DIESEL vs BENZIN
  • FairCO
    #1443
    Szvsz a benzines/dízel motoros autók között nem lehet egyszerűen a fogyasztás/fenntartási költség figyelembevételével dönteni. Sokkal fontosabb az, hogy milyen az ember beállítottsága, szeret-e a váltóval matatni, pörgetni a motort, avagy inkább kényelmesen nyomatékból autózni. A fogyasztásról annyit, hogy az én dízel X5-ösöm autópályán 170-180as tempomatos utazáskor ~9,5-10 literrel beéri.. Ha meg tudnám állni hogy ne tapossam, 8 literes átlaggal eljárna az a böszme nagy 2,3 tonnás autó, ami valljuk be, nevetségesen kevés.. (és mindemellett haladós is, sok-sok autót állva hagyok vele)

    Szal én inkább a dízel híve vagyok, a benzines az maradjon a fiatal vagánykodó suhancoknak (na jó, sor6-tól felfelé én is bevállalnám), igaz, ha nagyon sok pénzem lenne, egy V12 bújna meg a motorháztető alatt futási kultúra miatt, illetve egy böszme nagy V8-as a hangzás miatt. :)


    Tudományosra fordítva a szót:

    A dízel- és benzinmotorok "teljesítményét", a lóerők és a newtonméterek számával jellemezzük. E kettőből legtöbbünk megelégszik előbbi ismeretével. De mi a fene az a lóerő egyáltalán? És mi a frászkarika a nyomaték? Túlságosan bonyolult a válasz, és a végeredmény mindig ugyanaz. Annál jobb, minél több van mindkettőből.
    Azonos teljesítmény esetén két motor közül az a gyorsabb, és az tűnik erősebbnek, amelyikben több newtonméter van, tehát szeretjük a nagy nyomatékot. Az is előfordul, hogy egy nyomatékosabb dízelmotor rugalmasabb egy nála jóval erősebb benzinesnél. Ezért van, hogy egy 330-as dízel BMW lenyom egy nála könnyebb, és 50 lóerővel erősebb Porsche 911-est is, a 80-120 km/órás rugalmassági tesztben.
    A valóságban akkor jó a nyomaték, ha már a pincéből húz, tehát minél alacsonyabb fordulat mellett rendelkezésre áll, ez a dízelek jellemzője. Ettől tűnik erősnek és ettől kényelmes. A benzinesek ebben nem jeleskednek, hacsak nem egy ötliteres motorról van szó, de dízelben ugyanezt tudja egy háromliteres is, töredék fogyasztással.
    Ellentmondásnak tűnhet, hogy a sportkocsik mind magas fordulat mellett adják le maximális nyomatékukat. Ennek oka az, hogy ha nagy teljesítményt szeretnénk elérni akkor adott motorjellemzők mellett a legegyszerűbben a fordulatszám növelésével növelhető a csúcsteljesítmény. Viszont a belsőégésű motorok fizikájából adódóan a nagy fordulatra hangolt (azaz nagy fordulatot tűrő és ott jól működő) motorok kis fordulaton kevésbé működnek jól. Jó esetben, a nyomaték jelentős hányada már kis fordulaton is adott lehet.
    A klasszikus sportosság viszont nem nyomaték kérdése, egy pörgős benzines sokkal sportosabbnak hathat függetlenül a menetteljesítményektől, bár nyomatékban nem ér fel egy dízelhez. Mostanában kezdenek divatba jönni a sportos dízelmodellek, de ezek kevésbé elégítik ki a benzingőzre éhes rajongókat.

    ------
    Forgatónyomaték (M): Akkor lép fel ha egy testre ható erő, vagy erőrendszer eredőjének hatásvonala nem megy át a test tömegközéppontján. A forgatónyomaték nagysága megegyezik az erő és az erő karjának (az erő hatásvonala és a forgáspont közötti legkisebb távolság) szorzatával. Mértékegysége: Nm
    M= F x k
    F: erő, vagy erőrendszer eredője
    k: az erő karja

    Teljesítmény (P): időegységre eső munkavégzés, vagy más megfogalmazásban a munkavégzés "sebessége" Mértékegysége: W, kW
    A valóságban a munkát végző erőhatás általában nem állandó, hanem változik, (a motorokban működés közben mindig), ezért a gyakorlatban a változó erők teljesítményét használják.

    Változó erő átlagteljesítménye, vagy a motoroknál egyszerűen teljesítmény, annak az állandó erővel történő munkavégzésnek a teljesítményével egyenlő, amellyel ugyanannyi idő alatt ugyanakkora a munkavégzés, mint a változó erővel
    P = M x 2∏ x n
    n = fordulatszám
    A legfontosabb összefüggés, hogy a teljesítmény a forgatónyomaték és a fordulatszám szorzatából adódik. Az is látszik, hogy a teljesítmény hivatalos mértékegység a watt/kilowatt, nem a lóerő. Ahhoz, hogy ezt megkapjuk a kW-ot 1,36-al kell beszoroznunk. Figyelem a forgalmiban is kW-ban van megadva a teljesítmény!
    Tehát a teljesítmény a forgatónyomatéktól függ, de mitől függ a forgatónyomaték? A forgatónyomaték (és így a lóerők számának) fő meghatározója a motor lökettérfogata és a hengerben lezajló égés minősége. Az utóbbi millió marha bonyolult tényezőtől függ, ennek boncolgatástól kíméljük meg magunkat. Azt tudjuk, hogy a dízelben nagyobb a nyomaték, mint a benzinesben, a turbó motorokban, ezen belül is a dízelben pedig a legnagyobb.
    ------


    Általában tehát elmondható, hogy aki különösebb erőlködés nélkül kényelmesen szeretne közlekedni, akár gyorsan, akár lassan, az jobban jár, ha a maximális nyomatékra figyel.
    Ha sok van nyomatékból, kevesebbet kell váltanunk, a nagy luxusautók pedig sportautókat megszégyenítő sebességgel gyorsulnak. Ha ilyenre vágyunk, vegyünk modern dízelt, vagy egy 5 literes benzintemetőt.
    Aki szereti a nagy fordulaton visító benzinmotor hangját és folyton matatni akar a váltóval, annak egy pörgős benzinmotorra van szüksége, ő a lóerők szerelmese. Klasszikus autójuk a Honda vagy Porsche, rosszabb esetben a nyolcszázas Chevy Matiz.

    Valamint ne feledjétek: