Martouf#34
Ez történik, ha egy ilyen bonyolult kérdést kizárólag egy tudomány - jelen esetben a matematika - szemszögéből próbálnak megközelíteni.
Jön egy okos ember, aki leült osztani-szorozni, majd pusztán valószínűség-számítások alapján kinyilatkoztatja a tutit, hogy egyedül vagyunk, és kész csoda, hogy rengeteg borzasztóan valószínűtlen véletlen folytán mégis kifejlődtünk, és ilyesmiken gondolkodhatunk.
Matematikusunk csak azt felejtette el, hogy az evolúció nem matematikai valószínűség alapján alkult, hanem élőlények "bonyolították le", bennük pedig néhány egyszerű, de erős késztetés: az életbenmaradásé és a fajfenntartásé. Az egyre fejlettebb, már idegrendszerrel rendelkező, egyre intelligensebb élőlények
pedig egyre többet tudnak megtenni fenti céljaik érdekében, egyre jobban alkalmazkodnak, stb - az evolúció pedig egyre gyorsul. Tehát ha valahol kialakukhatott egysejtű élet, és a környezeti feltételek továbbra is adottak maradnak a fejlődéshez, ott szükségképpen előbb-utóbb intelligens életformáknak is ki kell alakulniuk. A kritikus evolűciós ugrások szükségképpen létre fognak jönni. Ezért aztán egy pár valószínűséget ki is lehet hagyni a számításból.
"már nincs sok időnk ezen a bolygón"
Ahogy már többen említették, 1.000.000.000 év iszonyú hosszú idő. Ha jól tévedek , a szárazföldeket is csak négyszázmillió éve hódította meg az élet, nem beszélve arról, hogy az emberiség történetéből is csak kb. az utolsó ezer évet ismerjük igazán, Kr.e. 4000 meg már "történelem előtti időnek" számít. Hát mit akarunk mi azzal a "csak egymilliárd évvel"?