djhambi#99
És ha egy kicsit jobban ismernéd, tudnád, hogy pl. kvantumszinten micsoda befolyásolásokra képes egy-két elektron, vagy foton. Alagúthatásnak neevzzü azt, mikor egy nagy számú fotonnal bombázott fal (értsd, fény, EMH, stb...) esetén mivel a foton előfordulási helye valószínűségekkel írható le, vagyis nagy fotonszám esetén a fotonok a fal túloldalára is kerülnek. Kis számban átmennek az anyagon. Ugyanez az anyagra is igaz (értsd: elektron pl.), hiszen ugyanúgy megvan ez a képessége.
Ki tudja, hogy milyen változásokat hoz létre anyagban? Értsd: a fotonok elektronokat taszítanak ki, melyek saját héjukra visszatérve fotont bocsátanak ki, stb. hosszú idő alatt és nagyszámú ilyen jelenség esetén nem nehéz elképzelni, hogy sokmillió év alatt mutációk lépnek fel, ahogyan ma is tapasztaljuk, hogy mutációk lépnek fel, pl. elsősorban alfa, béta, és gamma sugárzás esetén (értsd: fény, EMH, foton), és néha tumor alakul ki, néha egy plussz kisujj, esetleg egy betegség, az egysejtűek esetében pl. egy ilyen mutáció során összeolvad két sejt, és többsejtű lesz. Nem vagyok biológus, de jelen esetben pl. a rák kialakulása áll a példáim közül legközelebb az egysejtűből többsejtű dolog létrejöttéhez. Néhány aminósavat eltolnak a gamma sugarak, pár fehérjét meglöknek, ezzel átírnak, stb.. vagy valami ilyesmi, nem vagyok biológus. De kb. így tudom értelmezni a folyamatot. A fizika része jól megy, innentől folytathatja egy biokémikus-orvos a hozzázólásomat! :)