Epikurosz#305
Érdekes módon a cezúra épp a politeizmusról (változatosság, tolerancia) a monoteizmusra (absolutizmus, intolerancia) való áttérés. Épp csak villantani szeretnék: Amikor Nagy Sándor meghódította Perzsiát, annyira lenyűgözte őt a megszerzett perzsa királyi címmel isteneknek járó alattvalói hódolat (amelynek édes ízét már Egyiptomban megízlelhette), hogy elvette a megölt Dárius király leányát, és perzsa manírokat vett vel. Elvárta volna, hogy makedón és görög katonái is földrevessék magukat előtte, a hódolat jeleként. Kb. 10.000 katonáját perzsa leánnyal házasította össze (szúzai mennyegző). Annak ellenére, hogy a legtöbb görög az istenítést nem tudta elfogadni, és a katonáinak zöme aztán haza is tért hazájába, a bogár el lett ültetve az európai arisztokrácia fülébe.
A görög városállamok demokratikus berendezkedése, a római szenátusi demokrácia még ez után kb. 300 évig működött, de az ezredforduló körül azán véle befellegzett a demokráciának, beköszöntött az abszolutista egyeduralkodók kb. másfél évezredes korszaka Európában is.
(A világ többi részéről most nem beszélek, mert az amerikai hóhérpapok uralkodása, az afrikai törzsi királyságok, vagy az ázsiai despotikus államok léte most nem tárgya ennek a rövid eszemfuttatásnak.)