remark#366
Ez egy másodlagos szál. Ne bõvítsük, inkább zárjuk le minél elõbb.
"A pénz és a hitel mennyiségének változtatásával bele lehet rúgni a gazdaságba, amelyre a szereplők rendkívül összetett módon válaszolnak."
Konkrét cégeknek (mint a miénk is) adnak, vagy nem adnak hitelt. Konkrét országok azok, melyeknek adnak, vagy nem adnak hitelt. A juli nénit nem fogják közvetlenül irányítani, de a nagy szereplõket simán. És úgyis csak ez számít. Legalábbis ma. De ez nem volt mindig így. A bankok egy idõben még sokkal kisebb összegekkel játszottak, és azokkal sokkal kisebb szereplõket rángattak. De ahogy számukra logikus volt hogy 1 vagy 100 millió ember egyesével történõ eladósítása helyett inkább az egész országot adósítsák el egy az egyben, úgy ennek elõnyei nyilván számodra is egyértelmu"ek.
"Ez a legtöbbször fantázia is marad: a jelenlegi válság például tipikus buborékból indult, aminek kialakulását, okait jól ismerjük."
Milyen szempontból kérdés hogy honnan indult? Érdek szempontjából vagy kivitelezés szempontjából? Ugyanis a kivitelezésbõl nem lehet kihagyni a bankokat.
"Nyiss már ki egy újságot: a bankok rohadt sok pénzt buknak a jelenlegi folyamatokkal."
Ezt jó hogy felhoztad, erre már akartam reagálni, csak nem mertem. :-)
Szerinted ki járt jól/rosszul a csõddel: http://voltagecreative.com/blog/wp-content/uploads/2008/11/bailout-pie.png
A bankok? Egy bank egyáltalán hogy tud csõdbemenni azon a szinten amirõl mi beszélgetünk? Õk gyártják a pénzt. A csõdbemenés értelmezhetetlen fogalom! A pénz-business-ben fiktív szimbólumokkal kereskednek, mitõl menne bárki is csõdbe? Annyit gyártanak amennyit csak akarnak, és ha már túl sok a nulla a bankjegyen, lecsapnak pár nullát aztán kész! Csõdbe csak az tud menni, akinek nincs joga pénzt gyártani, és így sarokba szorítható. Dehát pont ez a lényeg, talán már kezded érteni...
"Megint: hogy különbözteted meg ezt az elméleted attól az esettől, hogy profiltól és céges ügyességtől függ, hogy ki jár jól és ki nem?"
Ez a történet nem kapcsolódik ahhoz a szálhoz ahol bizonyítani is akarok valamit. Csak elmeséltem mert szeritnem érdekes, és a témához tartozik.
A lényeg az, hogy a cégvezetõ túl sok mindent tud biztosra. A megfogalmazás módját foghatod arra is, hogy el akarta oszlatni az aggodalmakat, miszerit a cégünk bajban van. És sikerült neki. Teljesen egyértelmu"en értésünkre adta, hogy mi leszünk azok akik kaszálnak mások veszteségén. A likviditással nincs gond most sem, és nem is lesz még elõre nem látható események bekövetkeztekor sem, erre a 10 milliárd a garancia. (10 milliárdos "hitel" keret csak nekünk. Szép. Egész Magyarország nem kapott ekkora összeget...) Hallottam már több mindenrõl nyilatkozni, egyszeru"en hallani lehetett a hangján hogy a tényeket közli velünk. Meg is bicsaklott kicsit a hangja, mikor váltania kellett és a bizonytalanságra hivatkozva kellett bejelentenie hogy valamekkora létszámkorrekció azért lesz. Te nem látod az ellentmondást? A bizonytalansággal indokolja az elbocsájtásokat, majd még a hangszine is megváltozik, és tényként közli hogy a mi cégünk egyike azon cégeknek kik az elkövetkezõ 12-24 hónapban a nyerõ oldalon fognak állni.
De ha nem rúgnak ki, akkor visszatérhetünk a kérdésre 1-2 év múlva... ;-)
"Megint rosszul használsz egy fogalmat."
Ami jogos az jogos. Az elérhetõ pénzmennyiségre gondoltam, mármint annak a változásaira. Az nem is tartozik a kérdéshez hogy ez okoz-e deflációt vagy inflációt. Defláció alatt igazából a leszállóágot értettem, mikor kevés pénz áll rendelkezésre. Erre és az ez utáni (ah, bele fogsz kötni...) idõszakra a válságkezelés módjától függõen nem csak defláció lehet a jellemzõ. Ez igaz.