kukacos#110
Sok minden keveredik ebben. Emberi beszédből indulsz ki, humán fogalmakkal próbálod körülírni az embert, pedig attól, hogy a szótárban valamit ugyanazzal a szóval jelölünk, egész különböző jelenségkör lehet mögötte. A "jó" fogalmáról például minden kétéves kisgyereknek van genetikai poggyásza (programozása), képes spontán együttérzésre (már ha nem pszichopata) - pontosabban mi felnőttek a mutatott viselkedésüket ebbe a kategóriába soroljuk, tehát társadalmunk így definiálta ezt, Spártában esetleg máshogy tették volna. A pozitív viselkedés nagy része kulturálisan elsajátított - tehát például amikor azt mondod, egy tudatnak tisztában kell lennie, mi a "jó", akkor meg kéne mondanod, hogy értelemben vett "jó"-ra kéne gondolnunk.
A genetikus algoritmus egy optimalizációs eljárás, amiből százmillió létezik. A legtöbb emberi tevékenység, amit "intelligensnek" hívunk, megfogalmazható egy optimalizációs problémaként: egyszerű feltételekkel leírható a feladat és a megoldás kritériuma, de a megoldást nagyon nehéz megtalálni. Például a sakkjáték szabályai és a nyerés feltételei könnyen megadhatók, de az oda vezető út nagyon nehéz tud lenni.
A teleportnál a zajra hivatkozni nem túl hasznos, mert saját állapotaid között is van egy elég jelentős zaj.