273
  • Epikurosz
    #153
    "számtalan kísérlettel igazolt elméletek.(Persze nem az enyémek, hanem okosabb bácsiké/néniké) "

    Gondoltam is, hogy nem a tieid. Te csak úgy viselkedsz, mintha tudnád őket - világos.
    :-)
  • Epikurosz
    #152
    Te akartad:

    "Egy kisbaba, vagy kiskutya például tisztában van Newton mozgástörvényeivel, az anyagmegmaradással, a gravitációval és még rengeteg dologal, ami segíti eligazodni ebben a világban.(Mielőtt valaki belekötne, nem, nem tudják a képleteket, és gőzük sincs róla, hogy mi az, de úgy viselkednek mintha tudnák!)"

    Gondolom nyelveket is ismer a kisbaba, nincs is szükség megtanítani.
    Tán még a relativitás-elméletet is ismeri, no nem a képleteket, de úgy viselkedik, mintha tudná. Például, kacsint a csillagokra, ti kis huncutok, megint elhajlítgattátok a fényetek. Az ikertestvérére meg gyanúsan pislog, annyira kapálózik, biztos ő akar fénysebességgel repülni, és imígyen lassabban öregedni, a kis gézengúz. Meg is tépkedi a pelenkáját.
  • Cuchulainn
    #151
    Amiket tényként "állítottam be" azok nem az én elképzeléseim, hanem számtalan kísérlettel igazolt elméletek.(Persze nem az enyémek, hanem okosabb bácsiké/néniké) Ha érdekel a téma nyugottan olvass/nézz utána és látod, hogy ezeket nem én szoptam ki a kisujjamból, jelenleg is elég komoly kutatás alatt állnak.
    Ami a vélemény az egészből, az az, hogy ma még nem tudjuk ezeket a születéskor már meglévő struktúrákat szimulálni. Ezt arra alapozom, hogy az eddig bemutatott (vagy általam látott) robotok egyike sem rendelkezett velük, sőt szinte a teljes "intelligenciájukat" kitölti ezeknek a szimulálása.
  • dez
    #150
    De az a kéz előtte egy másik emberé volt, vele egyűtt nőtt meg, nem egy keltetőgépben. :) Az idegsejtek (a test bármely pontján) aktív működés közben építik ki a kapcsolataikat, az erek is az igényneknek megfelelően hálózzák be a testet, és itt van az a bizonyos sejtek közötti kapcsolat (bár a belső szervekben intenzívebb).
  • dez
    #149
    btw, egyébként ez egy rossz szemlélet, hogy úgy vesszük, mintha a születéskor kezdődne minden, és mondunk ilyeneket, hogy "pár naposan", stb. Születéskor csak annyi történik, hogy a jó melegből kikerül a szabadba. Persze el kell kezdeni lélegezni, meg még 1-2 dolog. De a szellemi fejlődés ilyenkor már javában zajlik. Már az anyja hasában is figyel pl. a hangokra (össze is rezzen a zajra), stb. Némi segítséggel (pl. hipnózis) bőven a születés előtti időszakra is vissza tudunk emlékezni.
  • dez
    #148
    Azt azért lehet látni, hogy nem csak úgy bámul bele a vakvilágba, és ha ilyen azonosítható formát lát meg, bang, beáll rá, mint egy célkövető, csak tüzelés helyett mosolyogni kezd, mint a fakutya. :) Ennél sokkal, de sokkal többet tudnak már pár naposan is. (Mondjuk vannak különbségek csecsemő és csecsemő között.) És az a tudatocska is már akkor is ott pislákol.
  • Epikurosz
    #147
    Ne írj butaságot! A kézátültetett beteg is tudja használni a kezét, persze újból meg kell tanulnia fogni stb.
    Tudom miről beszélek, mert amikor eltörött a lábam, és ágyhoz voltam kötve másfél hónapig, utána meg kellett tanulnom járni, de megtanultam, hál' istennek, sőt, ma már futok is, mint a nyúl.
    :-)

    Hülye is lenne a sebész, ha épp az idegi kapcsolatokat nem hozná helyre, bár ez nem olyan 1xű, mint pld, az ereket, inakat, izmokat összekapcsolni. Ha megvan az idegi kapcsolat, akkor az agy tanulással hozzárendeli a megfelelő RAM-ot.
  • Epikurosz
    #146
    Azt, hogy tényként állítod be az elképzeléseid. Én is írok elméletekről, de jelzem, hogy esetleg.
    Ha beépített tudástárral születünk, nagyon szegényes lehet az a tudástár. Ilyenformán meg a partmenti kő is okos, mert nem megy bele a patakba, hogy elsodorja, isten tudja hová.
  • NEXUS6
    #145
    Százötven éve már próbálkoztak motoros repülőgép építésével. De gőzgéppel nem lehet ilyen repülőt építeni!
  • NEXUS6
    #144
    Pontosítánék: szerintem 50 éven belül nem születik meg valódi mesterséges személyiség.

    Egyszerűen nem abba az irányba halad a technológia.

    Hiába létezik az emberi agy struktúrájához roppant közelálló és bámulatos képességű hibrid (analóg/digitális) CPU, egyszerűen csak speciális feladatokra használjuk. És a programozásához szükséges, a káoszelméletet (összetett dinamikus rendszerek) is érintő ismeretekkel még mindíg nem rendelkezünk.

    Ehelyett nyomatjuk itt a kórkettő duót, a tiszta digitális technológiát ezerrel, ami hardeveresen nem alkalmas az élő szervezetek idegrendszerét szimuláló működésre.
  • NEXUS6
    #143
    Amúgy most kattantam rá a Sims2-re. A programozók nagyon jól eltalálták, hogy néhány jellemző paraméterrel, egy két tucat mozgásformával, milyen jól lehet szimulálni egy ember, sőt egy közösség életét. Ráadásul a karakterek még tanulásra is képesek, érzékelik egymás jelenlétét, folyamatos interakcióban állnak a környezetükkel, ami visszahat rájuk stb.

    Szal ez az egész csodálatos! De a magam részéről nem várnám, hogy az Mi-k ennél valaha is többre lennének képesek.

    Bármennyire is erölködik a tudomány, nem hiszem hogy valaha is megszületik a kibernetikus-kisjézus.
  • NEXUS6
    #142
    Hát igen régebben télleg úgy képzelték el a mesterséges intelligenciát, hogy egy csomó dolgot benyomattak az adatbázisába, aztán kész.

    Csak ugye az embernél is az említett módon, a képességek keresztül struktúráltak az információk, ráadásul az ember memóriája párhuzamos, asszociatív és mondhatni holografikus. pl az egyik infóhoz a másikon keresztül jutsz el: nem jut eszedbe az illető neve és megpróbálsz olyan eseményre gondolni, ahol elhangzott, vagy leírva láttad. Konkrét adatoknál nem túl gyors (ezért nyűglődünk annyit a magolással a suliban) viszont az egész személyre, objektumra vonatkozó infó a keresés után azonnal rendelkezésre áll. Mininden régi emlékkel, a tested minden paraméterével, meghallod a szerelmed nevét, és már dobog is a szived ezerrel. Ezeknél a régebbi MI próbálkozásoknál ez nem igazán működött volna, egy-két hónap tanulás után mindíg belassultak, mire végigpörgették a winyójukon a keresést.
    A nagyobb kapacitás is arra volt jó, hogy gyorsabban tanultak ezért gyorsabban kerültek használhatatlan állapotba;)))
  • NEXUS6
    #141
    Ezt mondom! Arra reagált, hogy lát egy pont pont vesszőcskét, mert ez be van kódolva a kis buksijába. Aztán pár óra alatt rájön (mert ez is be van kódolva) hogy az a jószagú az a mama és arra vigyorog (ami szintén be van kódolva, hogy hogy kell), az a sörszagú szúrós-bőrű az meg az apa. Ezeket az embereket fogadja el, beazonosítja őket, ha nincsenek a közelébe akkor beindul a hiszti, illetve egy idő után elszakad tőlük és új papát-mamát keres a környezetben.

    Ezért káros a születés után elszakítani az anyjától a gyereket és külön teremben tárolni őket, mert nem tud rendesen kialakulni a megfelelő kapcsolat köztük, ami aztán felnőtt korban is kihat, olyan Freud-osan.;)))
  • Cuchulainn
    #140
    Persze, arról nem is szólva, hogy az sem mindegy, hogy mit tanul meg a kiskölök.
    Ugye nem mindegy, hogy a szomszéd szobában beszélgető Józsi nagybácsi hangja ragad meg a fejében, vagy éppen az ablak alatt kószáló Bodri csaholása. Az ilyesmik is mind veleszületetten "be vannak építve". Ez egy amolyan "ezekre figyelj, mert ezek fontosak" mechanizmus. Egy tanulékony MI ilyenek nélkül felhalmozna egy csomó tök felesleges információt, amíg megtelne a mamóriája...
  • SoulHUN
    #139
    Ja, persze. Egy nap majd beállít hozzám egy halom robotnak nevezett smd-alkatrész, némi elektronika meg fogaskerék, és közli hogy neki márpedig ilyen meg olyan ÁLLAMPOLGÁRI és egyéb jogai vannak, tehát kövessem, vagy adjak át neki valamit, vagy akármi. Ha lesz benne winyó meg proci kiszedem, a maradékot pedig dhl-el fogom kiküldeni a nagybátyámnak Kanadába hogy ássa el ott.
  • dez
    #138
    Ja, egyébként az, hogy egyeseknél bizonyos funkciók egy-az-egyben hiányoznak, azt mutatja, hogy ezek egyfajta önálló "modulok", amiknek valamilyen problémája van náluk.
  • dez
    #137
    Akkor nem nézett volna pontosan a szemembe minden alkalommal... :) Majd nem nézte volna meg az orromat, stb. :)
  • dez
    #136
    Micsoda részletekbe tudsz te belekötni. :) Jó, akkor hagyjuk a fát. A földön élve is volt "mélységi veszélyforrás": pl. egy gödör, vagy épp szakadék. Egyébként az egykori fán élést a szorítási reflexszel igazolják asszem.
  • Cuchulainn
    #135
    Egy kéz vagy egy láb mondjuk azért kevésbé érzékeny terület, és ma is vannak már szívátültetések, szóval van értelme...
    A baj az az összeférhetetlenséggel szokott lenni, ezt lehetne kiküszöbölni a klónozott szervekkel, de ez ugye már nem ez a téma :)
  • wanek
    #134
    Hogy ne ragozzuk tovább, mert felesleges és értelmetlen: aki balesetet szenved és eltörik a gerince, az általában deréktól lefele lebénul. Az orvosok nem tudják a megfelelő idegeket összekapcsolni, ezért a bénulás maradandó lesz. Egy szerv növesztése esetén ez a probléma ugyanúgy fennáll, tehát sok értelme nincs.
  • dez
    #133
    Szerintem az nem okoskodás, hanem tény. "Be van építve" az anyagi világban, illetve a térben való eligazodás alap készlettára, nem teljesen 0-ról indul.
  • NEXUS6
    #132
    Az egy dolog hogy mi keltette fel a baba figyelmét az egy másik, hogy mit látott belőle.

    Egy kismacska is - amivel a kísérletet végezték - csak bizonyos idő elteltével tanult meg látni, pedig a macskák viszonylag talán még fejlettebben is születnek mint az ember. A macskát fiatal korban bizonyos módon kialakított ingerszegény környezetbe helyezve, késöbb alapformákat nem látott meg felnött korában sem! Az emberbe sem tiszta képességek vannak bekódolva, hanem az hogy csak ezeket a képességeket tudjuk kifejleszteni magunkban (az életünk egy meghatározott szakaszában).

    Pl a legtriviálisabb emberre jellemző képesség a beszéd. Milyen szuper kompjúter kéne a baba fejében ehhez az összetett kommunikációs rendszer megtanulásához, ha nem lenne az egész előre "hardvired" módon a fejünkbe építve. És anyanyelve csak az lesz az embernek, amit bizonyos korig (az "érzékeny időszak" végéig) elsajátít. Utána képtelenség egy nyelvet anyanyelvi szinten megtanulni.

    De a másik oldalról közelítve, sokan vannak akiknek bizonyos jól meghatározható képességeik hiányoznak, pl nem tudnak arcokat felismerni, megjegyezni. Vagy nem képesek a másik érzelmeire következtetni, de ettől inteeligens "épeszű" módon csinálnak minden mást.

    Ezek a képességek meghatározhatók, akár programot is tudunk rá írni és betölthetjuk egy számítógépbe. amit aztán mobillá, robottá is tehetünk.

    De ahogy azt már megbeszéltük tudata az valszeg nem lesz egy szál se.
    A tükör sem néz ránk visza ha mi belenézünk.
  • dez
    #131
    Ja, egyébként lehet, hogy néhány egyéb testrész, szerv növesztése ügyében is problémák lépnek majd fel. Ugyanis azok is élő sejtekből vannak, amiknek meg kell tanulniuk kommunikálni egymással, és az idegrendszerrel is. Egy "biorobot" a test, mint már valaki írta, csakhogy sokkal bonyolultabb egy "szerkezet", mint azt a legtöbben képzelik.
  • wanek
    #130
    "a mélységtől való ösztönös félelem még akkor alakulhatott ki, amikor még a fán voltunk" - erre semmilyen bizonyíték nincs. Mármint a fákon való élésről. Ha elfogadjuk azt, hogy az embernek és a majomnak közös őse volt, még az sem garantál semmit. A gorillák például nem fán élnek...
  • dez
    #129
    Felnőtt emberi agyat nem lehet csak úgy növeszteni. Felnőtt méretű agyat lehet, de az teljesen üres lesz. Nemcsak az egyes agysejtekben tárolt adatok fognak hiányozni, hanem a megfelelő összeköttetések is, amik a tapasztalatokkal és egyebekkel alakulnak ki. Variációik száma egyébként több, mint a galaxisunk atomjainak száma. (Tudom, ez nagyon sok, de mégis.)
  • wanek
    #128
    A "kisbaba" ebből a szempontból elég rossz példa, mert a csecsemők - legalábbis az állatvilághoz képest - nagyon magatehetetlenek. Az állatvilágban viszont nagyon jól megfigyelhetők bizonyos "beépített programok". Pl. a kenguru, amikor megszületik, egészen apró kis valami, de felmászik az erszénybe, és rátapad az emlőre. A tojásból kikelvén a kis teknőcök kiássák magukat a homok alól, és usgyi a tenger. Még csak véletlenül sem indulnak el rossz irányban. És még hosszasan lehetne sorolni a példákat, hogy közvetlenül a születés utáni pillanatokban milyen mechanizmusok indulnak el automatikusan.
    Az állatok is képesek tapasztalatokat gyűjteni, és bizonyos szinten tanulni is (máskülönben idomíthatóak sem lennének).

    "intelligens szavazóképes robotba" - miért kéne egy robotnak szavazni? Már a kiindulás is rossz, ragozni meg teljesen felesleges. Elvégre a csirkék sem szavazhatnak arról, hogy meg akarjuk-e enni őket... A robotok pedig ugyanúgy az ember valamilyen célját kell hogy megvalósítsák, mint pl. a csirkék a táplálkozást.
  • dez
    #127
    Sokan azt hiszik, a "robottest" kapásból 10x-100x akkora élettartamot ad (az is kérdés, kinek, minek). Közben nincs olyan anyag, ami rekonstrukció nélkül annyi igénybevételt, mint ami egy átlagos emberi testet ér, pár hónapnál tovább bírna. A rekonstrukciót nano-javítórobotokkal képzelhető el. Na de azoknak is elég intelligenseknek kell lenniük... Közben nemhogy akkora méretekben, de milliószor nagyobban sem sikerül ez még sokáig. Kivételesen jó a cím: sok itt az utópia. (Bár valami, valamikor csak összejön - talán hasznos is lesz, nem káros.)
  • Cuchulainn
    #126
    Ha már ilyen kedvesen reagáltál, akkor esetleg leírnád azt is, hogy mit kifogásolsz abban a mondatban...
  • Epikurosz
    #125
    Pont fix.
  • Epikurosz
    #124
    "az emberi agy(és mellesleg az állati is) nagyon komoly beépített tudástárral rendelkezik a születéskor. És itt most nem a köznapi értelemben "ösztön"-nek nevezett dolgokra kell gondolni. Egy kisbaba, vagy kiskutya például tisztában van Newton mozgástörvényeivel, az anyagmegmaradással, a gravitációval és még rengeteg dologal, ami segíti eligazodni ebben a világban.(Mielőtt valaki belekötne, nem, nem tudják a képleteket, és gőzük sincs róla, hogy mi az, de úgy viselkednek mintha tudnák!)"

    Írj még ilyen szórakoztató okoskodást, aranyozd be a karácsonyunkat. :-)
  • dez
    #123
    bocsánat, anyját :)
  • dez
    #122
    Ja, a másikra: a mélységtől való ösztönös félelem még akkor alakulhatott ki, amikor még a fán voltunk... Itt a tanulással szerzett tudás már kicsit elkésett lenne. Az, hogy nem rögtön a születéstől működik, azért nem probléma, mert addig úgysem jut eszébe egyedül mászkálni, hanem - egy másik ösztön miatt - úgy szorítja az annyát, ahogy bírja.
  • dez
    #121
    "Egy csecsemo nemsok mindent lat a kezdeti idoszakban.."

    Ez egy közkeletű tévhit szerintem. Vagy babánként eltérő. Láttam olyan babát, aki 1 napos (pontosabban 9 hónap + 1 napos!) korában már alaposan körülnézett, és különösen az emberek arcát nézte meg, érdeklődéssel. 3 naposan meg a képeket a falon!
  • Cuchulainn
    #120
    És minden kisbaba pont abban az egy hétben bucskázott le a párnáról mi? :) Most ezzel nem vitázok,(nem a topikba tartozik, de ha akarod privátban vagy valahol írhatok róla) de hidd el, nagyon komoly kutatások folytak e tekintetben és nem azért mászik át rajta mert nem látja mi van ott...
    De nem is ez a lényege annak amit itt szajkózok, hanem az, hogy az emberi agy(és mellesleg az állati is) nagyon komoly beépített tudástárral rendelkezik a születéskor. És itt most nem a köznapi értelemben "ösztön"-nek nevezett dolgokra kell gondolni. Egy kisbaba, vagy kiskutya például tisztában van Newton mozgástörvényeivel, az anyagmegmaradással, a gravitációval és még rengeteg dologal, ami segíti eligazodni ebben a világban.(Mielőtt valaki belekötne, nem, nem tudják a képleteket, és gőzük sincs róla, hogy mi az, de úgy viselkednek mintha tudnák!)
    Egy robotba, legalábbis egy olyan "igazi" intelligens szavazóképes robotba mindenképp bele kéne ültetni valami hasonló mechanizmust, mert ezek, és hasonlók adják a mi tanulásunk alapjait. Egyfajta keretként szolgálnak arra vonatkozóan, hogy mi az amit meg kell és meg lehet tanulni és mi az amit felesleges.
    Attól pedig, hogy egyáltalán a saját ilyenfajta képességeinket megértsük még messze vagyunk.
  • Epikurosz
    #119
    Én arra a reménybeli technikára gondoltam, amellyel végtagokat lehet majd növeszteni. Egy idő után már egész test növesztése (klónozása) is lehetséges lesz, tehát fizikailag nem kell kivárni x évet, de a tudat átadása az új testbe, no ez már rázósabb ügy.
  • wanek
    #118
    A klónozással az a baj, hogy nem felnőtt ember készül ugyanazzal a tudással, mint a donor, hanem ugyanúgy fel kell nőnie, nulla tudásról indulva. De akkor meg minek a klónozás, létezik szaporodás is :)
  • wanek
    #117
    Talán nem kéne összekeverni egy agyatlan forgatókönyvíró marhaságait a realitásokkal.

    "Egy nap majd sikerül lemásolni az embert" - tudod, ez nap mint nap megtörténik. Milliárdos nagyságrendben. És olyan szinten nem kell hozzá tudás, hogy erre az állatok és növények is képesek. Úgy hívják, hogy szaporodás :)

    "Ki meri megmondani mi lessz 1 millió vagy akár 10000 év múlva?" - ez nem bátorság kérdése, mert nem kell hozzá merészség. Egyébként nem lessz, hanem lesz. Hány éves vagy?
  • Epikurosz
    #116
    Én is ezt akartam írni Borzpapírnak, aki amúgy csak fosta ide a badarságait.
    Másik: vitáztunk a kicsi géprovarokról. Ott is a kutatók eljutottak oda, hogy a természet alkotta rovaroknál nincs jobb. Minek fémből, műanyagból rovart gyártani, amelynek az energiaellását majdnem lehetetlen hatékonyan megoldani, amikor a természet ezt rég megcsinálta? Igazából az emberi robotkészítés legegyszerűbb módja a klónozás. Ha klónoznak valakit, akkor annak lehet hét élete, lehet egyszerre több helyen is, például. Annyira furcsa sem lenne, mert már vannak egypetéjű ikrek. Mindösszesen erkölcsi aggályok vannak itten, és jogiak. No persze, egy ilyen "robot" ugyanolyan törékeny lenne, mint az eredeti ember, extrém körülmények között nem tudna jobban teljesíteni.
  • Kornan
    #115
    Szerintem sem valószínű az a 20-50 év.Inkább 50-200 év.Fura ,hogy régi scifik írói miket gondoltak,hogy mi lessz 2000-ben.Nem számítottak arra,hogy ott hagyjuk a holdat...Pl space1999,régi star trek.....A régi star trek szerint már javában dúlna az eugenikus háború(vagy már véget is ért) amely a genetikailag manipulált szuperemberek és a normális emberek közt zajlik.Ezt gondolták 1966-ban.

    Mindenesetre aki azt mondja ,hogy lehetetlen az nagyon korlátolt felfogású.Nem a mai robotokra kell gondolni,hanem egész más elven működőkre.Egy nap majd sikerül lemásolni az embert,sőt még sokkal jobbat alkotni,amely elképzelhetetlen dolgokra lessz képes.De ez egyeseknek miért fáj? Ki meri megmondani mi lessz 1 millió vagy akár 10000 év múlva?Már ha túléli az emberiség.
  • Anotino
    #114
    Egy csecsemo nemsok mindent lat a kezdeti idoszakban.. (terlatasa meg plane nincsen). Ez mellesleg lehet oka az osszes tobbi hasonlo jelensegnek. Meg akkor is, ha osztonos viselkedesformarol van szo.

    Szvsz az is eleg hogy csak 1x leessen a parnajarol es az rossz legyen neki, el fogja kerulni a szakadekot is. Neked se kellett lavaban furodni, hogy tudd hogy art neked a tuz, eleg volt egy gyertya is :)