MTI

Élő adásban boncolják a gigantikus tintahalat

Élő egyenes adásban lehet követni az interneten, ahogy felboncolják az eddigi legnagyobb kifogott tintahalat Új-Zélandon.

A tíz méter hosszú csápos puhatestűt tavaly februárban fogták az Antarktisztól északra a Ross-tengeren, véletlenül. A halászok tengeri sügérre mentek, a majdnem féltonnás ragadozó pedig ráharapott egy horogra akadt halra. Az élve kifogott rekorder állatot még a fedélzeten lefagyasztották és a wellingtoni Te Papa Tongarewa nemzeti múzeumba szállították. A tudósok 14 hónapig készültek az egyik legtitokzatosabb mélytengeri teremtmény, a Mesonychoteuthis hamiltoni nevű fajhoz tartozó nyolccsápos óriás felboncolására. A világ legnagyobb tintahalfajtája kétezer méteres mélységben él és természetes közegében soha nem látta még ember. Példányaiból traktorgumi nagyságú tintahalkarikákat lehetne készíteni, de nem halásszák, mert húsának ammóniaíze van.


A tengerbiológusok alig tudnak valamit a fajról, a Ross-tengeri zsákmány ezért szenzációszámba megy és világszerte rengetegen kíváncsiak a hétfőn kezdődött vizsgálatra, amelyet a múzeum honlapján bárki élőben követhet. A tetemet már vasárnap kivették a hatalmas mélyhűtőből, de rögtön vissza is kellett rakni, mert nem állt még minden készen a boncoláshoz. Hétfőn aztán áthelyezték egy sóoldattal teli tartályba, amelybe a kiolvadás lassítása érdekében bőven raktak jeget is, nehogy rothadásnak induljon az állat külső része, amikor belül még fagyos.


Egy korábbi, 2003-ban kifogott példány boncolás közben

Ha minden jól megy, szerdára rendben felolvad és kezdődhet a munka. A tetemből szövetmintát vesznek és DNS-vizsgálattal állapítják meg a nemét. "Ha hím, akkor ez lesz az első, amelyről részletes tudományos leírás készül" - mondta Steve O' Shea új-zélandi szakértő, az operációt végző három fős szakértői csapat tagja. A fejlábú állat anatómiai vizsgálata után eltávolítják a gyomrát, csőrszerű állkapcsát és a száj egyéb részeit, majd kiállítják egy hétezer literes, formaldehiddel töltött üvegtartályban.

A webkamera adása

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • MaSzKa #78
    A gigantikus tintahal boncolása képekben
  • physis #77
    Keresgélés közben valahol azt olvastam, hogy a 22-es genomhosszúságú lényt emberi erővel valaki továbbfejlesztette 21 hosszúságúvá. Tehát ha ezt így meg tudták tenni, akkor meg kell lennie a 22-es program értelmi elemzésének is. Azt nem tudom, hogy föl van-e téve a netre vagy egyáltalán publikálva van-e.
  • physis #76
    Szívesen, és sok sikert kívánok hozzá. Thomas Ray megadja a forráskódját és ismerteti pár szóval a működését egy 36 utasítás hosszú teremtménynek, talán ez segít a 22-es hosszúságú lény működési elvének visszafejtésében is.

    Sajnos én a gépi kódnak inkább csak a fogalmát ismerem (Spectrum-os idők emlékei), de nem szoktam használni, így nincs is gyakorlatom benne, nem menne könnyen nekem az evolúció által kitermelt gépi kódú genomok emberi értelmezése.

    Megpróbálom ezt a gondot úgy megkerülni, hogy egy másik végletekig minimalisztikus algoritmusfogalomhoz fordulok: gépi kód helyett a kombinatorikus logikához. Úgy összegezném a különbséget, hogy míg a gépi kód az imperatív programozás végletekig minimalisztikus alakja, ennek mintájára a kombinatorikus logika pedig a funkcionális programozás (LISP, ML, Haskell) végletekig minimalisztikus alakja: nemcsak változók nincsenek, de még csak formális paraméterek sem. Összesen két alapfüggvény van, mindent ezekből kell (és lehet) kirakni.

    A funkcionális nyelvű programok debuggolása általában egyszerűbb, mint az imperatív nyelveké: a címzési, változókezelési, pointer hibák teljesen ismeretlenek, és a modularizálási, újrafelhasználási eszközök ,,logikai ragasztója'' is erősebb. A modern funkcionális nyelveken (pl. Haskell) írt kisebb programok (amennyiben sikeresen lefordulnak) szinte tesztelés nélkül használhatók. Így azt remélem, hogy ennek mintájára a kombinatorikus logikában megadott genom-kódok emberi értelmezése is egyszerűbb feladat lesz, mint a gépi kódban megadott genom-kódoké. Ezért gondoltam arra, hogy próbálok írni egy primitív, részleges, kísérleti evolúciószimulátort, amely gépi kódú virtuális kód helyett kombinatorikus logikát használ, és maga a program pedig C helyett Haskellban lenne megírva.

    Van egy másik okom is erre: a funkcionális nyelvek majdnem egy nagyságrenddel tömörebbek imperatív társaiknál, mivel jóval erősebb logikai ragasztót használnak, magasabb absztrakciós szinten tudják megragadni a feladatot. Azt remélem, hogy a funkcionális elven kódolt genom esetén az evolúció könnyebben lépked, mint az imperatív elven kódolt genom esetében tenné, szóval valahogy ,,tömörebb'' lesz a ,,genetikus tér'', kevesebb lépéssel meg lehet benne tenni nagyobb utakat. Ez persze még csak teljesen alátámasztás nélküli sejtés.
  • Alfa Of NS #75
    Köszi! Neki is estem. Félelmetes, hogy milyen végletekig kihasználja a 22-es program a virtuális gép lehetőségeit. Egy apró pontnál még elakadtam, mert elméletileg nem kéne működnie a programnak :), de aszem valami még hiányzik a képletből. De lehet valami nincs rendesen leírva az utasításokkal kapcsolatban, de majd még elemzem. Mindenesetre, amit eddig néztem az is félelmetes.
  • MaSzKa #74
  • MaSzKa #73
    meg hát ugye magyar is az sg

    és a magyarok viszonylag okosak is :P
  • MaSzKa #72
    én meg sztem még páran el szokták olvasni ezeket a hosszú hozzászólásokat is

    :D
  • Epikurosz #71
    Hellóka!

    Hogy rosszul esik-e? Nem különösebben, mert azért foglalkozom néha, és kicsiben filozófikus problémákkal is, meghát azért mindig is bennem volt a pragmatikus hajlam, a kétkezi munka igénye és öröme is. A filozófia arra jó, hogy az ember ki tudjon látni a saját kis lövészárkából. A másik a társadalmi problémák iránti fogékonyság, amelyet - Archimédesszel ellentében - minden tudományokkal akár amatőr szinten is foglalkozó emebrnek meg kell őriznie, egyébként elveszíti maga alól a talajt. Számomra Archimédesz életében ez a legnagyobb tanulság, és nem a hidrosztatika első törvényének megfogalmazása, sem a végtelenített csavar vagy mások. Azokat ugyanis, megfelelő körülmények esetén mások is fel tudták volna fedezni.
  • physis #70
    Kedves Epikurosz.

    Nagyon köszönöm, sajnos az angol Wikipédián és a Haskell wikin azért érezni kezdtem, hogy nagyon nem tudok eleget a szakmában. Szerencsém volt még eddig e wikiken, de tartósan még nem menne.

    Írtad valaha, hogy régebben filozófusnak készültél de aztán mégsem lettél. Rosszul esik most, hogy nem tudsz vele foglalkozni?

    Engem korábban nem foglakoztatott a filozófia, mostanában viszont egyre több része érdekel (pl. a hermeneutika) -- mégpedig egy másik tudomány, a kulturális antropológia miatt . Ha vadász-gyűjtögető népek meséit, hiedelemrendszerét, rítusait, általában az egésznek az összefüggő rendszerét a maga teljességében ugyanakkor változatosságával és következetlenségeivel együtt meg akarjuk érteni, akkor sok gondolatra van szükség, néhány antropológus pedig nyíltan és bevallottan fordult filozófiai tradíciókhoz (pl Clifford Geertz a hermeneutikához).
  • physis #69
    Bocsánat, két elrontott makró teljesen követhetetlenné tette az idézett és a saját szövegek elkülönítését.

    -----------------------------------------

    Nagyon köszönöm válaszod, és én is külön köszönöm tudománytörténeti és -filozófiai összefoglalódat a korábbi óriástintahalas topicban. A tudomány és a vallás kapcsolatához hozzászólva: én a nagy, szent vallásokat nem ismerem, jól még a kereszténységet sem; viszont annál inkább foglalkoztat a természeti népek hitvilága. Meglepőek egyes eszkimó és indián teremtésmítoszok, mesék -- mármint az, hogy milyen hozzállás van a természet jelenségeihez, (már amennyiban szabad e csírákból a tudományhoz való hozzáállásra "mi lett volna ha"-sejtéseket levonni).
    Barüske (1969). Eskimo Marchen:

    A megközelítési keretek lezártságának kerülését véltem az alábbiakban:
    "Senki nem tudja, hogy jelent meg az első ember..."

    Egy másik:
    "Vannak, akik azt mondják, hogy az embert a holló teremtette meg. Mások azt mondják, hogy az ember megjelenése a véletlen műve, márpedig ez még annál is csodálatosabb, mintha szándékkal lett volna teremtve"

    Egy harmadik meg hangulatában arra emlékeztet, amikor egy kutatás során olyan meglepő eredményre derül fény, amely a kutatás indításakor még előfeltételzésként sem volt meg senkiben:
    "A holló hüvelyes növényeket teremtett. Egyszer csak az egyik növény hüvelyéből ember lépett ki. A holló megdöbbent... Hát te ki vagy? ... Mert hát igaz, hogy én teremtettem e növényt, de nem gondoltam volna, hogy ilyesmi fog kijönni belőle!" (egy változat online is elérhető)

    Egy indián mesében
    Gluszkabi saját magát teremtette meg porból


    Tudománytörténeti, sőt tudományfilozófiai szempontból is érdekesnek találom őket. Hogy potenciálisan tudománybarát szemléletet sugallnak-e, vagy pedig e feltételezés erőltetett dolog-e, azt nem tudom. Barrow A fizika világképe könyvében amellett érvel, hogy a tudomány mai felfogásához szükséges volt a természet objektiválásra, az ember világától való elválasztására, továbbá a végtelen hatalmú és a világ felett álló, attól ekülönült léttel bíró törvényalkotó Mindenható képzete (A legfontosabb részletek megvannak online elérheten is magyarul). Viszont Daniel Quinn a természeti népek lehetséges önálló magasfejlődéséről ír szinte valamennyi művében (nálunk főleg az Izmael szerzőjeként ismert).

    Írtad, a biológiai rendszerek jóval nyíltabbak a formális analogonoknál -- akkor most már sejtem, miért olvastam valahol, hogy egy idő után behatárolttá válik még a legjobb evolúciószimulátor is. Remélem, ha lesz olyan kvantumszámítógépünk amely tekergő nagymolekulákat is képez lesz modellezni (egyáltalán a kémia és biokémia ,,nyálkás'', tekergő világát), akkor talán jobb lesz a helyzetünk.

    A metaszintek általában szükségszerűen nem formalizálható voltára rámutató szakasz meglepett: valahogy így egyben még sosem fogtam fel eddig a dolog jelentőségét, nem éreztem át, noha ,,formálisan'' korábban is olvastam róla (Gödel-tétel, Máté & Ruzsa meg Mérő könyvei, relatív ellentmondásmentességi bizonyítások tipikus volta, abszolút ellentmondásmentesség-bizonyítások csak speciálisan ,,szerencsés'' behatárolt elméletek esetében).

    A fizikai vonatkozásokba még bele sem gondoltam, megpróbálok erre figyelni.

    Az SG-ben talán az alábbi a különbséget látom az eddgi általam ismert sciencenews portáloktól: bár vannak olyan külföldi sciencenews oldalak, amelyek szinte óránként-percenként ontják az új híreket, sokszor főleg alapkutatási témákban (átfogóbb physorg, specializáltabb nanowerk), de ehhez képest annál meglepőbb, ami hiányzik belőlük: a hozzászólók (ha egyáltalán lehetséges) fluktuációja szinte 100%, sőt sokszor anonimak is . Csak az SG-t ismerem mint élő, saját történelemmel és identitással bíró közösséget maga köré növesztett sciencenews oldalt, ez még a kommentelést egyébként lehetővé tevő physorg-ból is hiányzik. Szakfórumokon persze van állandó közösség adott témánként, az SG-közösség viszont lényegében minden természettudományos témában megjelenik.