Utópia a robotok felemelkedése?

Én is így gondolom. (Csak itt arról is megy a vita, lehetséges-e egyátalán, valaha.)

Tudod teológiát is tanítanak egyetemen. A tételek valóságát senki, semmi nem bizonyította mégis készpénznek veszik sokan.

Hurá, megjött az erõsítés!
Légy üdvözölve, bajtárs!
:-)

Maga a szív nem fáj. Amit szívfájdalommal azonosítanak, az a koszorúér-görcs, ami ha huzamosabb ideig fennáll, akkor van részleges/teljes szívizom-elhalás (infarktus). Koszorúér-görcsöm volt már, tényleg borzasztó érzés.

Õ is kutatásokról beszélt. (Történetesen én is láttam a Spektrumon azt az egyik héten még nem fél, következõn meg hirtelen igen dolgot.) Most akkor az a kérdés, melyik a hitelesebb. Vagy nem teljesen ugyanarról van szó. Mindenesetre, ha már leesett pl. a fáról a kölyök, vagy épp beleesett egy szakadékba, akkor már késõ. Ismerve a kölykök csetlését-botlását, és játékosságát, hasznos lehetett egy ilyen védelmi mechanizmus korai (legalábbis amikor már nem csak csüng az anyján) bekapcsolódása.

Na azért a szív is tud eléggé fájni. És itt nem arra gondolok, amikor lelki hatások vetítõdnek ki a szívre (projektált fájdalom), hanem amikor pl. túl alacsony az oxigénellátása, és ezt jelzik az izmok.

A relativitás-elmélet mikor épült volna be, evolúciós alapon? Ezzel szemben a hétköznapi mechanikához való alkalmazkodás bizonyára megnyilvánul genetikailag is. Gondolj pl. az egyensúlyozó rendszerre! Azt sem 0-ról tanuljuk meg, a fülben sem véletlenül vannak erre érzékelõszervek. Ugyanakkor én is úgy gondolom, hogy csak alapok vannak, amik segítik a késõbbi tanulást, elsajátítást.

"melyre a tanulmány szerint 20-50 éven belül akár sor is kerülhet."
Errõl ennyit. Ezek fake tanulmányok.. csak a pénzt köllött szétosztani.

A mesterséges intelligencia fejlesztése minimálisan haladt elõre az elmúlt 30 évben. Lényegében nem sok újat tudnak mondani a kutatók ezzel kapcsolatban, csak ami eddig nem sikerült azt kizárják az elméletekbõl.. ennyi.
Sajnos nem úgy nõ a robotok IQja, mint a számítási teljesítménye.. sõt a számítási teljesítményt is néhány milliószor meg kéne növelni ahhoz, h egy ember átlagos, a világtól kapott, online információit elemezni tudja legalább elméletben.
Már harminc éve azt mondják az "okos" jövõkutató tanulmányok, h 50 év múlva (és kitolva újabb 50re) öntudatra ébrednek a gépek, v legalábbis robbanásszerû változás következik be az MI fejlõdésében.
Amíg szilícium-chipeken és binárisan számolunk, addig biztos h nem lesz lényeges fejlõdés. Persze jobban elterjednek a katonai és a háztartást megkönnyítõ 'robotok', meg a közlekedés is automatizált lesz, de max a rovarok szintjén 'gondolkodnak' ezek a rendszerek, gépek.
Nagy ugrást csak egy (v több) merõben új technológia hozhat, ami sajnos várat magára, többnyire a profitéhes, globális IT cégek miatt.

Ilyen mentalitással csak könyvelõ lehetsz. A témához hozzászólni nem tudsz, csak másokat kritizálni. Kevés vagy öcsi.

khm, picit nézz utána jobban 😉

Ne személyeskedj, könyvelõ!

A térlátás kialakulása már néhány hónaposan elkezdõsik, és eltart(hat) egészen 6-7 éves korig. A mélység érzékelése sokkal egyszerûbb folyamat mint a valódi térlátás. A ló sem fut bele a szakadékba, pedig annak sincsen térlátása. Mindettõl függetlenül néhány hónapos kisbabák már nem másznak átegy üveglapon amit például két aszatl közé kitesznek, náluk egy héttel fiatalabbak pedig igen.

Jaj, kérlek, hát lásd már be, hogy wanek és Epikurosz nem szorul egyetemi elõadásokra, õk maguktól megmondják neked a frankót 😉 Tudod, így születtek, génejikben benne van már minden, semmi tanulás... 😊

Én ezeket egyetemi elõadáson tanultam. Elhiszem õket, amíg kísérletesen igazolva nem látom az ellenkezõjét. Ha neked vannak olyan bizonyítékaid amik ellenük szólnak akkor mutasd be nyugodtan.

Ez a lényeg!
Átültethetsz májat, szívet, tüdõt, lépet, vesét, sõt egy nap akár a páciens szemét, de az agy egy rázós eset, nem elég a kés, mert nem egy szimpla húsos szelet.
Olvastam régen a Ramajanát, vagy a Mahabharátát, abban ír két ipsérõl, kinek a fejét a nyakukról ledarálták. Elvitte õket egy istennõhöz egy embernõ, és füstölõket égetve imádkozott, hátha a fejük újra kinõ. Az istennõ jókedvében volt, és mondta a nõnek, csak tegye a fejeket a helyükre elsõnek. De jaj, tévedni emberi dolog, az asszony ügyetlen, s utólag hiába dohog, a fejeket már összecserélte, s viheti így haza kuytult férjeit estére.
A daliás termetû okos fejet kapott, és igazi Einsteinné vált legott, rosszabbul járt a satnya testû, mert esze is elment, mint a seprû. :-)
De láss csodát, nem telik el két év, és ahogy a fejekben megvolt írva, úgy alakultak vissza a testek korábbi állapotukra!

Eddig tartott a mese, ha nem hiszed járj a végére!
Rám ne számíts, mert megyek a teszkóba, teflonos hasábburgonyakiszedõt veszek karácsonyra.

Jajmár...
Nem a nyelveket ismeri, hanem a nyelvek struktúráját! Egy elõre megadott rendszer ki van építve az agyban, amelybe beleépülnek a megtanult szavak, és kifejezések. Sokszor hallható például, hogy kisgyermekek helytelenül ejtik azokat a szavakat, amelyek ragozásuk vagy valami más miatt kivételek az adott nyelvben. Ez is amiatt van, mert az elõre beépített "szabálytanuló modul" tükrében az adott szavakat úgy kell helyesen ragozni! Emellett hihetetlenül gyorsan tanulnak. Egy megfelelõ korban lévõ kisgyerek szókincse naponta akár 20-30 szóval is bõvülhet. És ez nem úgy történik, hogy leül és elkezdi betanulni õket, vagy úgy, hogy az anyuka eléül és szépen többször tagoltan elismétli neki, hogy ez a kutya, ez a lábos. Ráadásul arra is képes, hogy a különbözõ személyek által egészen másképpen kiejtett szavakról felismerje, hogy ugyanazt jelentik. Ráadásul, mint ahogy már elõttem is írták, ez a hihetetlen fogékonyság csak egy bizonyos életkorra jellemzõ. Ez nem nagyon magyarázható mással, mint azzal, hogy van egy agyrész, ami öröklötten rendelkezik a beszéd felismerésének és a nyelvtani szabályok bevésésének képességével. Ez egyébként szintén bizonyított tudományosan.
A többi amit leírtam: a kisgyermekek/kisállatok igenis rendelkeznek alapvetõ elvárásokkal az õket körülvevõ világot illetõen. Ha valami alatt nincs ami megtartja, akkor lefelé kell essen. Ha az egyik mozgékony tárgy meglöki a másikat, akkor a másik is továbbmozdul. ha egy golyó begurul egy csõ egyik végén akkor a másik végén jöhet csak ki. Ezek mind olyan dolgok, amiket mi magunk is, és a kisbabák is teljesen természetesnek veszünk mert az agyunkba beépítetten benne vannak kódolva. Így mûködik a világ amiben élünk. Egy mesterségesen elõállított tudatba ezeket mind bele kellene ültetni-és ez szvsz egyáltalán nem egyszerû. Hogyan magyaráznád el a gravitációt?

Szerintem ez nem így van, a kutatások szerint a "tériszony" vagy félelem a mélységtõl (az egészségesre gondolok, nem a túlzottra!) az a térlátás kialakulásával fejlõdik ki a gyerekekben, de ehhez meg kell tanulniuk térben látni (3 éves kor körül!), ki kell alakulnia egy csomó idegrendszeri változásnak és nem utolsó sorban el illetve le kell esniük hozzá.

"A kézátültetett beteg is tudja használni a kezét, persze újból meg kell tanulnia fogni stb." - ilyesmi inkább a filmekben van...
"Tudom mirõl beszélek, mert amikor eltörött a lábam, és ágyhoz voltam kötve másfél hónapig, utána meg kellett tanulnom járni, de megtanultam, hál' istennek, sõt, ma már futok is, mint a nyúl." - ez azért nem ugyanaz...
"Hülye is lenne a sebész, ha épp az idegi kapcsolatokat nem hozná helyre" - kopogtass be pár idegsebészhez, és reklamálj náluk, hogy a gerincsérült betegek miért lesznek bénák. Ha ez ilyen egyszerû lenne, mint ahogy írod, akkor nem lennének lebénult emberek. Vagy csak trehány orvosok vannak? Esetleg tudatlanok, akik nem jártak hozzád továbbképzésre? MEGALOL!!!!!

Íme egy kísérlet a számtalan közül:
"Felül a kisbaba, / Elõször mondja, hogy mamma, / Ha nagy a bánata, / Zokog a hangja, hogy mamma / Valami kell neki apuci elveri, mama, / Anyuskám, anyuskám ez így volt hajdanán..."
:-))

"Egy kéz vagy egy láb mondjuk azért kevésbé érzékeny terület" - ??? A végtagokkal érzel hideget-meleget, nyomást, fájdalmat, mozgatni is kéne tudni õket, stb.
"ma is vannak már szívátültetések" - persze, hogy vannak. De a szív pl. csak vezérlést kap (informatikai nyelven órajelet). Nincsenek benne sem hõ, sem egyéb érzékelõ idegcsúcsok, fájdalmat sem érzel. Tehát ebbõl a szempontból a szív egyszerûbb eset.

"számtalan kísérlettel igazolt elméletek.(Persze nem az enyémek, hanem okosabb bácsiké/néniké) "

Gondoltam is, hogy nem a tieid. Te csak úgy viselkedsz, mintha tudnád õket - világos.
:-)

Te akartad:

"Egy kisbaba, vagy kiskutya például tisztában van Newton mozgástörvényeivel, az anyagmegmaradással, a gravitációval és még rengeteg dologal, ami segíti eligazodni ebben a világban.(Mielõtt valaki belekötne, nem, nem tudják a képleteket, és gõzük sincs róla, hogy mi az, de úgy viselkednek mintha tudnák!)"

Gondolom nyelveket is ismer a kisbaba, nincs is szükség megtanítani.
Tán még a relativitás-elméletet is ismeri, no nem a képleteket, de úgy viselkedik, mintha tudná. Például, kacsint a csillagokra, ti kis huncutok, megint elhajlítgattátok a fényetek. Az ikertestvérére meg gyanúsan pislog, annyira kapálózik, biztos õ akar fénysebességgel repülni, és imígyen lassabban öregedni, a kis gézengúz. Meg is tépkedi a pelenkáját.

Amiket tényként "állítottam be" azok nem az én elképzeléseim, hanem számtalan kísérlettel igazolt elméletek.(Persze nem az enyémek, hanem okosabb bácsiké/néniké) Ha érdekel a téma nyugottan olvass/nézz utána és látod, hogy ezeket nem én szoptam ki a kisujjamból, jelenleg is elég komoly kutatás alatt állnak.
Ami a vélemény az egészbõl, az az, hogy ma még nem tudjuk ezeket a születéskor már meglévõ struktúrákat szimulálni. Ezt arra alapozom, hogy az eddig bemutatott (vagy általam látott) robotok egyike sem rendelkezett velük, sõt szinte a teljes "intelligenciájukat" kitölti ezeknek a szimulálása.

De az a kéz elõtte egy másik emberé volt, vele egyûtt nõtt meg, nem egy keltetõgépben. 😊 Az idegsejtek (a test bármely pontján) aktív mûködés közben építik ki a kapcsolataikat, az erek is az igényneknek megfelelõen hálózzák be a testet, és itt van az a bizonyos sejtek közötti kapcsolat (bár a belsõ szervekben intenzívebb).

btw, egyébként ez egy rossz szemlélet, hogy úgy vesszük, mintha a születéskor kezdõdne minden, és mondunk ilyeneket, hogy "pár naposan", stb. Születéskor csak annyi történik, hogy a jó melegbõl kikerül a szabadba. Persze el kell kezdeni lélegezni, meg még 1-2 dolog. De a szellemi fejlõdés ilyenkor már javában zajlik. Már az anyja hasában is figyel pl. a hangokra (össze is rezzen a zajra), stb. Némi segítséggel (pl. hipnózis) bõven a születés elõtti idõszakra is vissza tudunk emlékezni.

Azt azért lehet látni, hogy nem csak úgy bámul bele a vakvilágba, és ha ilyen azonosítható formát lát meg, bang, beáll rá, mint egy célkövetõ, csak tüzelés helyett mosolyogni kezd, mint a fakutya. 😊 Ennél sokkal, de sokkal többet tudnak már pár naposan is. (Mondjuk vannak különbségek csecsemõ és csecsemõ között.) És az a tudatocska is már akkor is ott pislákol.

Ne írj butaságot! A kézátültetett beteg is tudja használni a kezét, persze újból meg kell tanulnia fogni stb.
Tudom mirõl beszélek, mert amikor eltörött a lábam, és ágyhoz voltam kötve másfél hónapig, utána meg kellett tanulnom járni, de megtanultam, hál' istennek, sõt, ma már futok is, mint a nyúl.
:-)

Hülye is lenne a sebész, ha épp az idegi kapcsolatokat nem hozná helyre, bár ez nem olyan 1xû, mint pld, az ereket, inakat, izmokat összekapcsolni. Ha megvan az idegi kapcsolat, akkor az agy tanulással hozzárendeli a megfelelõ RAM-ot.

Azt, hogy tényként állítod be az elképzeléseid. Én is írok elméletekrõl, de jelzem, hogy esetleg.
Ha beépített tudástárral születünk, nagyon szegényes lehet az a tudástár. Ilyenformán meg a partmenti kõ is okos, mert nem megy bele a patakba, hogy elsodorja, isten tudja hová.

Százötven éve már próbálkoztak motoros repülõgép építésével. De gõzgéppel nem lehet ilyen repülõt építeni!

Pontosítánék: szerintem 50 éven belül nem születik meg valódi mesterséges személyiség.

Egyszerûen nem abba az irányba halad a technológia.

Hiába létezik az emberi agy struktúrájához roppant közelálló és bámulatos képességû hibrid (analóg/digitális) CPU, egyszerûen csak speciális feladatokra használjuk. És a programozásához szükséges, a káoszelméletet (összetett dinamikus rendszerek) is érintõ ismeretekkel még mindíg nem rendelkezünk.

Ehelyett nyomatjuk itt a kórkettõ duót, a tiszta digitális technológiát ezerrel, ami hardeveresen nem alkalmas az élõ szervezetek idegrendszerét szimuláló mûködésre.

Amúgy most kattantam rá a Sims2-re. A programozók nagyon jól eltalálták, hogy néhány jellemzõ paraméterrel, egy két tucat mozgásformával, milyen jól lehet szimulálni egy ember, sõt egy közösség életét. Ráadásul a karakterek még tanulásra is képesek, érzékelik egymás jelenlétét, folyamatos interakcióban állnak a környezetükkel, ami visszahat rájuk stb.

Szal ez az egész csodálatos! De a magam részérõl nem várnám, hogy az Mi-k ennél valaha is többre lennének képesek.

Bármennyire is erölködik a tudomány, nem hiszem hogy valaha is megszületik a kibernetikus-kisjézus.

Hát igen régebben télleg úgy képzelték el a mesterséges intelligenciát, hogy egy csomó dolgot benyomattak az adatbázisába, aztán kész.

Csak ugye az embernél is az említett módon, a képességek keresztül struktúráltak az információk, ráadásul az ember memóriája párhuzamos, asszociatív és mondhatni holografikus. pl az egyik infóhoz a másikon keresztül jutsz el: nem jut eszedbe az illetõ neve és megpróbálsz olyan eseményre gondolni, ahol elhangzott, vagy leírva láttad. Konkrét adatoknál nem túl gyors (ezért nyûglõdünk annyit a magolással a suliban) viszont az egész személyre, objektumra vonatkozó infó a keresés után azonnal rendelkezésre áll. Mininden régi emlékkel, a tested minden paraméterével, meghallod a szerelmed nevét, és már dobog is a szived ezerrel. Ezeknél a régebbi MI próbálkozásoknál ez nem igazán mûködött volna, egy-két hónap tanulás után mindíg belassultak, mire végigpörgették a winyójukon a keresést.
A nagyobb kapacitás is arra volt jó, hogy gyorsabban tanultak ezért gyorsabban kerültek használhatatlan állapotba😉))

Ezt mondom! Arra reagált, hogy lát egy pont pont vesszõcskét, mert ez be van kódolva a kis buksijába. Aztán pár óra alatt rájön (mert ez is be van kódolva) hogy az a jószagú az a mama és arra vigyorog (ami szintén be van kódolva, hogy hogy kell), az a sörszagú szúrós-bõrû az meg az apa. Ezeket az embereket fogadja el, beazonosítja õket, ha nincsenek a közelébe akkor beindul a hiszti, illetve egy idõ után elszakad tõlük és új papát-mamát keres a környezetben.

Ezért káros a születés után elszakítani az anyjától a gyereket és külön teremben tárolni õket, mert nem tud rendesen kialakulni a megfelelõ kapcsolat köztük, ami aztán felnõtt korban is kihat, olyan Freud-osan.😉))

Persze, arról nem is szólva, hogy az sem mindegy, hogy mit tanul meg a kiskölök.
Ugye nem mindegy, hogy a szomszéd szobában beszélgetõ Józsi nagybácsi hangja ragad meg a fejében, vagy éppen az ablak alatt kószáló Bodri csaholása. Az ilyesmik is mind veleszületetten "be vannak építve". Ez egy amolyan "ezekre figyelj, mert ezek fontosak" mechanizmus. Egy tanulékony MI ilyenek nélkül felhalmozna egy csomó tök felesleges információt, amíg megtelne a mamóriája...

Ja, persze. Egy nap majd beállít hozzám egy halom robotnak nevezett smd-alkatrész, némi elektronika meg fogaskerék, és közli hogy neki márpedig ilyen meg olyan ÁLLAMPOLGÁRI és egyéb jogai vannak, tehát kövessem, vagy adjak át neki valamit, vagy akármi. Ha lesz benne winyó meg proci kiszedem, a maradékot pedig dhl-el fogom kiküldeni a nagybátyámnak Kanadába hogy ássa el ott.

Ja, egyébként az, hogy egyeseknél bizonyos funkciók egy-az-egyben hiányoznak, azt mutatja, hogy ezek egyfajta önálló "modulok", amiknek valamilyen problémája van náluk.

Akkor nem nézett volna pontosan a szemembe minden alkalommal... 😊 Majd nem nézte volna meg az orromat, stb. 😊

Micsoda részletekbe tudsz te belekötni. 😊 Jó, akkor hagyjuk a fát. A földön élve is volt "mélységi veszélyforrás": pl. egy gödör, vagy épp szakadék. Egyébként az egykori fán élést a szorítási reflexszel igazolják asszem.

Egy kéz vagy egy láb mondjuk azért kevésbé érzékeny terület, és ma is vannak már szívátültetések, szóval van értelme...
A baj az az összeférhetetlenséggel szokott lenni, ezt lehetne kiküszöbölni a klónozott szervekkel, de ez ugye már nem ez a téma 😊

Hogy ne ragozzuk tovább, mert felesleges és értelmetlen: aki balesetet szenved és eltörik a gerince, az általában deréktól lefele lebénul. Az orvosok nem tudják a megfelelõ idegeket összekapcsolni, ezért a bénulás maradandó lesz. Egy szerv növesztése esetén ez a probléma ugyanúgy fennáll, tehát sok értelme nincs.

Szerintem az nem okoskodás, hanem tény. "Be van építve" az anyagi világban, illetve a térben való eligazodás alap készlettára, nem teljesen 0-ról indul.

Az egy dolog hogy mi keltette fel a baba figyelmét az egy másik, hogy mit látott belõle.

Egy kismacska is - amivel a kísérletet végezték - csak bizonyos idõ elteltével tanult meg látni, pedig a macskák viszonylag talán még fejlettebben is születnek mint az ember. A macskát fiatal korban bizonyos módon kialakított ingerszegény környezetbe helyezve, késöbb alapformákat nem látott meg felnött korában sem! Az emberbe sem tiszta képességek vannak bekódolva, hanem az hogy csak ezeket a képességeket tudjuk kifejleszteni magunkban (az életünk egy meghatározott szakaszában).

Pl a legtriviálisabb emberre jellemzõ képesség a beszéd. Milyen szuper kompjúter kéne a baba fejében ehhez az összetett kommunikációs rendszer megtanulásához, ha nem lenne az egész elõre "hardvired" módon a fejünkbe építve. És anyanyelve csak az lesz az embernek, amit bizonyos korig (az "érzékeny idõszak" végéig) elsajátít. Utána képtelenség egy nyelvet anyanyelvi szinten megtanulni.

De a másik oldalról közelítve, sokan vannak akiknek bizonyos jól meghatározható képességeik hiányoznak, pl nem tudnak arcokat felismerni, megjegyezni. Vagy nem képesek a másik érzelmeire következtetni, de ettõl inteeligens "épeszû" módon csinálnak minden mást.

Ezek a képességek meghatározhatók, akár programot is tudunk rá írni és betölthetjuk egy számítógépbe. amit aztán mobillá, robottá is tehetünk.

De ahogy azt már megbeszéltük tudata az valszeg nem lesz egy szál se.
A tükör sem néz ránk visza ha mi belenézünk.

Ja, egyébként lehet, hogy néhány egyéb testrész, szerv növesztése ügyében is problémák lépnek majd fel. Ugyanis azok is élõ sejtekbõl vannak, amiknek meg kell tanulniuk kommunikálni egymással, és az idegrendszerrel is. Egy "biorobot" a test, mint már valaki írta, csakhogy sokkal bonyolultabb egy "szerkezet", mint azt a legtöbben képzelik.

"a mélységtõl való ösztönös félelem még akkor alakulhatott ki, amikor még a fán voltunk" - erre semmilyen bizonyíték nincs. Mármint a fákon való élésrõl. Ha elfogadjuk azt, hogy az embernek és a majomnak közös õse volt, még az sem garantál semmit. A gorillák például nem fán élnek...

Felnõtt emberi agyat nem lehet csak úgy növeszteni. Felnõtt méretû agyat lehet, de az teljesen üres lesz. Nemcsak az egyes agysejtekben tárolt adatok fognak hiányozni, hanem a megfelelõ összeköttetések is, amik a tapasztalatokkal és egyebekkel alakulnak ki. Variációik száma egyébként több, mint a galaxisunk atomjainak száma. (Tudom, ez nagyon sok, de mégis.)

A "kisbaba" ebbõl a szempontból elég rossz példa, mert a csecsemõk - legalábbis az állatvilághoz képest - nagyon magatehetetlenek. Az állatvilágban viszont nagyon jól megfigyelhetõk bizonyos "beépített programok". Pl. a kenguru, amikor megszületik, egészen apró kis valami, de felmászik az erszénybe, és rátapad az emlõre. A tojásból kikelvén a kis teknõcök kiássák magukat a homok alól, és usgyi a tenger. Még csak véletlenül sem indulnak el rossz irányban. És még hosszasan lehetne sorolni a példákat, hogy közvetlenül a születés utáni pillanatokban milyen mechanizmusok indulnak el automatikusan.
Az állatok is képesek tapasztalatokat gyûjteni, és bizonyos szinten tanulni is (máskülönben idomíthatóak sem lennének).

"intelligens szavazóképes robotba" - miért kéne egy robotnak szavazni? Már a kiindulás is rossz, ragozni meg teljesen felesleges. Elvégre a csirkék sem szavazhatnak arról, hogy meg akarjuk-e enni õket... A robotok pedig ugyanúgy az ember valamilyen célját kell hogy megvalósítsák, mint pl. a csirkék a táplálkozást.

Sokan azt hiszik, a "robottest" kapásból 10x-100x akkora élettartamot ad (az is kérdés, kinek, minek). Közben nincs olyan anyag, ami rekonstrukció nélkül annyi igénybevételt, mint ami egy átlagos emberi testet ér, pár hónapnál tovább bírna. A rekonstrukciót nano-javítórobotokkal képzelhetõ el. Na de azoknak is elég intelligenseknek kell lenniük... Közben nemhogy akkora méretekben, de milliószor nagyobban sem sikerül ez még sokáig. Kivételesen jó a cím: sok itt az utópia. (Bár valami, valamikor csak összejön - talán hasznos is lesz, nem káros.)

Ha már ilyen kedvesen reagáltál, akkor esetleg leírnád azt is, hogy mit kifogásolsz abban a mondatban...

Pont fix.

"az emberi agy(és mellesleg az állati is) nagyon komoly beépített tudástárral rendelkezik a születéskor. És itt most nem a köznapi értelemben "ösztön"-nek nevezett dolgokra kell gondolni. Egy kisbaba, vagy kiskutya például tisztában van Newton mozgástörvényeivel, az anyagmegmaradással, a gravitációval és még rengeteg dologal, ami segíti eligazodni ebben a világban.(Mielõtt valaki belekötne, nem, nem tudják a képleteket, és gõzük sincs róla, hogy mi az, de úgy viselkednek mintha tudnák!)"

Írj még ilyen szórakoztató okoskodást, aranyozd be a karácsonyunkat. :-)