, mint a távoli galaxisok ködjeiben. A bolygók kifejezetten alkalmasak egy komplex struktúra elrejtésére, mert alacsony hőmérsékletűek, és a molekulák rengeteg változata tenyészik rajtuk.

    Magyarán azért nem látunk értelmes lényeket, mert a technológiai civilizáció megjelenése és az intelligencia az Univerzum anyagában történő "felszívódása" között csak egy rövid időablak van (néhány ezer-tízezer év). És valóban itt vannak közöttünk, bennünk, a Szahara homokjában és az óceánok mélyén, csak közel képtelenség észrevenni, épp úgy, mint ahogy egy idegsejtet mikroszkóp alatt vizsgálva nem tudjuk megmondani, hogy agyat lehet belőle építeni.

    Tovább vadulva, ez az intelligencia időnként kapcsolatba léphet egyes emberekkel, magyarázva néhány misztikus jelenséget... :D