#40
Nah tegnap megnéztem én is a filmet. A sztori végtelenül egyszerű és fantáziátlan: probléma adódik, rambót megkérik oldaja meg, rambó megy megoldja.
De! Ebben a filmben tökre nem ez volt a lényeg, hanem az, hogy milyen is a háború és a halál. Hogy milyen érzés olyan helyen élni és harcolni. És a film ezt hihetetlenül visszaadta. Borzongtam, izgultam, gyűlöltem és majd kiugrottam a bőrőmből örömömben, mikor Rambo nekilátott a darának. A fegyverek nem olyan menő hangon durrogtak, mint egy vagány akciófilmben, hanem valósághűen, petárda hangon csattanva sültek el. Olyan hangosan, hogy érezni lehetett az erejüket.
Azt, hogy mi miért történik úgy ahogy Burmában, a filmből nem derült ki, mert mint mondtam, egyáltalán nem ez volt a lényeg (sztem). Hanem az, hogy milyen borzalmas egy emberi halál, plána ha ilyen kegyetlenül következik be.
Nem akarom túllihegni, nem vagyok filmkritikus is író, de ez a film iszonyat jó volt. Ahogy öcsémnek is, nekem is ez volt életem legjobb mozis élménye és talán az egyik legjobb film is, amit láttam.
#40