A fésűs példád eleve rossz. A műanyag fésű általában nem vezető anyagból van, a felgyülemlett elektromos töltés nem tud hová távozni benne. Ha valaki hozzáér akkor sül ki egy szikrával. Sokat játszottunk mi is ezzel az alsótagozatban.
De! Ha a fésű alumíniumból, vagy más fémből készül, akkor hiába dörzsölgeted, sohasem fog feltöltődni. Egyszerűen kisül azon a kezeden át, amivel tartod.
Ha a te feltevésed lenne igaz, akkor a repülőgépből kilépő első embert kellemetlen áramütés érné.
A repülőgép külső burkolata nem csak azért készül vezetőanyagból, hogy a statikus töltést elvezesse, hanem azért is, hogy a belső elektronikát leárnyékolja. Különben annak a zaja lesüketítené az összes rádióvevőt a fedélzeten.
Igen leesett a gép. Ez az egyetlen biztos pont a történetben. Az, hogy miért, még kérdéses. Akkor is, ha mindenféle másodkézből származó feltevést szajkózol itt.
A rádiónavigáció nem abból áll, hogy a légi irányító megmondja a frankót, hanem legalább három, egymástól független rendszerből áll. A következő három rádiónavigációs rendszer minden utasszállítóba kötelezően beépítendő: VOR-ILS, NDB, és a rádióiránytű. Ha ezek nincsenek a gépben, akkor nem kap repülési engedélyt a nemzetközi repülőszövetségtől.
VOR-ILS. Ez az óceán közepén nem működik, kicsi a hatótávja. (Mielőtt belekötsz.)
NDB navigáció. Körülbelül 5000 kilométer a hatótáv, használni is szokták.
Rádióiránytű. Bármely műsorszóró adó irányát be tudja mérni, csak rá kell állítani. Ha elég erős az adó, a Föld bármely pontjáról meghatározható az irányszög az RH sávban.
Ezen kívül még ott az Omega-nav. Bár az nem terjedt el annyira. Nem kötelező beépíteni.
Meg még ott vannak a hagyományos mágneses iránytűk is. Navigálni azzal is lehet, ha nincs más.
A pitotcső jegesedése. Ez a légsebességmérő mintavevője. Mellesleg a légnyomásos magasságmérőjéé is, meg a variométeré is. Kötelező fűteni, a jegesedést elkerülendő. Ha ennek ellenére valaki azt mondja, hogy jegesedés miatt bedugult, az hantázik. Komolytalan na!