131
-
#51
Értsd már meg, hogy az alumínium-oxiddal kapcsolatos kijelentések az alu-jég meghajtásra vonatkoztak, nem a Space Shuttle-ra!!! A cikkben is említett alu-jég üzemanyagnál az aluport és a jeget összekeverik, ezért felléphet az alu oxidációja.
Kérlek, olvass már kicsit figyelmesebben! -
babajaga #50 Azon kattogok hogy nem kell a kémiai analfabétizmust terjeszteni! A Vágó műsorában diplomás emberek balfaszkodnak általános iskolai tananyagból. -
#49
Persze, hogy az űrsiklóról állították, de te azon akadtál ki, hogy a folyékony üzemanyagból nem keletkezhet sósav. Abból nyilván nem, de kamov kifejezetten a szilárd hajtóanyagról beszélt.
"A nagyobb részecskék nem égnek el gyorsan ami egy rakétánál nagyon rossz."
Ezt nem állítanám, attól függ, mennyivel nagyobbak a kérdéses részecskék. Ha robbantani akarsz, akkor lényeges a minél gyorsabb égés, de a szilárd hajtóanyagú rakétában nem az égéskamra szétrobbantása a cél. -
babajaga #48 Amúgy meg az űrsiklónál az alupor és az oxidálószer külön van az üzemeléskor nyomatják be az égéstérbe, miután begyújtották. -
T0nk #47 Nem értem min kattogsz.
http://en.wikipedia.org/wiki/Space_Shuttle_Solid_Rocket_Booster -
babajaga #46 A nagyobb részecskék nem égnek el gyorsan ami egy rakétánál nagyon rossz. -
babajaga #45 Aztán van mégegy dolog ha az aluminiumot klórral oxidálom akkor erősen maró környezetet károsító aluminiumklorid keletkezik, míg ha oxigénnel akkor alumíniumoxid keletkezik ami lényegesen környezetbarátabb. -
#44
A nagyobb tömeg/felület aránnyal rendelkező nagyobb részecskék felületén kevesebb alumínium oxidálódik a tárolás során, még a felhasználás előtt. -
babajaga #43 Fel tudod fogni azt hogyha sósav hullana az égből az milyen borzalmas károkat okozna, és a nézők hogy maradnának életben? A kilövőpad környékén levő növényzetnek épületeknek semmi baja. Ez hogy a fenébe lehetséges? -
babajaga #42 Itt az űrsiklóról állították hogy sósavat köp. -
babajaga #41 "csökkenne az alumínium-oxid képződése"
Mi csökkenne? Az agyuk térfogata az igen!Ha nem égetem el az alumíniumot akkor minek van? -
#40
kamov megadta a választ a #6-os hozzászólásában:
"A szilárd hajtóanyagú rakéta üzemanyagának 70 százalékát kitevő ammónium-perklorát oxidálóanyagból." -
T0nk #39 Babajaga: lejjebb minden kérdésedet megválaszolták már a hozzászólók. -
babajaga #38 "A reakcióból hidrogéngáz és alumínium-oxid keletkezik, ami "zöldebbnek" tűnik, mint a jelenlegi rakéták melléktermékei. Egy-egy űrsikló repülés alkalmával körülbelül 230 tonna sósav áramlik ki a szilárd hajtóanyagú rakétákból."
És honnan a búgattyús vérveres kutyafaszából kerül klór (Cl) a sikló működésének mégcsak a közelébe is? Folyékony O-t H-t és pirofóros Al-t használ! Hol a Cl kérdezem én? Ennyire azért már nem kellene analfabétának lenni, ez általános iskolai tananyag! Még idáig hidrogénből és klórból keletkezik a sósav!!!
-
babajaga #37 "oxigén és hidrogén, ami az alumínium égését táplálja"
Mit táplál a hidrogén? Semmit! Általános iskolai kémia! Az oxigént most minek az elégetéséhez használják? A H-hoz vagy az Al-hoz? Mert a kettő egyszerre nem megy ugyanis a vízben egy atom O van csak! -
#36
Ezt a marhaságot még nem láttam, köszönet a linkért, máris nevetéssel kezdődött a napom. Megette a fene annak a "feltalálónak" a műszaki műveltségét, aki a tapadási és mozgási súrlódást nem tudja megkülönböztetni egymástól. (Ill. más verzióban a felülettől vagy a sebességtől függő közegellenállást.)
Ezek a feltalálók ugyan miért nem gondolkodnak el azon, miért képesek az élőlények, sőt járművek a földön, vízben vagy a levegőben haladni sugárhajtómű nélkül? -
T0nk #35 Bocsi, ez a site főoldala. Érdekes gyűjtemény. -
T0nk #34 "Egyébként impulzus szerű meghajtással miért nem próbálkoznak?"
Tuti a Star Trek-es impulzushajtóműre gondolsz.
Ott nem rakéták vannak, hanem valamiféle 'gyorsulás generátorok' amik mozgási energiát generálnak. Jelenleg mindenféle dugattyús, forgattyús, megy egyéb tyűs kísérletek vannak rá. Közös bennük, hogy az impulzus a nevükben a mozgási energiából jön, nem a szakaszos üzemből. Bár a prototípusok eléggé zakatolnak a dugattyúk forgattyúk és egyéb tyűk miatt.
Szóval próbálkoznak vele, de egyelőre nem jött össze. Többnyire mindenféle amatőr feltalálók. Vannak videók is amik működő meghajtásokat mutatnak, de ezek rövidesen eltűnnek a süllyesztőben.
Pölö ez. -
#33
A molekulasúly, a hőmérséklet és a kiáramlási sebesség összefüggését nagyjából értem (csak nagyjából, mert kezdek elveszni akkor, amikor a kiáramló gáz már nem viselkedik ideális gázként).
Én inkább a fúvóka kialakítására gondoltam, mert kicsit utánaolvastam a témának és rögtön bele is zavarodtam, annyi tényezőt kell figyelembe venni. Már azt sem sikerült pontosan megértenem, mit kell kiáramlási sebességnek tekinteni, hiszen a fúvókában változik a gáz sebessége és nekem nem világos, hol "ér véget" a fúvóka - ugye érted, mire gondolok itt.
Te is említetted a hőerőgépet, de nekem is eszembe jutott Carnot törvénye, hiszen végeredményben itt is hőenergiát alakítunk át mechanika (mozgási) energiává. A fúvókával kapcsolatban éppen a fentebb írtak miatt nem világos számomra, mekkora lehet a fúvóka maximális elméleti hatásfoka. Mit kell itt a Carnot-törvény szerinti hideg tartály hőmérsékletének tekinteni? Ha van rá időd, kérlek, magyarázd ezt el nekem. -
#32
Az impulzusmegmaradás törvényéről biztos tanultál. Ha igen, akkor azonnal belátod, hogy tökmindegy, időben hogyan oszlik el a kilövellt anyagmennyiség. Változatlan kiáramlási sebesség mellett természetesen, de ez független a impulzusüzemtől.
A rezgéscsillapítást már rég kitalálták, a Project Orion megálmodói hatalmas lengéscsillapító szerkezeteket képzeltek a pusher plate (ennek csapódtak volna neki a felrobbanó atombombák által felgyorsított anyagdarabok) és az űrhajó közé.
"ezt így 10 perc alatt gondoltam ki, nekik éveik vannak rá."
Ne fogd vissza magad, légy innovatív. Bár őszintén kétlem, hogy sikerül megdöntened az impulzusmegmaradás törvényét, de azért ne add fel. :D -
roliika #31 És ha a meghajtó rendszer nem merev, hanem részben flexibilis, illetve tízezred másodpercre számítógép vezérelt?
Igen az agyagkifáradás gond lehet...hacsak nem kicsit kreatívabb módon állunk hozzá olyan anyaggal ami nem tud kifáradni (együtt rezeg a rendszerrel), vagy dinamikus rezgéscsillapítás van.
Gondolom lehetnek más módszerek is...ezt így 10 perc alatt gondoltam ki, nekik éveik vannak rá.
Éljen a 10* kevesebb üzemanyagú rakéta! :)) -
halgatyó #30 Mindezek dacára a képen látható "kockáknak": hajrá fiúk!
-
halgatyó #29 Írtad: "Mivel ez majdnem olyan mint a szilard hajtoanyagu raketa, ezert ide a kulso burkolaton es a fuvokakon kivul semmilyen szerkezet nem kell. Csak begyujtak es eg."
Ennél egy picivel bonyolultabb a helyzet. A mai, korszerű szilárd hajtóanyagok (az égés időbeli szabályozása miatt) valamilyen FORMÁBAN vannak besajtolva a tartályba, és a nagyobb rakéták esetén valamilyen (hőálló) támasztószerkezet is van, hogy a hajtóanyag re roskadjon össze a nagy hő és a gyorsulás okozta többletterhelés alatt sem, sőt lehetőleg nagyobb darabok se váljanak le róla égés közben.
Ez a vízjég+alumínium -- gyanúm szerint -- mechankailag nem túl ellenáló. Égéskor a rakétában a rezgéseknek és a gyorsulásnak ellenállva, az áramló magas hőmérsékletű gázok ostromát állva kell "teljesítenie", ehhez mindenképen valami támasztó szerkezetre van szükség. -
halgatyó #28 Számolj. Tegyük fel, hogy egy rakétában egyenletesen elég másodpercenként 10 kg üzemanyag.
Impulzusüzemben mondjuk minden másodpercben lenne 1/10 mp, amikor ez a 10 kg elég, a többi 9/10 mp-ben semmi.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Első közelítésben kb. 10-szer erősebbre kell méretezni a rakéta érintett szerkezeteit. Vagyis szilárd hajtóanyag esetében az egész tartályt (az persze nagy kérdés, hogyan állítjuk le és indítjuk újra), folyékony hajtóanyag esetében az égésteret és a szivattyúrendszert.
De ez csak az első közelítés. A valóságban még enné is sokszor erősebb szerkezetekre lenne szükség. Miért?
Az ANYAGKIFÁRADÁS jelensége miatt. Nem kel ragoznom, sokszor találkoztál vele.
Az erősebb szerkezetek nagyobb súlyt jelentenek, ami 20-50 évvel vinné vissza a lehetőségeket.
Ha arra gondolsz, hogy az impulzusüzem teljesen másféle szerkezettel valósíthaó meg, mint a mostani, egyenletes égésű rakéták, akkor nagy óvatosságot javaslok. A fúvóka megfelelő kialakítása éppolyan fontos, mint az üzemanyag minősége. Lehet mondjuk a rakéta farában dinamit tölteteket robbantgatni, de az az energia (amely kb. 4-szer kisebb a mai korszerű hajtóanyagok égési energiájánál) sokkal rosszabb hatásfokal fog gázsugárrá alakulni.
Következő probléma az impulzuszemben fellépő rettenetes rezgés hatása a rakományra (vagy az emberekre) Gondold végig... (óriási +súly, lengéscsillapítók, egészségügyi hatások, stb) -
halgatyó #27 Valami hasonlóra, de nem erre.
A rendezetlen mozgás (hőenergia) a sok munkával kikisérletezett formájú fúvókában alakul át (részben) rendezett mozgássá (hőerőgép:-)
A kiáramlási sebesség nyilván sokmindentől függ, és a helyzettől függő módon lehet növelni (vagy csökkenteni).
Most függetlenedjünk az energia-keletkezés módjától (égés vagy se), és vizsgáljuk csak a hajtógázt.
Hasonlítsuk össze pl. a hidrogént valamilyen más gázzal. Szobahőmérsékleten a hirdogénmolekulák mozgási sebessége kb. 1600 m/s, míg a nitrogéné kb. 450 m/s.
Ahhoz, hogy a nitrogénmolekulák sebessége elérje az 1600 m/s-ot, a nitrogéngázt jóval magasabb hőmérsékletre kell hevíteni (most tegyük fel, hogy nem bomlik fel atomos álapotra) kb. 15-ször magasabb hőmérsékletre. (Ehhez súlyosabb, hőállóbb, drágább tartály kell, de erről a technikai problémák között)
A hidrogén fajhője arányosan nagyobb a nitrogénél, ahányszor kisebb a molekulasúlya. Ennyiszer nagyobb (belső) energiával rendelkezik azonos hőmérsékleten, ami a fúvókákban (valamilyen hatásfokkal) mozgási energiává alakul. Vagyis a molekulák nagyobb sebessége azonos hőmérsékleten nem egy lényegtelen és felesleges adat, hanem alapvető fontosságú. Egy nagyobb molekulasúlyú üzemanyag esetén sokkal magasabb hőmérséklet kell ugyanolyan kiáramlási sebesség eléréséhez.
Térjünk vissza a víz+alumínium esetére. Elnézést kérek a dedós képletért, de valahonnan el kell indítani a gondolatmenetet.
2 Al + 3 H2O = Al2O3 + 3 H2
A keletkezett égéstermékek ÁTLAGOS molekulasúlya jóval nagyobb, mint a hidrogén+oxigén keverék esetén keletkező vízé. Ráadásul az egyik (a nagytömegű) komponens nem gáznemű. Ennek a keveréknek az eredő fajhője egészen biztosan jóval kisebb, mint a vízé.
Ennek következtében az elérhető kiáramlási sebességnek is kisebbnek kell lenie, lényegesen.
Mindez persze elmélet, a MÉRÉS az, ami dönt. "kamov" azt írta, hogy a kiáralási sebesség valahol ott lesz, mint a mai átlagos szilárd hajtóanyagú rakéták esetében.
Ha tényleg így lesz, akkor ez a rakéta nyerő, az ára miatt. De várjuk ki a végét, nekem vanak kétségeim, amiket csak a tapasztalat oszlathat el. -
teddybear #26 Rollika, fogd fel, hogy mindegy hogy egy adott pillanatban mennyi üzemanyag ég el a rakétában, mert a hatása átlagolódik. Ha egy tized másodperc alatt elég e tonna üzemanyag, és kilenctizedig semmi, akkor a rakéta úgy mozog, mintha tízszer száz kiló égne el tíz tized másodperc alatt.
És akkor még ott van az az egy tized másodperces terhelés, amit az elégő üzemanyag okoz a rakéta szerkezetének. Ez viszont előbb utóbb szétveri a rakétát.
Szóval nem hogy nem nyersz semmit ezzel a módszerrel, de még szét is veri a hajtóműveket. -
roliika #25 "A nettó tolóerő meg független attól, folyamatosan vagy szakaszosan üzemel a hajtómű." <- Csak nem mindegy hogy 16 tonna ég el, vagy 8. -
#24
a kockák viszik előre a világot. ez a kép is bizonyítja :) -
#23
lyalya muszály pontosan írni :) -
Sir Ny #22 az energilyát ellipszilonosjével kell írni, és nem pontoslyével. -
djhambi #21 
-
teddybear #20 Az alumínium tudtommal bontja a vizet,-> következésképp a jeget is. Hűtéssel lelassítható a reakció, de akkor sem a végtelenségig. -
teddybear #19 És tedd hozzá, a hidrogéncellához szükséges hidrogént a rakéta kiömlő gázsugarából kéne elvonni, ami egy fojtást jelent. -
#18
Legutoljára a Project Daedalus, a Project Longshot és a Project Orion kapcsán olvastam róla. A Project Longshot tervezése során mini rakátakísérlettel is bizonyították a meghajtás életképességét. Valahol láttam a videót, egészen meggyőző volt.
Kémiai hajtóanyagok esetén nincs értelme a impulzusmeghajtásnak, hiszen azok folyamatosan is éghetnek. A nettó tolóerő meg független attól, folyamatosan vagy szakaszosan üzemel a hajtómű. -
kvp #17 "Első blikkre a teljesítmény növelésének egyik módja oxigén gázt juttatni az égéstérbe. Merthogy a keletkező hidrogént nem égetik el, csak az alumínium oxidációjából nyernek energiát."
Ez kis magassagban tortenhet akar a legkorbol is. Ram/scram jet-nek hivjak a technologiat.
"Az sem mindegy, hogy az üzemanyagon kívül mennyire szilárd (tehát súlyos) egyéb szerkezetekre van szükség."
Mivel ez majdnem olyan mint a szilard hajtoanyagu raketa, ezert ide a kulso burkolaton es a fuvokakon kivul semmilyen szerkezet nem kell. Csak begyujtak es eg.
"Második probléma a jég fizikai alkalmassága: állandó hűtést igényel tárolás közben, valamint az üzemanyag elégésekor is bizonyára okoz problémákat"
Azert a jeg valamivel jobb anyag es kevesebb szigetelest igenyel, mint a folyekony hidrogen, amit ennek ellenere ugyancsak sikerult megoldani. Arrol nem beszelve, hogy legmentes terben tarolt aluminumport fagyott jegkasaval osszekeverni viszonylag egyszeru feladat, majd a mar ego keverekhez kiaramlas kozben oxigent adni a nagyobb hatekonysag erdekeben ugyancsak nem bonyolult dolog. Az egyetlen kerdes az, hogy sikerul-e az aluminium por eseteben megakadalyozni a felhasznalas elotti oxidaciot. -
roliika #16 Impulzus meghajtásról kinek mi a véleménye? Lehetséges? Vagy baromság? -
#15
Arra gondolsz, hogy az égés során keletkező energiából mennyi lesz a kilépő Al2O3 mozgési energija és mennyit visz el a molekulák hőmozgása, amiből nem lesz tolóerő? -
kamov #14 A kiáramlási sebessége és a tolóereje nagyjából ugyanott lesz mint a mostani szilárd hajtóanyagú rakétáknak.
-
#13
Na ja, a magas hőmérsékletű hidrogén önmagában az egyik legkorrozívabb anyag pl a fémekre nézve. -
#12
A hsz-edről neKem is pont Ez jutott esZembe, hogy olyan emberek akik el akarják kerülni a retorziót, És közBen valami társadalom Ellenes cseleKedetEt akaRnak végrehajtani, milyen Ügyesek és taLálékonyak tudnak lenni úJ módszerek alkalmazásában.
És ezek aztán futótűzként terjednek, mert hogy szabadalmi kérdések nem érdeklik Öket.
Tényleg kiNek a kezében vannak a Molotov-koktél jogai!?
