kukacos#96
Ez egy nagyon mély kérdés. Információelméleti okokkal szokás magyarázni. Az ilyen folyamatokban "rendezetlen" energia keletkezik. A fuzionáló részecskék összevissza lövik ki magukból a fotonokat, egyéb részeket, azok teljesen rendezetlenül ütköznek más, a plazmában tartózkodó részecskékkel, satöbbi. Az egész folyamat így hőt termel, ami nem más, mint rendezetlen kinetikus energia. A termodinamika második főtétele pedig gondoskodik arról, hogy rendezetlen anyagból önmagában ne lehessen rendezettet csinálni, csak külső, "rendezettebb" források bevonásával. Ha valahogy rá lehetne kényszeríteni a fúziót, hogy koherensen lövöldözze ki magából a fotonokat (mint mondjuk egy lézer generálásánál), akkor talán sokkal direktebben fel lehetne használni a keletkezett energiát. De igazából nagy igény nincs is rá: a hőenergiát is elég jól lehet hasznosítani. Bár elméleti hatásfoka kisebb, mint ha eleve rendezett formában használnánk fel a forrást (Carnot-körfolyamat), mégis ilyen hőmérsékleteknél igen magas, közel 100%-os elméleti hatásfokot lehet elérni. A hatásfok mégis alacsony, de ez nem a hő felhasználásából adódó elméleti korlát, hanem a konkrét berendezés gyakorlati megépíthetősége miatt van így. De ez más területeken is így van: könnyebb egy kazánt kétszer olyan melegre méretezni, mint egyáltalán megépíteni magát a kazánt. Tehát nem az elméleti hatásfok a probléma.
Létezik egyébként egy elvi ötlet, amivel igen magas gyakorlati hatásfokot lehetne elérni épp ilyen forró plazma felhasználásakor. Ez az ún. magneto-hidrodinamikai generátor, ami a plazma energiáját állítólag akár 60%-os hatásfokkal alakítja árammá. Az elv roppant egyszerű. A plazma ionizált atomok és elektronok keveréke, helyezzük ezt mágneses térbe. A tér különböző előjelű erővel hat a plazma kétféle töltésű alkotóelemére, amelyek így a tér két oldalán elhelyezett elektródokon jelennek meg, igen erős potenciálkülönbséget hozva létre a két elektród között. Ha jól tudom, mai napig nem nagyon van rá konkrét berendezés, ami ezt használná, mert rengeteg a gyakorlati probléma.
A wikipediában kicsit bővebben lehet róla olvasni itt: