#142
Hát igen régebben télleg úgy képzelték el a mesterséges intelligenciát, hogy egy csomó dolgot benyomattak az adatbázisába, aztán kész.
Csak ugye az embernél is az említett módon, a képességek keresztül struktúráltak az információk, ráadásul az ember memóriája párhuzamos, asszociatív és mondhatni holografikus. pl az egyik infóhoz a másikon keresztül jutsz el: nem jut eszedbe az illető neve és megpróbálsz olyan eseményre gondolni, ahol elhangzott, vagy leírva láttad. Konkrét adatoknál nem túl gyors (ezért nyűglődünk annyit a magolással a suliban) viszont az egész személyre, objektumra vonatkozó infó a keresés után azonnal rendelkezésre áll. Mininden régi emlékkel, a tested minden paraméterével, meghallod a szerelmed nevét, és már dobog is a szived ezerrel. Ezeknél a régebbi MI próbálkozásoknál ez nem igazán működött volna, egy-két hónap tanulás után mindíg belassultak, mire végigpörgették a winyójukon a keresést.
A nagyobb kapacitás is arra volt jó, hogy gyorsabban tanultak ezért gyorsabban kerültek használhatatlan állapotba;)))