• kukacos
    #157
    A tudat előállítása számítógépekkel nem tudományos hipotézis, hanem egy lehetséges esemény, aminek a valószínűségét (vagy inkább Kolmogorov-komplexitását) lehet latolgatni. Szerintem magas, szerinted nulla. Ezen esemény kategorikus elutasítása falszifikálható, de további magyarázat nélkül kb. annyit ér, mint ha most azt mondanám, hogy "soha nem jutunk el a Marsra". Ez önmagában egy zéró információt hordozó kinyilatkoztatás vagy vélemény, mert nem ad semmilyen magyarázatot. Ha az állítás úgy hangozna, hogy "soha nem jutunk el a Marsra, mert a Földet egy óriási, láthatatlan üvegbúra veszi körül", ez már értelmezhető tudományos hipotézisként. Neked is valami ilyet kellene tenni a tudatfelfogásod mögé, hogy egyáltalán megfontolható legyen.

    Elég sokat tanultam modern fizikát, ugyan magyarázd már el, hogy mi akadályozza meg a fizikalizmus alkalmazhatóságát. A csak statisztikusan értelmezhető tulajdonságok épp olyan tulajdonságok, mint a determinisztikusak.

    Végre, valami konkrétum a tudatról leírt ismeretekben, amiről lehet beszélni... :)

    1. Erre mutatnál bármi bizonyítékot? Az ellenkezőjére kitűnő példa hasított agy-kísérletek, ahol az agy kettévágása *két* tudatot eredményez egy testben. Ha a függetlenség igaz volna, akkor hogy lehetséges, hogy a fizikai lézióknak gyakorlatilag 1-1 kapcsolata van a bekövetkező mentális kondíciókkal?

    2. Az emberi tudat a valóság egy Közép-Afrika szavannáin élő közepes méretű majom számára hasznos részeit tükrözi. Azt is erősen interpretált formában (pl. fekete szín). Ha olyan jól leírná a tudat a valóságot, nem építenénk részecskegyorsítókat és nem hüledeznénk a QM ésszel felfoghatatlan viselkedésén. Az agyban jelenlévő feldogozott reprezentációkba bőven "belefér" az az információ, ami jelen van a tudatban. Tévedés arra gondolni, hogy az agyi reprezentációt ki kellene bontani valamiféle mentális értelmezéshez, mert a reprezentáció *maga* a mentális értelmezés.

    3. Volt már fejfájásod? :) A visszacsatolások léte tagadhatatlan, és ez már bőven elég ahhoz, hogy egy rendszer figyelembe vegye saját állapotát a reprezentációk kialakításához.

    Szerintem te egy ezeréves filozófiai téveszmére hivatkozol itt, a
    homunculus fallacy-ra. Ez a nagyjából az "első mozgatóval" ekvivalens butaság nagyjából azt mondja, hogy a tudat csak egy tudattal magyarázható.

    A számítógépes hasonlatod ismét a szavakkal operál: a CPU igenis "tudatosan átéli" a mozit, mert van információja és reprezentációja a moziról, csak nem olyan magas szintű, mint a mozit néző emberé. Pont, mint ahogy a mozit is más szinten érti egy filmkritikus, egy átlagos néző és egy agyhalott sérült.

    Ez az ablak mi lenne? Csak nem Libet kísérletének valami kiforgatása?