Caro#40
Én nagyságrendileg úgy tudom, hogy egy 1 GeV-os proton átlagos szabad úthossza "tipikus" szilárd anyagban kb. 1 m.
Ezt semmivel nem lehet leárnyékolni, sőt, azzal csak ártunk, mert az 1 GeV átmenne az emberen is, de ha már a falban megütközik és lassul, akkor azzal a néhány MeV energiával léphet ki belőle, ami már veszélyes az ember számára.
Ez épp olyan, mint amikor alacsony hátterű kamrát csinálnak. Egy kisebb réteg ólommal csökkenthető a háttér, aztán egy idő után elkezd növekedni.
A kozmikus eredetű 5 MeV< nagyobb energiájú gamma fotonok szóródnak az ólomban, alapból meg sem jelentek volna a jelben, de így viszont már elég kicsi lesz az energiájuk, hogy nagyobb valószínűséggel kölcsönhatásba lépjenek a detektorral.
A gamma egyébként nem nagyon veszélyes, pont a kis kölcsönhatóképessége miatt.
Az űrben pedig nagyon kis gamma dózistér van. A kozmikus eredetű gammák a légkör felső rétegeiben keletkeznek.
Ami erős, az a tölött részecske sugárzás. Ez ellen hatna a mágnes is.
Olyan pedig, hogy "tisztán gamma sugárzó" izotóp nincs. Nem tudom miért él ez a tévhit.
Gamma foton vagy béta bomlást követ, vagy gerjesztett állapotban lévő mag bocsátja ki.
Gerjesztett állapotot lehet külső gerjesztéssel előidézni vagy az is egy bomlás után alakul ki az új magban.
De olyan, hogy "gamma bomlás" nincs. Egy csomó egyéb megmaradási törvényt sértene (töltés, barionszám, stb.).