kukacos#10
Szó nincs róla. A cikk eredeti angolja se lehetett túl pontos, de a szöveg címe súlyos félreértés (elnézést a fordítótól, gondolom, nem sok pénzért és rohammunkában dolgoztok).
Egy mammutsejtben kétféle DNS van (mint egyébként az összes eukarióta sejtben is): mitokondriális és "közönséges" DNS. Ez utóbbi a sejtmagban leledzik, az előbbi pedig a mitokondrium nevű sejtszervecskében, ami a sejt energiagyára, és feltehetőleg olyan ősi baktériumok maradványa, amit az ősi eukarióta sejt bekebelezett, aztán szimbiózisba kerültek. Ezt bizonyítja az is, hogy saját DNS-e van.
A közönséges DNS az, ami az örökléshez szükséges infó túlnyomó részét tartalmazza, bármilyen klónozáshoz elsősorban azt kellene felhasználni. A két típusú DNS mennyisége között sok-sok nagyságrendnyi különbség van. A mitokondriális DNS is másolódik a sejt osztódásakor, de kizárólag anyai ágon, ahogy ezt a cikk is helyesen említi (a spermium nem tartalmaz mitokondriumot). Ezért aztán minden utódban pontosan olyan mitokondriális DNS van, mint az anyukájában - kivéve a mutációk esetét. Na és itt jön az egész cikk a képbe, a molekuláris biológusok ugyanis így meg tudják becsülni a két állat távolságát a törzsfán a mitokondriális DNS-ben tapasztalható változások száma alapján: minél régebben váltak szét, annál több mutáció történt a két faj mitokondriális DNS-ében.
A cikk eredetileg arról szól, hogy a mitokondriális DNS-t sikerült az eddigieknél pontosabban előállítani, így pontosabban lehet becsülni a mammut rokonsági fokát. A klónozás még igen messze van. A cikk címe helyesen pl. "Új rekord a mammut mitokondriális DNS-ének vizsgálatában" vagy valami ilyesmi (még arról sincs szó, hogy tökéletesen helyreállították volna).