BlackRose#108
Most ha pl. egy amcsi melós vagy és azt mondod, hogy nem érdekel az állami nyugdíj, lemondasz róla, és azt a pénzt amit kötelezően fizetsz az állami nyugdíjért, privát nyugdíjalapítványba fizeted. A jelenlegi állás szerint amikor nyugdíjba vonulnál 2.1x akkora lenne a nyugdíjad mint amennyit az államtól kapsz. De ezt nem teheted meg. Ugyanis a privát nyugdíjalap az a te dolgod, de az állami az kötelező, tudod, hogy 2.1x kevesebbet hoz majd a házhoz, de törvény kötelez, hogy vállald a veszteséget. Itt is ugyanez a helyzet, csak itt nem tudom a pontos arányokat, mert nehéz ilyen statisztikát találni, nehogy az emberek gondolkodjanak. Az USA-ban már elég nagy a nyugdíj privatizáció mozgalom, de a politikai elit (főleg a demokraták, de a republikánusok egy része szintén) elveti. Egyébként Chile privatizálta a nyugdíjrendszert Pinoche idejében, és jelenleg az egyetlen ország a világon ahol a nyugdíjrendszer nincs válságban, annyira, hogy nemrég az Egyesült Királyság kormánya egy közgazdász csoportott küldött oda, hogy kivizsgálják a rendszer működését, tapasztalatokat szedjenek. A nevetséges dolog pedig ott van, hogy már 70 éve erről komoly tanulmányokat irtak, de a demagóg politikusok elvetik mert olyan illuzióban élnek, hogy "az biztos nem lehet jó". Szerintem meg kellene adni a választás lehetőségét, aki akar államit az fizese az állami kasszába aki viszont nem az fizese a privát alapba. Igy mindkét oldal maga dönthetne, hogy öreg napjait az államra vagy saját magára bizza e (vagy privát befektetőkre) akinek az érdeke, hogy minnél több legyen a hozam, mert ugye az ő haszna is ettől és csak ettől függ. A befektetési alapoknál meg van több szintű kockázat vállalás, kis kockázat kis nyereség de viszonylag biztos, nagy kockázat nagy nyereség, de akár veszteség is lehet. De az ember nem kisgyerek, ezt bizzák rá, nincs szüksége nanny state-re.