• NEXUS6
    #90
    Vagy éppen alátámasztja, úgy értem a lokális világvégéket.
    Tegyük fel a szupernova robbanás, illetve a hozzákapcsolódó gamma kitörés annak eredménye, hogy az energia sűrűség a vákuumot deformálja. Az egész elindítója nem annyira az energia sűrűség, mint inkább a sűrűség grádiens! Vagy is nem a sok energia egy heylen, hanem az energia eloszlásának egyenetlensége, ami egyfajta nagyléptékű párkeltéshez vezet.
    Létrejön egyfajta gravitációs doménfal, amin a részecskék kilépnek az egyik és a másik oldalon is. Az egész folyamatot nem ezek az egyes reakciók jellemzik, hanem sokkal inkább a terület/térrész topológiája és geometriája, amit egyfajta szimmetriasértés jellemez.
    A folyamat egészen addig tart, amíg egy új egyensúlyi állapotnem alakul ki.

    Ha a lényeges paraméter az energia sűrűség grádiens, akkor nem kell nagy energia, elég rettentő kevés is, csak rövid idő alatt nagyon kis helyre kell koncentrálódnia, úgy hogy a környezetével se legyen egyensúlyban.
    Pl mikor a részecskéket ütköztetik, vagy amikor valami tranzens folyamat játszódik le.