wanek#188
Valamilyen szinten az állatok is képesek tanulni. Sőt, a fajtársaival kommunikálni is. És azt sem tartom kizártnak, hogy az állatok között is vannak "zsenik", amik sokkal többre képesek, mint a fajtársaik.
Akinek volt hosszú időn keresztül valamilyen háziállata, és kedvencként kezelte, szerette, az megfigyelhette, hogy bizonyos dolgokat mindenféle betanítás nélkül is tudnak az ember felé kommunikálni, jelezni.
Az öntanulásra elmesélek egy történetet. Volt az anyámnak 2 macskája, egy fekete és egy cirmos. Mindkettő közönséges házi macska volt. A cirmos megfigyelte, hogy hogyan kell a kilinccsel kinyitni az ajtót, és kinyitotta. Ráugrott a kilincsre és az ajtó kinyílt. Így közlekedett a lakásban. De ez mind semmi. A fekete macska, ha be akart jönni a szobába, mindig kaparta az ajtót, így jelzett. Mi meg kinyitottuk neki az ajtót. A legnagyobb megdöbbenésünkre egy alkalommal, amikor nem ugrott fel egyikünk sem ajtót nyitni a kaparászásra, a cirmos, ami épp aludt, felébredt, odament az ajtóhoz, felugrott a kilincsre és kinyitotta az ajtót. De nem ment ki, vagyis nem azért nyitotta ki az ajtót, mert ki akart menni, hanem csak azért, hogy beengedje a feketét. Miután kinyitotta az ajtót, visszament a helyére és aludt tovább. Ettől a pillanattól fogva mindig a cirmos nyitotta a feketének az ajtót :) Hát ilyenek is vannak. A maga nemében a cirmos "zseni" volt, mert erre az ajtónyitásra senki sem tanította meg. Az meg, hogy a másiknak is kinyitotta az ajtót, egyfajta szociálódásra utaló jel.