Idézem Darwint:
Ha be lehetne bizonyítani, hogy létezik csak egyetlen olyan bonyolult szerv, amely esetleg nem számos egymást követő, csekély változás eredményeként alakult ki, akkor elméletem teljesen romba dőlne
Darwin ma – egy utópia vége
Az 1882-ben elhunyt Darwin még nem sejthette, amit mi már régóta tudunk: a materialista véletlen-hipotézis végeredményben az informatika tudományán (a szoftvereken, a programokon és a bennük tárolt információ teljességén) fut zátonyra. Program nélkül egy számítógép éppen olyan kevéssé működőképes, mint ahogyan egyetlen élő szervezet sem tudná magát program nélkül felépíteni és élni sem tudna. A programok és az információ véletlen létrejötte azonban éppúgy kizárt, mint a kör négyszögesítése. A modern tudomány és az informatika megmutatta, hogy a számítógépben és az élőlényben egyaránt nélkülözhetetlen információt sohasem a véletlen hozza létre, az mindig a szellemtől származik. Ez a darwinizmus végső, döntő buktatója.
A tudomány fogalmának egy lehetséges meghatározása: tudományon a természet, a társadalom és az emberi gondolkodás objektív összefüggéseiről szerzett, igazolható ismeretek mindenkori rendszerét értjük.
A minket körülvevő Univerzumból származó tények összegyűjtése és megmagyarázása szempontjából a természettudományok a legnagyobb jelentőségűek. Tudományossági kritériumaikat alapvetően az határozza meg, hogy a természettudományok olyan eseményekkel foglalkoznak, amelyek:
(1) megfigyelhetők,
(2) modellezhetők,
(3) megismételhetők,
(4) reprodukálhatók és
(5) a modellekből levont elméleti következtetések tapasztalati úton gyakorlatban (kísérletben) ellenőrizhetők
Henri Poincaré szerint amit nem lehet megfigyelni, az természettudományosan nem vizsgálható. A megfigyelhetőség kritériuma ugyanakkor egyértelműen a jelen fogalmához kötött. A tudósok elmélkedhetnek a múltról és a várható jövőről, de csak a jelent figyelhetik meg. Ebből következik, hogy a történelmi szemléletű tudományok esetében a természettudományos módszer nem is értelmezhető, hiszen a múltbeli eseményeket nem lehet megfigyelni, megismételni, tapasztalati úton ellenőrizni. Az a kérdés pedig, amely úgy kezdődik, hogy „Mi lett volna, ha …” a történeti nézőpontú tudományokban felesleges és helytelen, mivel a tényszerűen valamikor végbement eseményeken utólag nem lehet változtatni.
Az információ: anyagi vagy szellemi mennyiség?
Karl Steinbuch: "A klasszikus információelmélet egy olyan emberhez hasonlítható, aki egyenértékűnek tart egy kiló aranyat és egy kiló homokot." (1968).
Warren Weaver: "Két hír [a Shannon-féle nézőpontból] egzaktul egyenértékűnek tekinthető, noha az egyik esetleg jelentésben gazdag, a másik pedig merő értelmetlenség." (1949).
J.Peil: "Az információ nem fizikai vagy kémiai létező, mint az energia és az anyag, mégha hordozóként szüksége is van rájuk."
H.J.Fletchner: "Egy jel előállítása valamilyen szellemi tartalom kódolása - arra nézve, hogy ez a szellemi tartalom jelentős vagy jelentéktelen, értékes, használható vagy értelmetlen-e, a jel nem tartalmaz semmit. Ilyen ítélet csak a vevőben lezajló hírfeldolgozási folyamat eredményeként születhet." (1969).
Az információra vonatkozó tételek
IT1: Nincs információ kód nélkül.
IT2: Nincs kód szabad akaratból történő megállapodás nélkül.
IT3: Nincs információ adó nélkül.
IT4: Nincs információs lánc anélkül, hogy az elején ne álljon egy szellemi alkotó (forrás).
Vagyis:
Az információ nem anyag, mégis szükség van anyagra a tárolásához és az átviteléhez.
Az információ nem élet, a sejtekben rejlő információ mégis alapvető az élőlények szempontjából. Az információ az élet szükséges feltétele.
Az élet se nem anyag, se nem információ, mégis mindkét tényező szükséges hozzá.
Tévedés az a széles körben elterjedt nézet, miszerint az evolúció tudományos, a teremtés pedig vallásos megközelítés: mindkettőt intelligens hit által lehet elfogadni. A tudomány szerepe abban van, hogy mérlegelhető: az ismert tudományos tények melyik alapvető megközelítési módszert (világmagyarázatot) támogatják jobban vagy kevésbé.
[Például: tudományos tény-e a spontán nemzés. Ha igen, akkor tudományos módszerrel bebizonyítható].
Mi jellemző a tudományos módszerre?
A történések megfigyelése;
a megfigyelésre alapozva elmélet felállítása, amely igaznak bizonyulhat;
az elmélet ellenőrzése további megfigyelésekkel és kísérletekkel;
annak megfigyelése, hogy az elméleten alapuló kijelentések helytállóak-e
Compton, Arthur Holly (1882-1962) – amerikai fizikus, az 1927. évi fizikai Nobel-díj nyertese, amelyet C.T.R. Wilson-nal megosztva kapott a róla elnevezett hatás, az ún. „Compton-szórás” felfedezéséért. Nagy-Britanniából Rutherford tanítványaként tért vissza az USA-ba és 1923-ban a chicagói egyetemen fedezte fel az elektromágneses sugárzás részecske-természetével kapcsolatos, jellegzetes röntgensugár-szóródást, amiért később Nobel-díjat kapott. 1930-tól érdeklődése a kozmikus sugárzás vizsgálata felé fordult és ezen a területen is igen jelentős eredményeket ért el.
„Számomra a hit annak felismerésével kezdődik, hogy egy legmagasabb intelligencia hívta létre a világmindenséget és alkotta az embert. Nem nehéz ezt hinnem, mivel vitathatatlan, hogy ahol terv van, ott van intelligencia is – és egy rendezett, kibontakozó világmindenség arról tesz tanúságot, hogy igaz a valaha elhangzott legnagyszerűbb kijelentés: <Kezdetben teremtette Isten az egeket és a földet>”
(1936. április 12. Chicago).