ge3lan#60
Az a baj, hogy részben itt fordított a helyzet, mert a számítógépnél előny a kompaktság, távcsövekből viszont egyre nagyobb kell. Régen Newton még maga polírozta a fémtükröt a távcsövébe. Ma meg nemzetközi összefogás kellenek minden új távcsőhöz (már ami nagyobb akar lenni az eddigieknél). Az áttörés szerintem a múlt században megtörtént (optikai tartományban). Sokat javítani már nem lehet a légkör miatt. A rádiótávcsöveknek viszont már a Föld sem elég nagy, az interferometriás mérésekhez részben vagy teljesen ki fognak költözni az űrbe.
Az ALMA rádiótávcső rendszer még földi lesz (2011, 560 millio dolláros project) ezzel már felbonthatóak lesznek a galaxishalmazok. De egyelőre elérhetetlenül messze van az, hogy távoli galaxisokban csillagokat úgy figyeljünk meg mint pl az Andromédában.
A nagy, tengeren túli távcsövekhez meg alig lehet távcső időt kapni. Azt is főleg amerikaiak viszik el. Konkrét dolgokkal kell előállni, hogymit akarunk mérni, milyen eredményt várunk, miért fontos az, miért pont ez a távcső, műszer kell. És jó esetben adnak pár napot, de inkább csak órákat. Dehát hol van ez a Hubble űrtávcső több 10 napos integrációs idejű méréseitől?