kukacos#499
Nem is tudom, volt-e Kopernikusznak bármi bizonyíték a kezében, vagy csak egyszerűen mint a görög gondolkodók, szépnek találta a gondolatot, hogy a Nap van a centrumban. Az már az ő mázlija volt, hogy a megfigyelések később igazolták állítását. Mégis úgy emlékszünk Kopernikuszra, mint nagy tudósra, pedig akkoriban számtalan elmélet legalább annyira alá volt támasztva, mint az övé. Hány ilyen volt a természettudományokban... és a modern, egyetemen oktatott tudomány persze igyekszik direkt levágni a vargabatűket, azt a hamis történelmi képet állítva még a szakértőkben is, hogy a tudomány mindig "folyamatosan fejlődik". Noha ez így önmagában persze nem igaz, hosszútávon én mégis úgy gondolom, egyre inkább képes leírni a megfigyelt valóságot - az új elméletek egy idő után pontosabban írják le azokat a területeket is, amelyekre a régiek egész jól működtek. Ebben az értelemben a tudomány jelen állapota valóban "több", mint a régi, és nem lehet tagadni az inkrementalitását, bár a haladási irány önkényességén már lehet vitatkozni.