nincs egy normális lány, aki nem csak külsőleg hanem belsőleg is kibírható
-
#6301
(...)
Csupa talány az asszony, és minden asszonyi talánynak megoldása egy: az pedig a várandósság.
Eszköz az asszonynak a férfi: az asszony célja mindig a gyermek. De akkor mi az asszony a férfinak?
Az igazi férfi két dolgot akar: játékot és veszélyt. Ezért akarja az asszonyt, legveszélyesebb játékszer gyanánt.
Harcra neveltessék a férfi, az asszony pedig arra, hogy megpihenjen nála a harcos: a többi csak balgaság.
A harcos nem kedveli a túl érdes gyümölcsöt. Ezért szereti hát az asszonyt; keserű még a legédesebb asszony is.
Az asszony jobban érti a gyermeket, mint a férfi; ámde a férfi gyermekebb, mint az asszony.
Gyermek rejlik az igazi férfiban: játszani akar. Rajta, asszonyok, fedezzétek fel nekem a férfiban a gyermeket!
Játékszer legyen az asszony, tiszta és finom, akár egy eljövendő világ erényeinek sugaraiban tündöklő drágakő.
Csillagok fénysugara tündököljön szemetekben! (...)
Vitézség legyen szerelmetekben! Szerelmetekkel csapjatok le arra, aki rettegésbe taszít benneteket.
Szerelmetek legyen becsületetek! A becsületből máskülönben kevese ért az asszony! Becsületetek legyen tehát, hogy mindig több szerelmet adok, mint amennyit kaptok, és soha ne legyetek ti másodikak.
Rettegje a férfi a szerelmes asszonyt: meghoz az bármi áldozatot, mert őneki minden más dolog értéktelen.
Rettegje a férfi az asszony gyűlöletét: mert lelke mélyén a férfi csak gonosz, ámde az asszonyban ott a romlottság honol.
Kit gyűlöl leghevesebben az asszony? - Így szólott a mágneshez a vas: "Téged gyűlöllek a leghevesebben, mert vonzol ugyan, de magadhoz vonzani nem vagy elég erős."
A férfi boldogsága így szól: én akarom. Az asszony boldogsága így szól: ő akarja.
“Lásd, épp most lett teljes a világ!” - gondolja minden asszony, mindőn szerelme teljességéből engedelmeskedik.
Márpedig az asszonynak engedelmeskednie kell, hogy felszínéhez mélységet találjon. Az asszony kedélye felszín, nyughatatlan, viharos hártya a sekély vízen.
Ám a férfi kedélye mély, föld alatti barlangokban zubog folyama: az asszony sejti csupán, de nem érti erejét. -
(...)
A vénasszony pedig így felelt nékem akkor:
(...)
Mily különös, alig ismeri Zarathustra az asszonyokat, aztán meg hogy' fején találja a szöget. Csak nem azért mert az asszonyoknál semmi sem lehetetlen?
(...)
Most pedig ... fogadj el ... egy kisded igazságot! Elég vén vagyok, hogy kimondjam!
Bugyoláld be jól, és fogd be a száját: különben fene mód ordít ez a kisded igazság (...):
"Nőhöz indulsz? A korbácsot el ne feledd!"