Informatika és tudomány

  • remark #269
    "Nem, nem, valamiért nem akarod megérteni, de mégegyszer: a káoszelmélettel azt akarom bizonyítani, hogy a *világ* nem irányítható. NEM a tömeg."
    Aki a tömeget irányítja, a világot irányítja. Majd ha a kövekre meg a gravitációra lehet szép szlogenekkel hatni, akkor neked lesz igazad. Addig nekem van.

    Nézd, alapvetõen a kontextust hagyod figyelmen kívül. Nem egy hermetikusan lezárt laborban vagy, és nem is a számítógépen készíted elõ egy tudományos esszédet valamely hasonszõru" kollégádnak. Emberek kapcsolatáról beszélünk, ahol a kérdés az a kezdetektõl fogva, hogy kevés ember tud-e sok embert egyszeru"en és a tömeg beleegyezése nélkül irányítani. Ha kiveszed az embert a képletbõl akkor valami teljesen más dolog áll elõ, ami szintén érdekes, de nem errõl beszélgetünk. A pénz nem egy embertõl független valami, ahogy a kapitalizmus sem, a bankok sem, a politika sem, a történelem sem, a tudomány fejlõdése sem. A civilizációnkról beszélgetünk. Ki akarod venni belõle az emberi tényezõt? Be akarod mutatni hogy minden ami az emberre hat, az az embertõl független? Hogy még az ember maga is az embertõl független, és nem más mit pár képlettel egyszeru"en leírható automata?
    Jelenleg az ember nem írható le olyan mechanikusan hogy a természettudósok elégedetten hátradõlhessenek. Úgyhogy marad a tapasztalati úton történõ megismerés amit a természettudósok lenézõen áltudománynak neveznek, miközben elfelejtik, hogy a saját tudományuk is ugyanilyen áltudományos megfigyelésekbõl indul ki minden egyes alkalommal mikor valamely új elmélet alapjait rakják le.
    Ez az egész probléma a természettudósok sajátja és én nem érzem küldetésemnek azt hogy ezzel foglalkozzak. Azért érdekes azt is megvizsgálni, hogy ezen mechanizmust hogyan használja fel az elit a tudóstársadalom manipulálására... Bizony-bizony...

    "A három példámban, miszerint lesz-e Bangladesben árvíz, mit gondol néhány kínai pártfunkcionárius Kína jövőjéről, és hogy hogyan döntenek a befektetési bankok, ha zuhan az arany, hol szerepel a tömeg, mint lényeges tényező? Márpedig a világ irányításához ezeket kellene tudni."
    Nem a "lesz-e Bangladesben árvíz"-hez kell a tömeg. Az, hogy a tömegek irányításának kérdésétõl függetlenül lesz-e vagy sem árvíz, az ebben a kontextusban irreleváns. Ha el akar az árvíz kérdésével valamit érni az elit, attól teljesen függetlenül hogy az micsoda, azonnal kell a tömeg is. Tehát amint arról van szó, hogy "el tud-e érni bármilyen grandiózus tervet valaki", onnan kezdve a tömeg nem hagyható ki a beszélgetésbõl. Abból a szóból, hogy "elérni", következik az, hogy a tömeget be kell vonni. Kisebb vagy nagyobb tömeget, az mindegy. A Kína jövõje meg a befektetési bankok döntései pedig nyilvánvalóan valamilyen célokat feltételeznek, és mivel jelenleg cél emberek bevonása nélkül nem valósulhat meg a Föld nevu" bolygón, ezért a tömegmanipuláció szükségességének szem elõtt tartása nélkül se Kína jövõjérõl, se a bankok m"ködésérõl nem érdemes filozofálni.
    Egy logikusan gondokodó természettudós ezt biztos be is látja, bár egyesek nem érzik feladatuknak az íróasztaluk kiterjedésén kívüli világ elméleteikbe illesztését. Ehhez joguk van, sok esetben erre nincs is szükség. De az már nagyfokú szu"klátókörüségre utal, hogy ha ezek után azt feltételezik, hogy ami mu"ködik az iróasztali modelljükben, az mu"ködni fog azon kívül is a való életben. A való világban minden változtatási igény csak akkor realizálható, ha a tömeggel is számolunk. Ez alaptétel.
    És nincs link az alaptétel forrására, mert ez az én alaptételem. Pont most alkottam 1 perce. Félelmetes!

    "Huh, de erről beszélek, hogy igen. Megakadályozza a világ előrejelezhetetlensége és kaotikus mivolta. Nem a tömeg. Egy döntés lényeges elemeit nem a tömeg adja. Jön például egy tudományos felfedezés, és kiderül, hogy az atomot hasítani lehet, és lőttek a nagyszabású szénre építő terveknek. Vagy meghal Sztálin, és a SZU jövője azon múlik, hogy Brezsnyevnek vagy Hruscsovnak nagyobb-e a szemöldöke."
    És a felsorolt dolgok közül melyik független a tömegtõl? Egyik sem. A felfedezések emberktõl függenek, hogy mennyiben kerül elfogadásra, felhasználásra. Sztálin halála emberi tényezõ, fõleg ha megölik. Hruscsov szemöldöknagyságának megítélése emberi tényezõ, lehet PR kampányt a szemöldöke köré építeni, még ha számodra nehezen elképzelhetõ is ez. Egyik oldalról lehet a dús szemöldöku" rendíthetetlen hõs, másik oldalon meg az ördögi szemöldöku" bajkeverõ.

    Kezdek ráeszmélni hogy belõled is pont az emberi tényezõt hiányolom.