kukacos#63
Azt hiszem, ez volt a legszínvonalasabb hozzászólás, amit itt az SG-n valaha is olvastam, köszönöm. Valószínűleg őrült vagy vagy időmilliomos; már korábban észrevettem, hogy elképesztően kidolgozott hozzászólásokat gyártasz. Szerintem aránytévesztés: egyetlen fórumos kérdés sem éri meg, hogy a válaszra rááldozd az egész napod. Másrészt kár gyöngyöt disznók elé vetni, a legtöbb kérdező-válaszoló itt csak beböffent egy egysoros valamit, és három mondatnál hosszabb szöveget nem olvas el. Szerintem műfajtévesztés bűnében leledzel: ezeket a irományok inkább az usenet vagy szakmai blog színvonalán állnak, mint az SG-s fórumozás szinjén. Persze ha magadnak is írod ezeket és később máshol felhasználod, itt pedig csak a feedback miatt postolod be, van értelme, de szerintem akkor is tudsz értőbb közönséget találni az itteninél.
A tartalomról: tényleg érdekesek a quine-k, és talán még a biológiai párhuzam sem túlságosan erőltetett: tetszik a gondolat, hogy a sejt+DNS analógiájáról lehetne szó. Azonban van pár lényeges különbség. A legfontosabb, hogy a biológiai rendszerek nem "zártak", mint a quine-k: a sejt és DNS-e sokkal inkább egy kaotikus és elképesztően gazdag környezetet megfelelő helyen perturbáló kódnak tekinthető, mint egy zárt, önmagát reprodukáló programnak. Pusztán egy petesejt és DNS-e önmagában képtelen lenne létrehozni egy emberi agyat, mármint amit annak nevezhetünk. Ez könnyen belátható abból, hogy összesen csak kb. 30-100 ezer génünk van, aminek csak kis része foglalkozik az idegrendszerrel, aminek struktúrája ennél lényegesen több információt tartalmaz. A DNS-t helyesebb talán inkább úgy leírni, hogy a várható környezeti triggerekre adott reakciókat kódolja, amelyek utána automatikusan a túlélés szempontjából kívánt rendszert alakítják ki. Az információ gazdagsága tehát inkább a környezetből adódik, a DNS csak azt a rendkívül tömörített információt adja, hogy hol kell kiemelni belőle. Talán inkább hasonlít a példádra, ha a legprimitívebb élő szervezeteket nézzük, de egy baktérium proteinjei is kihasználják pl. a fogyasztott molekulák struktúrájában levő információt, a fizikai törvényeket meg pláne. A DNS egyébként önmagában is másolódik, csak össze kell rakni sok nukleinsavat + a lánc egyik felét, és várni, így nem kell élet sem. Ez pont a robotos példádra vezet vissza. A DNS sem elég önmagában, fehérjék nélkül nem képes másolódni, amiket az anyasejt állít elő, sőt, bizonyos fehérjék elkészítéséhez más fehérjék kellenek, akik megfelelő formára hajtogatják (az ún. chaperone fehérjék), szóval ebből a szempontból is kicsit félrevezető azt gondolni, hogy az információ kizárólag a DNS-ben lenne. Lényeg: óvatosan az absztrakt konstrukciók gyakorlati alkalmazásaival :)
A metaszintek definiálása szerintem nem tehető meg formális eszközökkel. Lényegében a Gödel-tétel igazolja ezt. Valóban érdekes, ahogy a formális eszközök saját határaikat tapogatják, de végsősoron minden szimbólummanipuláció a (konstruált) élőnyelvre utal vissza. Nem biztos, hogy a biológiával kell itt kezdeni, a fizikában sokkal direktebb a kapcsolat: mi is a helyzet a fizikai képletek és a jelölt valóság között? Pl. Gödel-analógiának: mit is jelentene egy olyan fizikai képlet, ami ha igaz, amit állít, nem lehet leírni egyetlen papírra sem? Lehet, hogy rossz az analógia, de mit is jelentene egy önmagáról beszélő formula a matematika-fizika relációban? Túl késő van, hogy végiggondoljam...