kvp#43
Ha arnyekolni akarnak egy urhajot, akkor ket dolgot erdemes megfontolni:
-nem a teljes hajot kell arnyekolni, hanem csak az utasok lakoteret
-lehet vegyes aktiv es passziv arnyekolast is hasznalni
Passziv aranyekolasnak ott van pl. a viz, erre amugy is szukseguk van az urhajosoknak, igy a tartalyokat akar a lakoter korul is el lehetne helyezni. Aktiv aranyekolasnak pedig egy kis magneses vagy elektrosztatikus ter is megteszi. Ezt idealis esetben a lakoter kulso burkolataba is be lehet epiteni.
Az urhajo osszeszerelt sulya nem igazan szamit, mivel ekkora jarmuvet erdemesebb bolygokoruli palyan megepiteni, oda pedig darabokban felvinni az alkatreszeket. Gyakorlatilag egy kisebb iss szeru jarmu lenne az idealis kulon leszallo egyseggel es a kozponti tengely korul megforgatott ket lakomodullal. (mesterseges gravitacio gyanant)
Energiaforrasnak pedig napelemeket es/vagy egy kisebb reaktort kell vinni. Az elso megbizhatobb, a masodikbol tobb energiat lehet kinyerni. Egyebkent van meg egy energiaforras, a termikus kulonbseg a napos es az arnyekos oldal kozott. A ketto kozze egy stirling motort teve kinyerheto a homersekletkulonbsegben levo energia, akar elektromos energia formajaban is. (a nasa mar keszitett ilyeneket es mukodnek)
A cikkben nyilatkozo emberek pedig alapvetoen nem jo iranyba probalkoznak. Nem az urhajosokat kell ellenallova tenni, hanem az urhajot kell eleg stabilra epiteni ahhoz, hogy megvedje a benne levoket.
ps: A mai technologiaval evente annyi embert tudnank a marsra juttatni, amennyi a felfedezese utan amerikaba ment. Anno kozottuk 25%-os volt a tulelesi arany, tehat azok aranya akik az utat es az elso ott toltott evet tuleltek. Ha koloniat akarunk letrehozni a marson, akkor nem kell mindenkit visszahozni, eleg ha folyamatosan kepesek vagyunk ellatmanyt kuldeni es kommunikalni veluk. A bolygon pedig minden feltetel megvan arra, hogy egy kolonia hosszu tavon onellato legyen. Ha evente 100 ember jut csak el a bolygora, akkor 10 ev alatt egy 250...1000 fos kolonia hozhato letre, viszont amint bizonyitotta valik, hogy az emberiseg kepes ott megelni, akkor sokkal tobb ember menne a sajat penzebol. Egy bolygokozi hajo nem bonyolult csak draga, a tehnikai problemak mindig a bolygorol valo feljutasban es a lejovetelben vannak. Ketfele megoldas letezhet: az egyiknel a hajot szetszedik es leszallnak vele, a masiknal a hajo visszajon es csak az utasokat viszik le a felszinre egy leszalloegyseggel. Az elso egyszerubb es konnyebben megvalosithato, de ilyenkor biztosan nincs mod a visszautra. Mindezek mellet nagyon sok ember vallalna, hogy vegleg atkoltozzon a marsra.