szivar#146
No. Már eléggé sok nyomós érvet felhoztál ellenem, így utánanéztem a műtrágyák előállítási módozatainak, hogy tovább tudjak csúsztatni. A kohósalak (például) nem teljesen egyezik meg a következő kijelentéssel.
"A foszfor műtrágyák alapanyaga az apatit..." Link. Lehet hogy aki ezt a cikket írta, az jobban utánajárt mint te vagy én. Az alapanyagok szállítása, illetve a műtrágya szállítása sem kevés energiát igényel. Méghozzá kőolajszármazékok formájában.
A nitrogénműtrágya meg legnagyobb meglepetésemre a levegőből keletkezik. Cseppfolyósítás, frakcionálás. A különválasztott nitrogénből ammóniaszintézissel közbeiktatásával állítanak elő nitrogéntartalmú műtrágyát. Menet közben az elhasználódó katalizátorokat cserélni kell, meg szinte az összes reakció 700C˚ felett zajlik le. Ez szerintem nem kevéssé energiaigényes folyamat.
S szerintem semmi köze semmiféle ipari melléktermékhez - egyiknek sem. Mivel jelenlegi gazdaságunk szinte csak a fosszilis energiahordozókon alapszik, így ezen hordozók megszűnésével szopóágra kerül a műtrágyagyártás és a mezőgazdaság is. Többet semmiféleképpen nem lehet elvenni, mint ami van. :)
Na ja, Csernobil. De ezt ki rángatta most a hajánál fogva elő? :O
A geotermikus erőműveknél kisebb energiakivétel esetén megfelel mondjuk egy zárt hőcserélő kör is (egy jó mély likkal mondjuk el tud fűtögetni télen egy egész falu). Az erőművi felhasználás esetén ez viszont kevés, ott direkt sokezer köbméter vizet pumpálnak le magas nyomáson a talajba, ami akárhova is elszivároghat a későbbiek folyamán, így akár visszafordíthatatlan dolgok is történhetnek, melyek nem biztosan szerencsét hozóak a környékbeli lakosság számára. Viszont kicsiben meg nem játszanak a nagyok, mert túl sokára térülne meg a beruházás.
S ha valami gubanc van, akkor több kilométer mélyen elég nehéz mondjuk betonszarkofágot készíteni, meg ilyesmi. Ha már Csernobil.
Az energiamegmaradás törvénye az csak egy kijelentés, melyet nem biztos hogy cáfolni képes valaki is a közeljövőben. Sem több, sem kevesebb.