• halgatyó
    #28
    Számolj. Tegyük fel, hogy egy rakétában egyenletesen elég másodpercenként 10 kg üzemanyag.
    Impulzusüzemben mondjuk minden másodpercben lenne 1/10 mp, amikor ez a 10 kg elég, a többi 9/10 mp-ben semmi.

    Mit jelent ez a gyakorlatban?
    Első közelítésben kb. 10-szer erősebbre kell méretezni a rakéta érintett szerkezeteit. Vagyis szilárd hajtóanyag esetében az egész tartályt (az persze nagy kérdés, hogyan állítjuk le és indítjuk újra), folyékony hajtóanyag esetében az égésteret és a szivattyúrendszert.
    De ez csak az első közelítés. A valóságban még enné is sokszor erősebb szerkezetekre lenne szükség. Miért?
    Az ANYAGKIFÁRADÁS jelensége miatt. Nem kel ragoznom, sokszor találkoztál vele.

    Az erősebb szerkezetek nagyobb súlyt jelentenek, ami 20-50 évvel vinné vissza a lehetőségeket.

    Ha arra gondolsz, hogy az impulzusüzem teljesen másféle szerkezettel valósíthaó meg, mint a mostani, egyenletes égésű rakéták, akkor nagy óvatosságot javaslok. A fúvóka megfelelő kialakítása éppolyan fontos, mint az üzemanyag minősége. Lehet mondjuk a rakéta farában dinamit tölteteket robbantgatni, de az az energia (amely kb. 4-szer kisebb a mai korszerű hajtóanyagok égési energiájánál) sokkal rosszabb hatásfokal fog gázsugárrá alakulni.

    Következő probléma az impulzuszemben fellépő rettenetes rezgés hatása a rakományra (vagy az emberekre) Gondold végig... (óriási +súly, lengéscsillapítók, egészségügyi hatások, stb)