• halleck
    #124
    Pár apróság:
    A Paksi Atomerőmű kb 34%-os hatásfokú. Azaz a megtermelt nukleáris energia 66%-a a Dunát fűti (kb 3700 MW). Ez maximum 1 fokos hőmérsékletnövekedést okoz a Dunának. Az építéskor komoly környezetvédelmi tanulmányt készítettek, és azt a követelményt állították fel, hogy az atomerőmű a környezet károsítása nélkül (megfelelő biztonsági ráhagyásokkal együtt) maximum 2 fokot melegíthet a dunán annak legkisebb vízhozama mellett, Pakstól pár kilométerrel lejjebb mérve, hogy a melegvíz elkeveredése megtörténjen. Tehát Paksra maximum még annyi teljesítményt lehet(ne) beépíteni a környezet károsításának kockázata nélkül (ami a hőterhelést illeti), mint amennyi most üzemel. De ez a károsítás csak a folyóvíz élővilágára vonatkozik. Tehát 2 fokos vízhőfok emelkedés nem károsítja a folyót sem (ha pedig leosztjuk ezt a hőterhelést a teljes környezetre, akkor elhanyagolhatóan kis értéket kapunk, amivel az erőmű melegít). Ugyanakkor ekkora hőterhelés mellett az ország mostani energiaigényének kb. 70%-át el lehetne látni . Ha ezt józan ésszel továbbgondoljuk, beláthatjuk, hogy a föld felmelegedésének szempontjából a hőterhelés akkor is elhanyagolható, ha a föld mostani teljes energiaigényét atomerőművekkel állítjuk elő.
    A paksi atomerőmű egy reaktorának a töltete 42 tonna kb 4%-os dúsítású urán töltet. Azaz a teljes töltet 4%-a U235, amiből az energiát termeljük. Ez nem kevés (kb 2 tonna), elméletileg vastagon elég lenne egy atomrobbanáshoz. Gyakorlatilag azonban a kritikus tömeg mellett kritikus geometria is kell, azaz a hasadóanyagnak nagyon kis térrészen kellene összesűrűsödnie a robbanásszerű láncreakcióhoz, atomrobbanáshoz, ami ennél a fűtőelemnél elméletileg sem lehetséges a kis koncentráció miatt.
    Egyébként Csernobilban sem atomrobbanás történt, hanem hidrogénrobbanás. A reaktort hűtő víz a hő hatására hidrogénre és oxigénre bomlott (durranógáz), majd felrobbant.
    A Paksi Atomerőműben egyrészt a reaktor működésének fizikai elve is ezen hatás ellen dolgozik, másrészt rendkívül szigorú, többszörösen biztosított technológiai védelmi rendszere van, úgyhogy még akaratlagosan is nagyon nehéz lenne ennyire komoly balesetet okozni.